Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A kínai ujgur régióban a legmagasabb a börtönök aránya a világon


Egy őr áll a Kasgar börtön egyik őrtornyában Kasgarban, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, Kínában 2021. május 3-án
Egy őr áll a Kasgar börtön egyik őrtornyában Kasgarban, Hszincsiang-Ujgur Autonóm Területen, Kínában 2021. május 3-án

Hszincsiangban, Kína főként ujgurok lakta tartományában az egyik megye lesújtó statisztikával szolgál: közel minden huszonötödik lakost börtönbüntetésre ítélték terrorizmussal kapcsolatos vádakban. Ez a legmagasabb börtönbüntetési arány a világon – derül ki az Associated Press által elemzett kiszivárgott adatokból.

Az AP által megszerzett és részben ellenőrzött lista több mint tízezer ujgur nevét említi, akiket Konaseherben, Hszincsiang egyik megyéjében börtönöztek be. Az elmúlt években Kína a terror elleni háború örve alatt brutális elnyomást folytatott a nagyrészt muzulmán kisebbséghez tartozó ujgurok ellen.

A bebörtönzött ujgurok nevét tartalmazó lista messze az eddigi legnagyobb, és rávilágít a kínai elnyomó kampány mértékére. A kormány intézkedései során becslések szerint legalább egymillió embert zártak internálótáborba és börtönbe. A dokumentum megerősíti azt is, amit a családok és jogvédő csoportok már évek óta mondanak: Kína a hosszú távú bebörtönzés módszerével tartja sakkban az ujgurokat, az elnyomás eszközeként használja a törvényt.

Éles nemzetközi bírálatok közepette kínai tisztviselők 2019-ben bejelentették az ujgurokat és másokat bírósági ítélet nélkül fogva tartó, „rövid távú” internálótáborok bezárását. Bár a figyelem ezekre a táborokra irányult, közben ujgurok ezrei sínylődnek börtönben – évekig vagy akár évtizedekig, szakértők szerint terrorizmussal kapcsolatos, koholt vádak alapján.

Ahmetdzsan Dzsuma ujgur tudományos igazgató és fordító, egy Szabad Ázsia-riporter testvére, akit hosszú börtönbüntetésre ítéltek, miután két évet töltött egy internálótáborban a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartományban
Ahmetdzsan Dzsuma ujgur tudományos igazgató és fordító, egy Szabad Ázsia-riporter testvére, akit hosszú börtönbüntetésre ítéltek, miután két évet töltött egy internálótáborban a kínai Hszincsiang-Ujgur Autonóm Tartományban

Rozikari Tohti ujgur földművest halk szavú, családszerető emberként ismerték. Három gyerek apja, aki a legkevésbé sem érdeklődik a vallás iránt. Ezért unokatestvére, Mihrigul Musza megdöbbenve hallotta, hogy Tohtit öt évre börtönbe zárták „vallási szélsőségesség” miatt. Elmondta, hogy ismer másokat, akiket inkább célba vehetett volna a muszlim hívők elleni fellépés, például egy másik unokatestvérét, aki minden héten imádkozik.

„Soha nem gondoltam volna, hogy letartóztatják – mondta Musza, aki most norvégiai száműzetésben él. – Ha látnád, te is így éreznél. Annyira őszinte.”

A listából Musza számára kiderült, hogy Tohti öccsét, Abilikim Tohtit is hét évre ítélték „a társadalmi rend megzavarására irányuló összeesküvés” vádjával. Tohti szomszédját, egy Nurmemet Davut nevű gazdálkodót tizenegy évre ítéltek ugyanezen vádak alapján, valamint veszekedés és bajkeverés miatt.

A származásuk és a vallásuk miatt kerültek célkeresztbe

Konaseher megye tipikus dél-hszincsiangi vidéki, ahol több mint 267 ezer ember él. A kiszabott börtönbüntetések az egész megyében kettőtől 25 évig terjednek, az átlag kilenc év – derül ki a listából. Bár a jegyzéken szereplő embereket többnyire 2017-ben tartóztatták le, a száműzetésben élő ujgurok szerint a büntetésük olyan hosszú, hogy túlnyomó többségük még mindig börtönben lehet.

A begyűjtöttek az élet minden területéről érkeztek: vannak közöttük férfiak, nők, fiatalok és idősek. Csak egy dolog közös bennük: mindannyian ujgurok.

