Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Értelmetlenül rúgná rá az ajtót a kormány a külföldi áruházláncokra


Kétgyermekes édesanya vásárol az Auchan budaörsi áruházában 2017. május 5-én
Kétgyermekes édesanya vásárol az Auchan budaörsi áruházában 2017. május 5-én

A kormány komoly terhet tenne a hat nagy külföldi élelmiszerláncra: ingyen államosítaná lejáratközeli áruik egy részét, aztán a saját belátása szerint szétosztaná. Ez jó eséllyel alkotmányellenes, emellett egy jól működő intézményrendszert fejelne meg egy plusz állami koordinálóközponttal. A törvény ott próbálna erősen beavatkozni, ahol a legkisebb az élelmiszer-pazarlás, ráadásul nehezen betartható szabályrendszerrel, miközben a CBA-ra vagy a Coopra nem vonatkozna.

Kivételes sürgősséggel fogadta el a parlament a kormány egyik új kiskereskedelmi szabályozási ötletét, a beszolgáltatási törvény néven is ismertté vált tervet.

Ezt hivatalosan az élelmiszer-pazarlás ellen találta ki a kormány. Legfontosabb eleme az, hogy az érintett áruházláncoknak a két napon belül lejáró minőségmegőrzésű termékeinek egy csoportját ingyen oda kell adniuk az államnak.

Pontosabban nem megnevezett kormányzati érdek indokolta a sietséget Semjén Zsolt szerint
Pontosabban nem megnevezett kormányzati érdek indokolta a sietséget Semjén Zsolt szerint

A szabályozást úgy találták ki, hogy kizárólag a hat nagy, külföldi tulajdonban lévő kiskereskedelmi láncra vonatkozzon. Az érintettek árbevételi sorrendben:

  • a Lidl,
  • a Spar,
  • a Tesco,
  • az Auchan,
  • a Penny
  • és az Aldi.

A törvényben úgy oldották meg, hogy a CBA, a Reál vagy a Coop kimaradjon a szabályozás alól, hogy csak a százmilliárd forint feletti árbevételű kiskereskedelmi cégekre vonatkozik. Az utóbbi márkák forgalma hiába több száz milliárd forint, franchise-rendszerben működnek.

Eddig eladták olcsóbban

A boltok eddig jellemzően eladták akciós áron azokat a termékeiket, amelyeknek közel volt a minőségmegőrzési idő lejárata. Így a törvény azokat a vásárlókat is rosszul érintheti, akik rendszeresen számítottak ezekre az olcsóbb élelmiszerekre.

Itt fontos, hogy a minőségmegőrzés nem ugyanaz, mint a fogyaszthatósági időtartam. Nem lesz tőle semmi bajunk, ha például száraz zsömlét eszünk, de a minősége lényegesen gyengébb, kevésbé finom, mint a friss változata. Ezeket a termékeket a minősmegőrzési idő lejárta után is lehet adományozni, ahogy a nagy láncok jellemzően meg is teszik.

A törvény csak 48 óránál hosszabb minőségmegőrzésű termékekre vonatkozik, tehát pont a pékárukra és zöldségekre, gyümölcsökre nem. Ezért például olajra, konzervekre, rizsre és hasonló cikkekre érdemes gondolni.

Ezeket az új szabály szerint a cégek ezután kötelesek lesznek

„a minőségmegőrzési időtartam lejárta előtt legalább 48 órával az Élelmiszermentő Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ÉMK) részére felajánlani”.

Ez az ÉMK még nem létezik, de a Nébihhez tartozna. Ez a csúcsszerv koordinálná az államosított élelmiszerek szétosztását. Emellett a hat külföldi cégnek élelmiszerhulladék-csökkentési tervet is be kell majd mutatnia ennek az ÉMK-nak, amelyet a szerv ellenőriz majd. Ha pedig a hat cég közül bármelyik

több mint két százalékkal átlépi az előre megtervezett élelmiszerhulladék-mennyiségét,

meg kell bírságolni.

Alkotmányellenes lehet, de egyébként is nehezen betartható

Az emberek, cégek magántulajdonának kártalanítás nélküli államosítása nagyon durva, és a piacgazdaságokban jellemzően alkotmányellenes is.

