Amikor nem jöttek, a kormánynak az volt a baja, most viszont az ellenkezője: a jogállam működése kapcsán tényfeltáró küldöttséget küldött Magyarországra az Európai Parlament. Ötvennyolc emberrel beszéltek két nap alatt, szerintük az elmúlt évben is romlott a jogállam helyzete az országban.
- EU-s tényfeltáró csapat jött Magyarországra, két napig kormányoldali, ellenzéki és civil szereplőket hallgattak meg.
- A kormány tavaly azzal támadta őket, hogy miért nem jönnek Magyarországra tényfeltáró csapattal, most azzal, hogy nem kéne itt lenniük, biztosan hazudni fognak, és kommunisták is.
- Több kiemelt problémát is találtak, például hogy Magyarországon kinél kötnek ki az EU-s támogatások.
Két napig Magyarországon volt az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) tényfeltáró delegációja. A jogállam működését, a sajtó sokszínűségét és a tudomány szabadságát akarták a helyszínen felmérni.
A látogatást még a Sargentini-jelentés után, 2018-ban elindított hetes cikkely szerinti eljárás részként tervezték 2020 elejére, csak a járvány miatt csúszott – mondta el a küldöttséget vezető francia Gwendoline Delbos-Corfield képviselő sajtótájékoztatóján.
A delegációba az Európai Parlament pártcsoportjai küldtek egy-egy embert, a balközéptől a szélsőjobbig szerepeltek így tagok a testületben. Például a momentumos Donáth Anna is, de Delbos-Corfield elmondása alapján a Szlovákiába és Bulgáriába küldött hasonló delegációnak is volt szlovák, illetve bolgár tagja.
Korábban az volt a baj, hogy nem jönnek
2018-ban még Orbán Viktor európai parlamenti beszédében azt kritizálta, hogy anélkül alkotnak ítéletet a magyar demokrácia állapotáról, hogy a helyszínre küldtek volna egy tényfeltáró delegációt.
„(…) elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra, vagyis önök megfelelő tényfeltárás nélkül fognak dönteni”
- érvelt korábban a miniszterelnök. Igaz, azt a küldöttséget akkor leginkább az akadályozta meg, hogy az Európai Néppártot (EPP) a LIBE vezetőségében képviselő fideszes Gál Kinga hevesen ellenezte.
Most már jelentésük előtt össztűz alá kerültek az állami és kormánypárti médiában: félőrültek és hazudni fognak, érvelt például Hidvéghi Balázs fideszes EP-képviselő, emellett csúnyák, a választásokba akarnak beavatkozni, Molotov–Ribbentrop-paktumhoz akarnak „elvtársi segítséget” nyújtani, vádjaik koholtak lesznek, Magyarországot gyalázni fogják.
Gwendoline Delbos-Corfield meg is jegyezte, hogy az ilyen jellegű támadások nem estek jól nekik.
Kiemelt problémák
A delegációt vezető képviselő szerint a komoly problémák közé tartozik, hogy a Sargentini-jelentés óta átalakították az igazságügyi rendszert Magyarországon, de nem a bíróságok függetlenségének erősítése irányába.
Emellett az alapítványokról és vagyonkezelőkről érvényben lévő magyar szabályozás jelentősen megnehezíti az állami és az uniós pénzek követését. Azt nem igazán lehet tudni, kik az egyes támogatások végső haszonélvezői.
Szintén kiemelte a veszélyhelyzet kihasználását, szerinte számos olyan szabályozást hozott a kormány ezzel a felhatalmazással élve, amelynek semmi köze a járványhoz.
Beszéltek a Pegasus-botrányról is, de a kormány képviselői nekik sem árultak el semmit erről. Ami azért is fontos, mert Magyarország lehet az egyetlen uniós ország, ahol az állam kémkedhetett a saját állampolgárai iránt ezzel az eszközzel a bűnüldözésen túl is.
Problémának látták még a sajtó sokszínűsége kapcsán, hogy a közmédiában nem kapnak ugyanannyi műsoridőt az ellenzéki politikusok, mint a kormánypártiak. Itt meg tudja nézni a teljes sajtótájékoztatót.