Szakértők szerint ez egyértelműen azt mutatja, hogy az embereket egyszerűen származásuk és vallásuk miatt vették célba – de ezt a következtetést a kínai hatóságok hevesen tagadják. Hszincsiang szóvivője, Elizsan Anajat szerint az ítéleteket a törvényeknek megfelelően hajtották végre.

„Soha nem céloznánk meg konkrétan bizonyos régiókat, etnikai csoportokat vagy vallásokat, legkevésbé az ujgurokat – mondta Anajat. – Soha nem ártanánk a jóknak és nem engednénk szabadon a rosszat.”

Megerősített nevek a kiterjedt listán

A lista az eddigi legpontosabb képet nyújtja arról, kik vannak börtönben Hszincsiangban. A listát Gene Bunin hszincsiangi tudós szerezte meg egy névtelen forrástól, aki magát a kínai han többség tagjaként írta le, és aki „ellenzi a kínai kormány hszincsiangi politikáját”.

A jegyzéket Abduveli Ajup, egy Norvégiában száműzetésben élő ujgur nyelvész adta át az AP-nek. Az AP nyolc, ujgurral készített interjú alapján hitelesítette a listát. Az alanyok 194 embert ismertek fel a listán, emellett az AP bírósági értesítések, kínai tisztviselőkkel folytatott telefonbeszélgetések felvételei és a lakcím, születésnap és személyi szám ellenőrzése alapján erősítette meg a neveket.

Egyszerre ítéltek el két nővért, Melikizat Memetet (balra) és Patigul Memetet (jobbra)
Egyszerre ítéltek el két nővért, Melikizat Memetet (balra) és Patigul Memetet (jobbra)

A lista nem tartalmazza azokat az embereket, akiket tipikus bűncselekményekkel, például emberöléssel vagy lopással vádoltak. Inkább terrorizmus, vallási szélsőségességgel kapcsolatos bűncselekmények vagy a politikai másként gondolkodókkal szemben hagyományosan alkalmazott homályos vádak szerepelnek rajta, ilyen például veszekedés és bajkeverés. Ez azt jelenti, hogy a bebörtönzöttek valódi száma szinte biztosan magasabb.

De még óvatos becslés alapján is több mint tízszer magasabb Konaseher megye bebörtönzési aránya, mint az Egyesült Államoké, amely az igazságügyi minisztérium statisztikái szerint világvezető a bebörtönzött állampolgárok tekintetében. Az állami statisztikák szerint 2013-ban, amikor utoljára adtak ki ilyen adatokat, több mint harmincszor magasabb volt az arány a megyében, mint Kína egészében.

Külföldi rokonok, appok letöltése? Letartóztathatják

Darren Byler, a hszincsiangi tömeges bebörtönzési rendszer szakértője szerint a legtöbb letartóztatás önkényes és törvénytelen volt, az embereket azért vették őrizetbe, mert rokonaik vannak külföldön, vagy mert bizonyos mobiltelefon-alkalmazásokat töltöttek le. Dokumentálta, hogy letartóztatási kvótát állapítottak meg a helyi rendőrök számára, és ez egyes esetekben azt eredményezte, hogy egész falvak férfi tagjait gyűjtötték be, és egész családokat hurcoltak el az otthonukból.

Turszinaj Zijaudun, egy ujgur nő megjárta az egyik „oktatótábort”, majd az Egyesült Államokba költözött
Turszinaj Zijaudun, egy ujgur nő megjárta az egyik „oktatótábort”, majd az Egyesült Államokba költözött

„Ez tényleg figyelemre méltó – mondta Byler. – Egyetlen más helyen nem láttunk még olyat, hogy egész népcsoportokat terroristának nevezzenek vagy terroristának tekintsenek. (…) Az állam megpróbál olyan narratívát létrehozni, hogy ezek az emberek mind bűnözők.”

Kína évtizedek óta küzd Hszincsiang ellenőrzéséért, ahol az ujgurok régóta neheztelnek Peking keménykezű uralma miatt. Ez erőszakos összecsapásokhoz vezetett a han dominanciájú hatóságokkal. Az Egyesült Államokban elkövetett 9/11-es merényletek után a kínai tisztviselők a terrorizmus veszélyével kezdték indokolni a szigorú ellenőrzést.