Magyarországon ilyen volt például legutóbb az értékkel bíró hulladékok állami kisajátítása, amit a magyar Alkotmánybíróság is alkotmányellenesnek ítélt.

Külön probléma lehet az érintetteknek hajszálpontossággal előre megtervezni, mennyi ilyen lejárat közeli termékük lesz. Kétszázalékos pontossággal ugyanis talán még a legtöbb patika sem tudná belőni egy évre előre, mennyi termékük járna le. Mert lehet, hogy például influenzajárvánnyal kalkulálnak télre, de aztán végül hidegebb lesz az idő, és az egész elmarad.

Az élelmiszereknél is sok szempontból hasonló a helyzet, így az áruházak abban lesznek érdekeltek, hogy ne racionális tervet készítsenek, hanem minél nagyobb hulladékmennyiséget fogadtassanak el előre.

Öt százalék körüli lehet a kereskedelemben kárba vesző élelmiszer

A törvény indoklása szerint bizonyos becslések szerint ötvenezer tonna élelmiszer-felesleg keletkezik ennél a hat cégnél évente, de ebből csak tíz-tizenötezer tonna élelmiszert juttatnak el a rászorulókhoz. Nem tudni, honnan származnak vagy milyen termékekre vonatkoznak ezek a becslések (például vajon azokra is vonatkozik-e, amiket a boltok eddig eladhattak), mert nincsenek lehivatkozva. Az általunk megkérdezett piaci források szerint az állam nem készített ilyen felmérést.

„Az EU felmérése szerint Európában az összes élelmiszerhulladék 11 százaléka a mezőgazdaságban, 19 százaléka a feldolgozás során, 5 százaléka a kereskedelemben, 12 százaléka a vendéglátásban és közétkeztetésben keletkezik, a fogyasztók pedig a maradék 53 százalékért felelősek” – magyarázta korábban Kasza Gyula, a Nébih osztályvezetője a Szabad Európának.

A szakember a kereskedelemben a pékárut, a zöldségeket vagy a tőkehúst említette példaként a kiskereskedelemben előforduló legfeltűnőbb élelmiszer-pazarlásra, csakhogy ezek a termékek jellemzően pont nem tartoznak a mostani törvény hatálya alá.

De említette például azt is, hogy noha a kereskedőknek is az az érdekük, hogy eladják az áruikat, a fogyasztók sokszor kifejezetten keresik a hosszabb lejárati idejű termékeket.

Létezik már koordináció, csak jönne mellé egy újabb állami központ

Fontos szempont még, hogy régóta jól működő elosztási rendszere van a lejárt minőségmegőrzésű termékeknek. A Magyar Élelmiszerbank durván 450 karitatív szervezetet koordinál jelenleg is, segítségükkel tavaly például 8,3 ezer tonna élelmiszert gyűjtöttek be, és 250 ezer ember közöttt osztották szét. A nagy láncok közül jelenleg is együttműködnek az Aldi, az Auchan, a Tesco és a Metro nagyjából négyszáz üzletével.

Cseh Balázs, a Magyar Élelmiszerbank elnöke szerint az ő portfóliójuk kisebb részét teszik csak ki a lejáratközeli termékek, vannak jelölési hibás termékek, szépséghibás, kicsit alultöltött vagy akár teljesen rossz címkéjű termékek, amelyeket szintén megkapnak.

„Nagyon sok oka lehet annak, hogy egy élelmiszer feleslegessé válik, de még fogyasztható lenne. Ezeket gyűjtjük össze, és szociális munkát végző szervezetek segítségével osztjuk szét az országban” – magyarázta.

Emellett pedig messze nem csak kereskedőkkel állnak kapcsolatban. Ők úgy értesültek, hogy a valóságban kevés változás állhat be az új, állami koordináló megjelenésével, ugyanúgy a hasonló szervezetek végeznék az élelmiszerek elosztását. Abban bíznak, hogy velük is együtt fog működni az ÉMK.

Megkérdeztük azt is, akkor mire kell még egy plusz állami koordináló szerv. Cseh Balázs szerint erről az államot kéne kérdeznünk. Kérdéseinkkel megkerestük az agrárminisztériumot, közreadjuk, ha válaszolnak.

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG