Rég nem látott inflációs sokk van a gazdaságban. De miért emelkednek ennyire az árak, mikor lesz vége a drágulási hullámnak? Helyes döntés-e előrehozni a fogyasztást, vagy jobb kivárni az áremelkedések végét? Két közgazdász magyarázza el, mi történik most az árakkal, és miért ördögi kör a jelenlegi infláció.
„Önmagában az inflációval együtt lehet élni, ha kiszámítható, vagyis ha egyenletesen emelkednek a fogyasztói árak” – mondta a Szabad Európának Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) korábbi elnöke. A közgazdász szerint az üzleti életnek még kedvező is némi árszintemelkedés. Ha a mérsékelt infláció beépül a gazdaságba, a termelő- és szolgáltatószektor az infláció mértékével megegyezően emeli az árakat, a munkavállalók pedig hasonló mértékű béremelést kapnak.
A kínálat nem tud lépést tartani a kereslettel
Bod Péter Ákos szerint most más a helyzet a világban. A legnagyobb problémát a sokkszerű infláció jelenti, amikor gyorsan és kiszámíthatatlanul változnak az árak. Ez nagyban megnehezíti a tervezést a cégeknek, és a fogyasztók számára is gondot okoz, mert nem tudnak kalkulálni a kiadásaikkal, a családi büdzsével.
A koronavírus-járvány lecsengése, a bevezetett korlátozások feloldása után tavaly megnövekedett a kereslet a visszatérő fogyasztás miatt. „A kínálat ezzel azonban nem tudott lépést tartani. Ebben az is közrejátszik, hogy sok cég tönkrement vagy csökkentett üzemmódba kapcsolt a járvány alatt, és időbe telik, míg újra felfuttatja a termelést, szolgáltatást, felveszi az új munkatársakat” – tette hozzá.
Bod Péter Ákos szerint ezek a kapacitások még hiányoznak, miközben a nyersanyag és félkész termékek világpiacán is hiány lépett fel, a logisztikai ágazat le van terhelve, vagyis a kevesebb termék lassabban jut el a termelővállalatokhoz és ezáltal a fogyasztókhoz. „Mindezek a tényezők az árak emelkedését okozták világszerte” – mondta.
Jött a háború
Bod Péter Ákos azt mondja, a járványt követően azzal számoltak a nagy jegybankok, hogy a piacgazdaság rugalmassága következtében az idő előrehaladtával kiegyenlítődik a kereslet és kínálat közötti különbség. Ebbe a folyamatba azonban belerondított Ukrajna orosz megszállása, amelynek hatására néhány, de nagyon fontos termék ára lőtt ki. A gazdaságok működtetéséhez elengedhetetlen olaj és gáz ára tovább emelkedett, és fontos mezőgazdasági termények is megdrágultak.
A szakember szerint a jelenlegi inflációs szakaszban az a kulcskérdés, hogy mikor és milyen körülmények között ér véget a háború. „Ettől függ, hogy a meglóduló infláció kellemetlen epizód lesz-e Európa életében, vagy hosszabb távon fennmaradó, több évig velünk maradó jelenséggé alakul” – tette hozzá.
A magyar esetben külön gond az államnak a választások előtti kiköltekezése, emiatt keresleti oldalról is fellépett az inflációs nyomás: egyszerűen sokkal több pénz maradt az embereknél. Ilyenkor Bod Péter Ákos elmondása szerint a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemeléssel hűtheti a gazdaságot a fogyasztói árak megfékezése érdekében, de a megdráguló hitelek sok új gondot okoznak.
Az energia- és élelmiszerárak emelkedésére pedig, úgy gondolja, nincs sok eszköze az MNB-nek, az államnak annál inkább, méghozzá az inflációt leginkább megérző alacsony társadalmi csoportok megsegítése. „A rászorultak jövedelmi támogatása ugyan állami kiadás, de ekkora költségvetésbe bele kell férnie, ráadásul a fogyasztáson keresztül egy része visszakerül az államkasszába” – mondta a szakember.
Bod Péter Ákos szerint a tartósan magas infláció ellen mindenképpen fel kell lépni, hogy elkerüljük azt az ördögi kört, amikor a magas árak újabb dráguláshoz vezetnek. „A dolgozók azt érzik, hogy kevesebbet ér a fizetésük, ezért több bért követelnek, a cégek kénytelenek megadni a béremelést, ez viszont megnöveli a vállalatok munkabérköltségét, emiatt drágábban fognak termelni és szolgáltatásokat nyújtani. Az ár-bér spirál azért kellemetlen, mert hatására elhúzódik az inflációs nyomás” – mondta.
Magyarország esetében ez duplán érvényesül, a hatósági árszabályozás miatt ugyanis néhány százalékponttal alacsonyabb a hivatalos infláció, amely a KSH legutóbbi, áprilisi adata szerint 9,5 százalék volt a máskülönben lehetséges 12-13 helyett. „Ha az árstopok miatt nincs ráengedve a magasabb világpiaci ár a gazdaságra, akkor el van dugva a költségvetésben. A következő években kell majd megfizetnie a költségvetésnek ezt az árat, vagyis akkor is az infláció negatív hatásait fogjuk fizetni az adóinkban, amikor más országok már túl vannak az egészen” – mondta Bod Péter Ákos.
