Németország új parlamentje sokszínűbb, mint valaha

Hakan Demir széles mosollyal pózolt kedden a német Bundestag lenyűgöző épülete előtt – ez volt az első hivatalos munkanapja szövetségi parlamenti képviselőként.

„A nagyapám nagyon büszke lenne rám, a szüleim pedig büszkék is” – mondta a 36 éves Demir, utalva a család törökországi gyökereire. Nagyapja a hetvenes évek elején szakképzetlen vendégmunkásként érkezett Németországba, hogy út- és házépítéseken dolgozzon.

Demir, a balközép Szociáldemokrata Párt tagja egyike annak a több száz polgárnak, aki a szövetségi parlament 735 alsóházi képviselői posztjáért indult, és aki vagy bevándorló, vagy bevándorlók leszármazottja.

A most bejutott képviselők minden eddiginél sokszínűbbé teszik a Bundestagot.

A kamarában most már legalább három afrikai származású képviselő van – az előző eggyel szemben. Az évek óta tartó stagnálás után a női törvényhozók száma is újra emelkedett, van köztük két, magát nőnek valló transznemű képviselő.

Az újonnan megválasztott bevándorlók között van a 47 éves Awet Tesfaiesus, az első fekete nő, akiből német szövetségi képviselő lett. Tesfaiesus, a Zöldek tagja négyéves korában menekült el családjával Eritreából. A közép-németországi Werra-Meissner választókerület képviselőjének választották meg.

Az új szociáldemokrata törvényhozók között van a 33 éves Armand Zorn, aki Kamerunban született és 12 évesen érkezett Németországba, valamint a 31 éves Reem Alabali-Radovan, aki iraki bevándorlók lánya.

A 41 éves Serap Guler, Angela Merkel leköszönő kancellár jobbközép Kereszténydemokrata Uniója új parlamenti képviselője török bevándorlók németországi születésű lánya. Az elmúlt években Észak-Rajna-Vesztfália tartomány integrációs miniszterhelyettese volt.

A Gastarbeiterek gyermekei és unokái

Nyugat-Németország több mint hatvan évvel ezelőtt kezdett el vendégmunkásokat toborozni Törökországból, Olaszországból, Görögországból és később Marokkóból, hogy segítsék az ország gazdasági fejlődését. A munkásokat az építőiparban, a szénbányászatban, az acélgyártásban és az autóiparban alkalmazták.

Sokan, akik kezdetben ideiglenes munkásként érkeztek, úgy döntöttek, hogy maradnak, és magukkal hozzák a családjukat, így Berlin és más nyugat- és délnyugat-németországi városokban nagy bevándorlóközösségek jöttek létre.

„A nagyapám azért jött Németországba, mert a családja nagyon szegény volt. Mindig mesélte, hogy gyerekként még cipőt sem tudott venni” – mondta Demir, akit ötven évvel később Berlin Neukölln kerületének, az ország egyik legsokszínűbb bevándorlónegyedének képviselőjévé választottak.

Ma Németországban mintegy 21,3 millió bevándorló háttérrel rendelkező ember él, azaz a 83 milliós lakosság mintegy 26 százaléka vagy bevándorló vagy a leszármazottja.

Az idei választásokon több mint ötszáz ilyen jelölt indult. Bár még nem tudni, hányan kerültek be, a számuk várhatóan magasabb lesz, mint az összes korábbi törvényhozásban.

Egyre több a bevándorló családból kikerült képviselő

A leköszönő parlamentben 8,2 százalék, azaz 709 törvényhozóból 58 rendelkezett bevándorlói gyökerekkel, míg a 2013–17-ben csak 5,9 százalék, azaz 631 törvényhozóból 37 – derül ki a németországi migrációt nyomon követő Mediendienst Integration nevű szervezet adataiból. A választási szabályok miatt változik a Bundestagban helyet foglaló törvényhozók száma; az új Bundestagban már 735 képviselői hely van.

A német politikában tapasztalható növekvő sokszínűség tükrözi a társadalom azon igényét, hogy mindenki nagyobb képviseletet kapjon – mondta Uwe Jun, a Trieri Egyetem politológusa.

„Most nagyobb a nyitottság és az az elképzelés, hogy a különböző csoportoknak meg kell jelenniük a politikában, és közvetlenül képviselve kell lenniük – mondta Jun az AP hírügynökségnek. – Ez meg fogja változtatni a politikát.”

A németországi nők még messze vannak a paritástól

Bár a választással több női törvényhozó került a Bundestagba, a nők még messze vannak attól, hogy elérjék a paritást a nemzeti törvényhozásban. A dpa német hírügynökség szerint az új törvényhozók több mint egyharmada, 34,7 százaléka nő, szemben a leköszönő parlament 31,4 százalékával. A 2013–17-es parlamentben a törvényhozók 37,3 százaléka volt nő. Izlandon közben a legutóbbi választások nyomán olyan parlament állt fel, amelyben már több a női képviselő, mint a férfi.

A két megválasztott transznemű nő a Zöldekhez tartozik: A 44 éves Tessa Ganserer a bajorországi Nürnbergből származó erdész, valamint a 27 éves Nyke Slawik, akinek az apja Lengyelországból vándorolt ki. A képviselő a nyugati Leverkusen városában nőtt fel, e város küldötte a Bundestagban.

„Minden újnak tűnik. Azt hiszem, csak később fogok rájönni, hogy valóban a Bundestag tagja vagyok. Már nagyon várom” – mondta a korábban idézett Demir új, képviselői életéről.

Az AP tudósításának felhasználásával.