Szakmai együttműködésre és egy néhány alkalomból álló szakmai találkozóra kérte fel a Transparency International Magyarország a Közbeszerzési Hatóságot. Az együttműködés helyett azonban a korrupció ellen is küzdő magyar hatóság elnöke, Kovács László azt írta a szakmai szervezetnek: addig nem hajlandók együttműködni a szintén korrupció ellen küzdő TI Magyarországgal, amíg nem látja bizonyítottnak, hogy a szervezet befolyásmentes, független és objektív. A TI jogi igazgatója szerint Kovács László „gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit" és a Hatóság működése arról szól, hogy a kormány számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél. Ligeti Miklós úgy gondolja, azóta romolhatott meg a kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, amióta nyilvánosság elé tárták a 35 évre szóló autópálya- és hulladékgazdálkodási koncessziót.
Koncessziók, meghívók és meghívottak
A kormány 35 évre magáncégeknek adja oda a hazai autópályák üzemeltetését és az ország összes településének szemétszállítását, bár azt titkolták, hogy ez miért is érné meg a magyar adófizetőknek. A kabinet a vitát lezárta azzal, hogy számításaik szerint így mindenki jól jár, még az adófizetők is, azonban az állításukat igazoló dokumentumokat nem akarták nyilvánosságra hozni. Néhány héttel ezelőtt a bíróság úgy döntött: a kabinetnek ki kell adnia az adatokat. Az egyik ügyben már jogerős bírósági ítélet is született.
A TI Magyarország az elmúlt években jelentős korrupciós ügyeket tárt fel. Nemrég a Közbeszerzési Hatóságot is felkérték, hogy működjenek velük együtt egy projektben, hiszen az állami Hatóságnak is feladata a korrupció elleni küzdelem.
„Egy zártkörű szakmai tanácskozásra, illetve egy néhány alkalmas találkozásból és emailváltásból álló szakmai együttműködésre kértük fel a Közbeszerzési Hatóság elnökét. Nem azt vártuk, hogy Kovács László maga személyesen járjon el, hanem azt, hogy delegáljon valakit maga helyett például egy főosztályvezetőt, és így biztosítson minket az együttműködésről”
– mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós. A TI Magyarország jogi igazgatója szerint általában vagy nem kapnak, vagy ha kapnak is választ az állami szervektől, akkor az utolsó pillanatban kimentik magukat. Az azonban a jogi igazgatót is meglepte, hogy a Közbeszerzési Hatóság elnöke egy szerinte vállalhatatlanul ciki levélben utasította el őket és zárkózott el az együttműködéstől.
Szívhez szóló
Kovács László a Közbeszerzési Hatóság elnöke azt írta:
„A TI hazai nyilatkozatai és közleményei alapján a Hatóság nincs meggyőződve arról, hogy a TI tevékenysége megfelel a függetlenség Hatóság által irányadónak tartott szigorú mércéjének. A TI hazai működése kapcsán tapasztaltak szerint a szervezet szakmai kommunikációja, nyilatkozatai alkalmasak a közvélemény félretájékoztatására, azok a valóságot ferdítő képet festenek Magyarországról, így a hazai közbeszerzésekről is.”
Kovács László, a Közbeszerzési Hatóság elnöke, az általa vezetett hatóság nevében elzárkózik bárminemű együttműködéstől, amíg nem látja bizonyítottnak azt, hogy a TI Magyarország objektív és független. Bár a levele végén biztosítja arról a szervezetet, hogy közbeszerzési ügyekben ezek után is állnak rendelkezésükre.
A TI Magyarország vezetői hosszas gondolkodás után döntöttek úgy, hogy nyilvánosságra hozzák a Közbeszerzési Hatóság elnökének levelét azért, mert a szervezet szerint megdöbbentő állításokat fogalmaz meg benne velük szemben egy elvileg a kormánytól független állami szerv vezetője.
Ligeti Miklós szerint korábban sem volt ugyan gyümölcsöző kapcsolatuk a Közbeszerzési Hatóság elnökével, de a helyzet sosem volt olyan rossz, mint most. Négy-öt évvel ezelőtt még sajtónyilvános rendezvényeikre is elment a Közbeszerzési Hatóság akkori elnöke. Kovács László 2020-ban frissen kinevezett elnökként még megjelent szakmai kerekasztal-beszélgetéseken. Ilyen értelemben tehát funkcionális együttműködése volt a TI Magyarországgal. Ligeti Miklós szerint a szervezet elég sok beadvánnyal jelent meg a hatóságnál, nem csak kiemelt ügyekkel kapcsolatosan.
