Megtette hatását a választások előtti kormányzati pénzszórás, a fogyasztás is hozzájárult a gazdaság szép első negyedéves teljesítményéhez. Az év hátralévő időszakában azonban döcögősebb lesz az út, sok függ a háború alakulásától és attól is, hogy milyen új szankciókat fogad el az EU Oroszországgal szemben.
Magyarország bruttó hazai terméke (GDP) a nyers adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az első negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az előző negyedévhez képest 2,1 százalékkal emelkedett a gazdaság teljesítménye.
A KSH szerint a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, de leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen az élelmiszer- és italgyártás, a kőolaj-feldolgozás, illetve a villamos berendezések gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a kereskedelem, a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős.
Lassulás jön
Abban a legtöbb elemző egyetért, hogy az első negyedéves GDP-adat pozitív meglepetés volt, az év hátralévő részében ennél rosszabb teljesítményt fog a hazai gazdaság produkálni. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bázis, vagyis 2021 első negyedéve alacsony, gyenge volt, hiszen ekkor még tartottak a járvány miatti lezárások.
A következő negyedévekben már lassulást vár az elemző, kockázatot jelent az ukrajnai háború és a szankciók miatt esetlegesen megszakadó beszállítói láncok, alapanyagok és nyersanyagok hiánya, a költségek és a hitelkamatok emelkedése, valamint leginkább az elszálló infláció miatt csökkenő vásárlóerő.
„Amit most látunk, az fenntarthatatlan. Az első negyedéves GDP-növekedésben nagy szerepük volt az egyszeri kormányzati transzfereknek, és a háború negatív hatásai még alig jelentek meg ebben az adatban” – mondta a Szabad Európának Virovácz Péter, az ING vezető elemzője. Virovácz szerint a következő negyedévekben nem lesznek ilyen szép számok, ennek ellenére kicsi az esély a recesszióra, vagyis arra, hogy egymást követő negyedévek is negatív eredményeket hozzanak.
„A rendelésállomány pozitív, mind az építő-, mind a feldolgozóiparban. Ez azt jelenti, hogy ha jön az alapanyag és a félkésztermék, tudnak gyártani, vagyis szinten marad a szektor teljesítménye” – mondta Virovácz Péter. Az elemző szerint munkaerőből továbbra is hiány van, ezért a cégek megfizetik az alkalmazottakat, az általános vállalkozói attitűd alapján átmeneti válsággal számolnak a vállalatok.
A szakértő szerint nagyon erősre sikeredett az első negyedév, és bár van esély arra, hogy valamelyik negyedévben csökkenjen a gazdaság teljesítménye, elhúzódó recesszióra nem kell számítani.
„Nagy kérdés, hogy meddig tart a háború, és a vállalatok milyen gyorsan reagálnak a megváltozott helyzetre, honnan pótolják a hiányzó nyersanyagot és alkatrészeket” – tette hozzá. Szerinte negatív kockázat a háború eszkalációja és az ennek nyomán kivetésre kerülő újabb szankciók.
„A magas infláció is gondot okozhat, hiszen egy bizonyos drágulás felett a fogyasztás befékeződhet, mert a lakosság dönthet úgy, hogy egy bizonyos árszint felett már nem vásárol tartós fogyasztási cikkeket” – mondta az elemző.
Virovácz Péter szerint pozitív kockázatot jelent a gazdaság növekedésére az, hogy ha a vállalatok gyorsabban és rugalmasabban alkalmazkodnak az alapanyag-ellátás és a logisztika nehézségeire, Kína eltörli a zéró Covid-politikát, és ennek következtében helyreáll a globális ellátási lánc.
Zötyögős út
Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója is az MTI-nek küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy az átlag feletti növekedés várható volt a bőkezű kormányzati költekezés következtében. Ilyen magas kezdőérték mellett az egész évi növekedés is minden bizonnyal pozitív lesz, ugyanakkor az orosz–ukrán háború következményei miatt nagymértékben csökkentek az előrejelzések.
„Az elemzői várakozásokat jócskán felülmúló reál-GDP-növekedés a magas inflációval párosulva erős támaszt adhat a költségvetési bevételeknek. Csakhogy a kilátások nem pozitívak, a hiány pedig magas, így valamilyen fiskális szigorításra biztosan szükség lesz” – tette hozzá Kiss Péter.
Németh Dávidnak, a K&H vezető elemzőjének megfogalmazása szerint „combos rajtot vett a magyar gazdaság, de zötyögős út vár rá”. Az első negyedévi GDP-növekedés részben a bázishatásnak, az iparnak és a szolgáltatásoknak, valamint a megugró lakossági fogyasztásnak köszönhető.
Fontosnak nevezte, hogy az első negyedéves adatokban csak visszafogottan jelent meg a háborús hatás, az a következő negyedévekben húzhatja vissza a növekedést. A második negyedévben a bázishatással is számolni kell, hiszen 2021 második negyedévében több mint 17 százalékos volt a növekedés. Az elemzők négy–hat százalék közötti gazdasági növekedést várnak az idei év egészét tekintve.
Eredmények megvédése
„Továbbra is válságálló a magyar gazdaság, a kormányzati intézkedések eredményesen tompították az orosz–ukrán háború hatását” – mondta a friss adatokkal kapcsolatban Varga Mihály pénzügyminiszter a Facebook-oldalára feltett videóüzenetében.
„A jelenlegi adatok alapján hazánk továbbra is az uniós növekedési rangsor élvonalában van” – mondta, de azt is hozzátette, hogy a háború és a szankciók hatása a magyar növekedésre is veszélyt jelent.
„A kormány azon dolgozik, hogy biztonságos növekedési pályán tartsa a gazdaságot, megőrizze a stabilitást és megvédje az elért eredményeket” – mondta Varga Mihály.