Bármit ráírhatnak a cégek az árcédulára
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint sem tragédia önmagában az infláció, egy gazdaság természetes velejárója az áremelkedés. Definíció szerint az infláció az árak tartós emelkedése. Szerinte a mostani, tíz százalék körüli infláció nem lesz tartós.
„Jelenleg egy áremelkedési problémával szembesülünk, mivel az elmúlt egy-két évben egymást érték azok a gazdasági sokkok, amelyek tágra nyitották az áremelkedések előtt a kaput” – mondta. Alapvető közgazdasági tétel, hogy akkor tudnak árat emelni a cégek, ha megtehetik. Szerinte ha egyedi tényezők miatt emelkednek a vállalatok költségei, át kell gondolniuk, hogy emelik-e az áraikat, mert könnyen előfordulhat, hogy piacot veszítenek. Ebben az esetben nem lesz infláció.
„Ha viszont mindenkit ugyanúgy érint a költségsokk, és a gazdaság jó állapotban van, hiszen óriási a kereslet, akkor kis túlzással bármilyen áron el lehet adni a terméket vagy szolgáltatást. Ebben az esetben van átárazási erejük a vállalatoknak, és drágábban fognak értékesíteni, vagyis inflációt gerjesztenek” – tette hozzá.
Virovácz Péter szerint jelenleg ez történik. A járvány alatt hatalmas megtakarítások halmozódtak fel, amelyet az újranyitás után el kezdtek felélni a fogyasztók. Ezzel a megnövekedett kereslettel a vállalatok nem tudtak lépést tartani, majd jött az élelmiszerek áremelkedése, a nyersanyagok, energiahordozók drágulása és a háború, amely újabb löketet adott az áremelkedéseknek.
Ebből alakult ki egy toxikus mix, amelynek hatására két számjegyűvé nőtt a fogyasztói árak emelkedésének üteme. „Ha azt mondjuk, hogy az infláció az árak tartós emelkedése, akkor már csak az a kérdés, hogy hol ragad be. Vagyis két-három százalékos lesz hosszú távon az infláció, vagy tíz százalék. Előbbi nem gond, utóbbi már nagyon egészségtelen a gazdaság számára” – vélekedett.
Tegnap kellett volna, de jobb ma, mint holnap
Szerinte mindenki érzékeli az árak emelkedését. A fogyasztók attól tartanak, hogy tovább drágul az élet, ezért megpróbálják előrehozni a vásárlásaikat. „Ez csak olaj a tűzre, hiszen ez még jobban növeli a keresletet, amely még nagyobb inflációhoz vezet – mondja. Szerinte a tudatos fogyasztó az alábbi pszichológiai jelenséggel találkozik. – Ha valaki egy tartós fogyasztási cikket, például autót, mosógépet vagy televíziót akar venni, jobb, ha ma megvásárolja. Persze jobb lett volna már tegnap megvenni, de semmiképp sem holnap” – mondta.
Az elemző szerint ezzel az egyébként érthető fogyasztói attitűddel tovább pörgetjük a keresletet az eleve korlátos kínálat mellett. Van miből, hiszen a keresetek nagyobb mértékben emelkednek, mint az infláció, mivel munkaerőhiány van Magyarországon. „A dolgozók igyekeznek nagyobb béremelést kiharcolni, mert látják, hogy egyre kevesebbet ér a pénzük. A munkaadók pedig megadják a magasabb fizetést, mert meg akarják tartani a dolgozókat” – teszi hozzá.
Szerinte az infláció jelenleg ezért tekinthető ördögi körnek, mert amíg a kínálat nem éri utol a keresletet, folyamatos marad a fogyasztói árak emelkedése. Úgy véli, fontos kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikor a fogyasztók azt mondják, hogy ezt az árat már nem fizetem ki, „nem fogok ezer forintot adni egy csésze kávéért”. Az elemző szerint ez lesz az a pont, amikor a túlfogyasztásból a megtakarításba billen át egy társadalom, ez azonban a gazdasági növekedés lassulását fogja előidézni. „Ez a megtorpanás fogja megtörni az infláció növekedési ütemét, és ha kemény a landolás, akkor akár recesszióba is süllyedhet a gazdaság” – tette hozzá.
Különadók – mindenkinek
Virovácz Péter szerint nagy kérdés, hogy milyen mértékben hárítják át a vállalatok a múlt héten bejelentett különadók egy részét a fogyasztókra. Ettől is függ, hogy a különadók adnak-e újabb löketet az inflációnak. „Makrogazdasági szempontból ez a lehetőség adott, mivel kínálati korlát van, vagyis előnyben vannak az eladók a vevőkkel szemben. Továbbra is magas a kereslet, rengeteg a lakosság zsebében lévő elkölthető jövedelem” – mondta.
Az elemző szerint a bankok eddig is áthárították a tranzakciós illetéket, a kamatmarzsokat emelhetik, de ugyanígy megtörténhet, hogy a telekommunikációs cégek is így döntenek, de a kiskereskedelmi szektornak is megvan arra a lehetősége, hogy áthárítsa a különadók egy részét. „A különadóknak inflációs hatásuk lesz” – tette hozzá. Virovácz Péter szerint indirekt módon a lakosságot is érinteni fogják a kormányzati adóemelések.