Az elnyomás 2017-ben gyorsult fel, miután egy maroknyi ujgur militáns késeléseket és robbantásokat követett el. A kínai kormány törvényesnek és a terrorizmus elleni küzdelemhez szükségesnek minősítette a tömeges őrizetbe vételeket.

„Oktatóközpontból” börtön

2019-ben a hszincsiangi tisztviselők bezártnak nyilvánították a hivatalosan oktatási intézménynek nevezett rövid távú fogolytáborokat, és közölték, hogy a „tanulók” „lediplomáztak”. Az Associated Press újságíróinak négy korábbi táborhelyen tett látogatásai megerősítették, hogy bezárták vagy más létesítményekké alakították át.

A börtönök azonban megmaradtak. Hszincsiang az elnyomással párhuzamosan börtönépítési hullámba kezdett, még a táborok bezárásával párhuzamosan is bővültek a börtönök. Legalább néhány táborhelyet fegyházzá alakítottak, köztük egyet a Vatikánvárosnál kétszer nagyobb területen elterülő előzetes letartóztatási központtá alakítottak át. Ez becslések szerint legalább tízezer ember befogadására alkalmas.

A BuzzFeed által megszerzett és elemzett műholdfelvételek azt mutatják, hogy 2021 áprilisára a kínai kormánynak annyi börtönhelye volt Hszincsiangban, hogy az lefedné Manhattan szigetének egyharmadát. Eközben Kína sikert hirdetett a hszincsiangi biztonsági kampányban.

Egy egykori „oktatóközpont” a hszincsiangi Hotanban egy 2018. szeptember 7-i fotón
Egy egykori „oktatóközpont” a hszincsiangi Hotanban egy 2018. szeptember 7-i fotón

„Az elmúlt öt évben Hszincsiang mentes volt az erőszakos terrorista incidensektől – mondta februárban Ji Vang kínai külügyminiszter. – Az összes etnikumhoz tartozó ember boldog és békés életet él.”

Kína a törvényesség látszatával próbálja elkendőzni a valóságot, részben azért, hogy megpróbálja elterelni az ujgurok fogva tartásával kapcsolatos nemzetközi bírálatokat – mondta Jeremy Daum, a Yale Egyetem Paul Caj Kína Központjának büntetőjogi szakértője.

„De a törvény végrehajtása nem jelent igazságosságot vagy méltányosságot – tette hozzá Daum, aki áttekintette az adatokat, de nem vett részt a kiszivárogtatásukban. – Ez csak azt jelenti, hogy ami történik, »legális«.”

Jogászkodással szültek új vádtípusokat

Az elmúlt nyolc évben a szakértők szerint a kínai hatóságok kiterjesztették a szélsőségesség fogalmát, hogy olyan vallási megnyilvánulásokra is kiterjedjen, mint a hosszú szakáll növesztése vagy a fátyol viselése. A listán szereplő foglyok elleni egyes vádak újak, és Hszincsiangra írták őket. Közéjük tartozik például a terrorizmus végrehajtására való felkészülés, amelyet 2016-ban határoztak meg. Az ez alapján hozott elmarasztaló ítéletek puszta mennyisége rendkívüli – tette hozzá Daum.

Nurszimangul Abduresid családjának helyzete jól mutatja, hogy az internálótáborokból kiengedett úgynevezett diákokat a kínai kormány egyszerűen börtönbe küldheti.

„Ez hazugság, egyszerűen csak megpróbálják szépíteni a bűneiket” – mondta Abduresid, aki törökországi száműzetésben él.

Ilham Tohti egyetemi tanár, ujgur aktivista, akit 2009-ben hat hétre elzártak, miután felháborodott ujgurok han kínaiakra támadtak a régió fővárosában, Ürümcsiben. Közel kétszáz ember meghalt és 1700-an megsebesültek. Tohti két évet töltött börtönben, később emberi jogi díjat nyert
Ilham Tohti egyetemi tanár, ujgur aktivista, akit 2009-ben hat hétre elzártak, miután felháborodott ujgurok han kínaiakra támadtak a régió fővárosában, Ürümcsiben. Közel kétszáz ember meghalt és 1700-an megsebesültek. Tohti két évet töltött börtönben, később emberi jogi díjat nyert

2017-ben egy rokona azt mondta neki, hogy mindkét szülőjét és a fiatalabb testvérét elvitték egy oktatóhelyre – a hatóságok eufemisztikusan így nevezték a rövid távú internálótáborokat. Csak három évvel később, 2020-ban hívta fel a kínai nagykövetség azzal az információval, hogy mindhármukat letartóztatták és több mint egy évtizedes börtönbüntetésre ítélték.