A TI jogi igazgatója úgy gondolja, ahogy egyre több közbeszerzési szabálytalanságra hívták fel a Közbeszerzési Hatóság elnökének figyelmét, egyre kevésbé volt együttműködő velük Kovács László. Volt, amikor érdemben válaszolt a kifogásolt ügyekre, vagy eljárást indított a megkeresésük után, de a kapcsolat az utóbbi másfél-két évben megromlott. Éppen abban az időszakban, amikor a TI Magyarország például a Matolcsy-klán bizniszeit, illetve a 35 évre szóló koncessziós ügyeket kezdte felfejteni.
„Ebben a két koncessziós ügyben és még rengeteg másik ügyben, amelyeket mi is és részben mások is az asztalára tettünk, ezekben neki el kellett volna, el kellene járnia. De Kovács László nem jár el. Olyannyira nem, hogy néhány évvel ezelőtt egy konferenciánkon nyilvánosan olyan kijelentést tett az Elios-üggyel kapcsolatban, hogy abban nem volt összeférhetetlenség, ő nem tud összeférhetetlenségről és azt mondta, hogy ezzel kapcsolatban nem is érkezett beadvány a hatóságához. Na, ez nem menne el büntetlenül egy normálisan működő országban. A Közbeszerzési Hatóság törvénysértően elmulasztotta a hatáskörét gyakorolni akkor, amikor a kisujját nem mozdította az Elios-ügynek a súlyosan összeférhetetlen eseteiben. Arról nem is beszélve, hogy más eljárásokban is tétlen marad”
– magyarázta lapunknak Ligeti Miklós, aki azt is elmondta: szerinte Kovács Lászlónak gondot okoz a tevékenységük, mert magyarázkodnia kell a főnökeinek a nagy horderejű ügyek nyilvánosságra kerülése miatt.
„Kovács László gond nélkül hagyja átcsúszni az összes hatalmi, kormányzati stiklit. Az egész Hatóság működése arról szól, hogy a kormány és a hatalom számára kényes ügyekben tagadja vagy egyáltalán nem használja a hatásköreit, miközben az ellenzéki önkormányzatoknak sokkal keményebben odavág a rossz közbeszerzéseknél”
– fejtette ki a TI Magyarország jogi igazgatója.
Pedig papíron a Közbeszerzési Hatóság is részt vesz a korrupció ellenes küzdelemben. Egy másfél évvel ezelőtti interjúban erről maga Kovács László beszélt.
„A Nemzeti Korrupcióellenes Stratégia egyes pontjaiban meghatározott feladatok végrehajtásában a Közbeszerzési Hatóság közreműködésére, javaslataira, megoldásaira is számítanak. A kormány ugyanis a stratégia részeként felkérte a korrupció elleni közös nyilatkozatot aláíró szerveket – köztük a Közbeszerzési Hatóságot is –, hogy vizsgálják meg, milyen lehetőségek nyílnak a belső képzéseik vonatkozásában a további együttműködésre, a belső minőségfejlesztési törekvéseik tekintetében a jó gyakorlatok kölcsönös megosztására, továbbá az integritási, biztonsági, valamint ehhez kapcsolódó egyéb, így például adatvédelmi, beszerzési tudatosságot fejlesztő tevékenységeik összehangolására a közszféra minél szélesebb körének tájékoztatása érdekében”
– mondta az interjúban Kovács László.
Kézi, vezérelt
A Közbeszerzési Hatóság elnökének a TI Magyarországnak címzett leveléből kiderül az is, hogy a hatóság által irányadónak tartott függetlenséget szigorú mércével méri. Azonban ennek ellentmond a Népszava tavalyi tényfeltáró cikke, ami kiderítette: kétszer annyi eljárást indított a Közbeszerzési Döntőbizottság a fővárosi önkormányzatok ügyeiben, amióta nem Tarlós István, hanem Karácsony Gergely a polgármester. Míg Tarlós István utolsó főpolgármesteri évében 21 eljárást, Karácsony Gergely első évében pont kétszer annyit, vagyis 42 eljárást kezdeményezett a KDB, amelynek Puskás Sándor az elnöke.
Az adatokból az is kiderült: ahogy Tarlós István ment és Karácsony Gergely jött, úgy nőttek a bírságok is. 2020-ban záporoztak a közbeszerzési bírságok a BKK-ra, a kerületi közétkeztetési cégekre is. Büntetett a bizottság például a BKK jegyek és bérletek nyomtatására használt hőpapír beszerzése miatt is, méghozzá ötvenmillióra.
Az önkormányzati választások utáni első teljes évben összesen ötszázhatvan jogorvoslati eljárás indult, amelyből már negyvenkettő érintette Budapest önkormányzatait és vállalkozásaikat. A Közbeszerzési Döntőbizottság által 2020-ban kiszabott ötszáztizennyolc milliós bírságból már több mint kétszázharminc millió forintnyi jutott a budapesti önkormányzatokra.
Kérdéseinket elküldtük a Közbeszerzési Hatóság elnökének, amint válaszol, frissítjük cikkünket.
