A Szabad Európa iráni testvérrádiója, a Farda megszerezte a Forradalmi Gárda (IRGC) egyik bizalmas dokumentumát, amely szerint növekszik az elégedetlenség az országban, és a társadalom „robbanásközeli” állapotban van.
A dokumentum rávilágít, hogy a klerikális hatóságok aggódnak a potenciális társadalmi elégedetlenség miatt. Ezt a bénító amerikai szankciók és az évek óta tartó rossz gazdálkodás miatti romló gazdasági helyzet provokálhatja ki.
A hétoldalas dokumentum állítások szerint az iráni fegyveres erők elitjétől, az Iszlám Forradalmi Gárdától (IRGC) származik. A dokumentumot az Edalat-e Ali (Ali igazsága) nevű hacktivista csoport szivárogtatta ki, amely korábban már nyilvánosságra hozott titkos dokumentumokat és videókat az iráni börtönben bántalmazott rabokról.
A Szabad Európa nem tudta függetlenül forrásból megerősíteni a dokumentum hitelességét.
A kiszivárgott dokumentum egy 2021. novemberi munkacsoportülés feljegyzéseit tartalmazza, ahol Hoszein Nedzsát dandártábornok, az IRGC egyik magas rangú parancsnoka és a teheráni biztonságot felügyelő egyik kulcsfontosságú IRGC-bázis, Szarallah helyettes vezetője elnökölt.
A megélhetéssel kapcsolatos biztonsági válság megelőzésével foglalkozó munkacsoport ülésén a kiszivárgott dokumentum szerint részt vettek az IRGC, az önkéntes Baszidzs milícia, a hírszerző szervek és a teheráni ügyészség képviselői.
Az ülés feljegyzései idézik az IRGC hírszerzési szárnyának egyik, csak Mohamadi néven említett tisztviselőjét, aki szerint az egység által végzett felmérés alapján a mintegy 84 milliós országban a közvélemény elégedetlensége lázongással fenyeget.
„A társadalom robbanásközeli állapotban van” – mondta Mohamadi Irán gazdasági nehézségeire utalva. Megjegyezte, hogy „a társadalmi elégedetlenség az elmúlt évben háromszáz százalékkal nőtt”.
Mohamadi azt is mondta, hogy az elmúlt hónapokban „számos megrázkódtatás megrendítette a közvélemény bizalmát” a júniusban hivatalba lépett Ibrahim Raiszi elnök által vezetett ultrakonzervatív kormányban.
Utalt továbbá a szárnyaló inflációra, többek között az élelmiszerek, az energia és a gépkocsik árának emelkedésére. Megemlítette a részvényárfolyamok erőteljes csökkenését is.
Az elmúlt hónapokban veszteségeket szenvedő iráni részvényesek egy csoportja január 20-án a teheráni parlament előtt tiltakozott, mondván, hogy az árfolyamok esése a kormány politikájának köszönhető. A tüntetők egy része Raiszi elleni jelszavakat skandált, és hazugnak nevezve az elnököt.
A tőzsdei befektetők az elmúlt hónapokban több hasonló tüntetést tartottak, ahol a kormány politikáját okolták veszteségeikért.
Raiszi és kabinetjének miniszterei ígéretet tettek arra, hogy foglalkoznak a részvényárfolyamok kilengéseivel, amelyeket részben a Teherán és a világhatalmak közötti 2015-ös nukleáris megállapodás felélesztését célzó nemzetközi tárgyalások sorsát övező bizonytalanság okozott.
„Jelenleg a társadalom 53 százaléka szkeptikus az intézményrendszer állításaival kapcsolatban” – idézte Mohamadit a kiszivárgott dokumentum.
Az anyag idéz egy Kaviani ezredes néven említett személyt is, aki állítólag az iráni belbiztonsági és bűnüldözési ügynökség egyik tisztviselője.
Kaviani szerint a hamarosan véget érő óévben (Iránban március 21. az év utolsó napja) tartott tüntetések száma csaknem ötven százalékkal nőtt, a részt vevő tüntetők száma közel megduplázódott.
Az infláció tavaly negyven százalék körüli volt, de Kaviani azt állította, hogy az alapvető élelmiszerek 2021 novemberében valójában 86 és 268 százalék közötti értékben drágultak.
Az irániak vásárlóereje jelentősen csökkent az elmúlt hónapokban, sokan panaszkodnak arra, hogy nem engedhetik meg maguknak az alapvető cikkeket.
Iráni tanárok, nyugdíjasok, ápolók, igazságügyi dolgozók és mások az elmúlt hónapokban utcára vonultak, hogy jobb fizetést követeljenek és kifejezzék csalódottságukat a gazdasági körülmények miatt.
Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei ajatollah január 30-án elismerte, hogy nem az amerikai szankciók az egyetlen oka Irán gazdasági gondjainak. Azt mondta, hogy a kormány rossz gazdálkodása hozzájárult az ország gazdasági bajaihoz, megjegyezve, hogy a korábbi kormányok rossz döntéseket hoztak.
Hámenei bírálta az árak emelkedését, és azt mondta, hogy néhány hazai gyártású háztartási gép ára megduplázódott a kormány támogatása ellenére.
A Washington és Teherán közötti, az atomalku felélesztéséről szóló közvetett tárgyalások felcsillantották a reményt a bénító amerikai szankciók feloldására.
Teherán 2015-ben egyezett bele, hogy a nemzetközi szankciók ejtéséért cserébe visszafogja nukleáris tevékenységét. 2018-ban azonban Donald Trump akkori amerikai elnök kiléptette Washingtont az alkuból, és újabb szankciókat vezetett be, amelyek ismét az iráni gazdaságot sújtották és mélyrepülésbe küldték az iráni nemzeti valuta értékét.
Washington és Teherán jelenleg próbálkozik az alku felélesztésével, de a folyamatot viták fékezik.