A kiszivárgott lista volt az első külső megerősítés arról, mi történt a bátyjával a hívás óta – mondta. Testvérét, a 32 éves Memetali Abduresidot 15 évre és 11 hónapra ítélték veszekedés és bajkeverés, valamint terroristatevékenységre való felkészülés vádjával.

Nurszimangul Abduresid nyolc nevet látott a listán, amelyeket felismert, de a szüleiét nem. Ő és hat másik, az AP-vel beszélgető ujgur száműzött úgy véli, hogy a lista nem teljes, mert nem láttak néhány olyan személyt, akikhez közel álltak, ami azt jelenti, hogy a bebörtönzöttek aránya még magasabb lehet.

A szakértők szerint a Memetali és a többi bebörtönzött ellen felhozott vádak titkosítása figyelemfelkeltő. Bár Kína egyébként könnyen hozzáférhetővé teszi a jogi nyilvántartásokat, Hszincsiangban a bűnügyi nyilvántartások közel kilencven százaléka nem publikus.

Mintaujgurnak számító tanárokat is leültettek

Az a maroknyi, ami kiszivárgott, azt mutatja, hogy az embereket terrorizmussal vádolják olyan cselekedetekért, mint például ha rászólnak pornót néző kollégáikra, vagy azért, mert káromkodnak vagy imádkoznak a börtönben. A legkirívóbb esetekben arra kényszerítették a táborokban fogva tartottakat, hogy csoportos kirakatperekben vallják be „bűneiket”, majd börtönbe vitték őket, anélkül hogy független ügyvédi képviseletet kaptak volna.

Egy másik, Bulakszu településről származó, jelenleg száműzetésben élő ujgur azt mondta, hogy száz embert ismer a listán, köztük szomszédokat és unokatestvéreket. A férfi, aki a kínai hatóságok megtorlásától való félelmében névtelensége megőrzése mellett beszélt, elmondta, hogy apák és fiúk is voltak köztük, akiket együtt ítéltek börtönbüntetésre.

Mire a 81 éves Mahmutohti Amin, egy Törökországban élő egykori fűszerkereskedő 2017-ben megérkezett a kínai Kasgar régióba, fiát, Ghappar Tohtit már letartóztatták. A másik fiát, Polat Tohtit is elvitték – mondta neki a menye.

Amin azonban csak akkor tudta meg, hogy milyen hosszú a büntetésük, amikor meglátta a listát. Ghappar hét évet kapott, Polat tizenegyet.

Abduveli Ajup, a listát az AP-nek átadó ujgur száműzött testközelből dokumentálta a közösségét érő folyamatos elnyomást, de még őt is megdöbbentette a lista: voltak rajta szomszédok, egy unokatestvér, egy középiskolai tanár.

„Összeomlottam – mondta Ajup. – Elmondtam mások történetét (…) és most itt van a saját történetem a gyerekkoromból.”

A széles körben csodált tanár, Adil Turszun volt az egyetlen a tokuzaki középiskolában, aki kínaiul tudta tanítani az ujgur diákokat. A kommunista párt tagja volt, korábban élmunkásdíjat nyert, szabadidejében gyerekeket korrepetált. Minden évben az ő osztályának tanulói érték el a legjobb kémiateszt-eredményeket a városban.

Ajup számára Turszun és a többiek nevének megjelenése a listán értelmetlen volt, mert mintaujguroknak tartották őket. Néhányan még a han kínaiak közé is szívesen asszimilálódtak volna.

„A bűncselekmények elnevezése, a szélsőséges gondolatok terjesztése, a szeparatizmus (…) ezek a vádak abszurdak” – mondta.

Amikor azonban Ajup szétküldte a listát az ujgur diaszpórában, hogy megkérje az embereket, kezeskedjenek azokért, akiket felismernek, a harmincból csak nyolc volt hajlandó nyilvánosan beszélni. Ajup csalódott, de ennek ellenére elhatározta, hogy dokumentálja népének bebörtönzését.

„A végén győzni fogunk, mert az igazság oldalán állunk – mondta. – A történelem jó oldalán állunk.”

Az AP jelentése nyomán.
XS
SM
MD
LG