Kiszabadult és találkozhatott kazahsztáni rokonaival az a kínai területen élt kazah férfi, akit több éven át tartottak fogságban Kína északnyugati részén. Rakizsan Zeinolla esete reményt ad más kazah lakosoknak, akik szeretteik szabadon engedéséért kampányolnak.
17 éven át tartó lidércnyomás ért véget az 58 éves Rakizsan Zeinolla számára. A kazah származású férfi ennyi időt töltött börtönben és „átnevelő táborban”, mielőtt a kínai hatóságok elengedték volna. Nemrég végre hazatérhetett Kazahsztánban élő családjához.
Rakizsan gépe április 9-én landolt az Almati nemzetközi reptéren, ahol felesége és unokái várták – őket most látta életében először.
A hazatérés egy különösen boldog pillanat volt a család számára, amely másokhoz hasonlóan a több mint egymillió hszincsinangi muszlim közösség tagjait fogságba vető és erőszakosan asszimiláló kínai kampány elszenvedője.
A folytatódó elnyomásra emlékeztetve Zeinolla családjával együtt más, hszincsiangi születésű emberek is megjelentek a reptéren, és a Kínában fogságba vetett rokonaik képét tartották a magasba.
Remény: ha őt elengedték, akkor mások is szabadulhatnak
Számukra Zeinolla története reménysugár. A Kínában született, de Kazahsztánba költözött és kazah állampolgárságot kapott férfi 2004-ben rövid rokonlátogatásra indult Hszincsiangba. Akkor még nem tudta, hogy több éves hányattatás vár rá és családjára.
„A kínai hatóságok kémkedéssel vádolták meg és 13 év börtönre ítélték” – mondta a Szabad Európa kazah szolgálatának Farida Kabilbek, a férfi felesége.
Farida szerint férje egyszerű kereskedő volt, aki soha nem állt egyetlen kormányhivatal szolgálatában sem, és nem érdekelte a politikai aktivizmus.
A kémkedési vád alapja pedig az volt, hogy segített körülbelül 20, Kazahsztánban tanulni vágyó hszincsiangi fiatalnak, hogy összeszedjék az ehhez szükséges papírokat.
Zeinolla letöltötte teljes, 13 éves börtönbüntetését, majd kiengedését követően, 2018-ban másfél évre egy „politikai átnevelőtáborba” küldték. Ebben az időben fokozta Peking a hszincsiangi muszlim ujgur közösség elleni fellépését.
A tábor után jobbára háziőrizetben tartották és csak 2021 áprilisában engedték meg, hogy hazatérjen Kazahsztánba.
A feleség fáradhatatlan kampánya
Almatiben közben Kabilbek azzal töltötte az idejét, hogy kazah illetékeseknél lobbizott, hogy elérje férje szabadon engedését és hazatérését.
A kazah hatóságok azt mondták, hogy hivatalos kérelmeket nyújtottak be a kínai félnek, de soha nem kaptak pozitív választ.
2020-ban Kabilbek végképp kétségbeesett, és ekkor rendszeres tüntetésbe kezdett Almatiben a kínai konzulátus és a Nur-Szultánban található nagykövetség előtt.
Több alkalommal egyedül tiltakozott, de volt, hogy csatlakozott más hszincsiangi születésű emberek tüntetéseihez is. Ők is azért tiltakoztak, mert szerintük kínai táborokban tartják fogva a rokonaikat.
A muszlim vallású lakosok elleni brutális fellépéssel párhuzamosan, Kína 2017 óta több száz fogolyközpontot hozott létre. Ezek között megtalálhatók az átnevelő táborok és a szigorúan őrzött börtönök.
Jogvédők szerint legkevesebb egymillió muszlimot – többségükben ujgur nemzetiségű lakosokat – zártak fogolytáborokba, ahol az embereket kínozzák, megerőszakolják és kényszermunkára viszik – állítják az egykori foglyok. Egyes nők azt állítják, hogy sterilizálták, azaz művi úton meddővé tették őket.
Washington szerint ez már népírtás
Az emberek tömegeit fogságba vető kínai kampányt az aktivisták az egyes nép- vagy vallási csoportok elleni legnagyobb elnyomó kampánynak tartják a zsidókat és romákat megcélzó II. világháborús náci program óta.
Az Egyesült Államok „népírtásnak” nevezi a helyzetet.
Peking visszautasítja a Hszincsiangban folyó, rendszerszintű jogsértésekről szóló vádakat és azt állítja, a táborok szakmai képzőközpontok, melyek célja a vallási szélsőségesség elleni fellépés.
Viszont még a szabadon élő hszincsiangi muszlimok szabadságjogait is szigorúan korlátozták – például azzal, hogy sok mecsetet lebontottak és közösségi vezetőket tartóztattak le.
A kormány közben több mint egymillió, a többségi Han nemzetséghez tartozó kínai hivatalnokot utasított arra, hogy hszincsiangi muzulmán családoknál élve segítsék az asszimilációs kampányt.
Felnőttek és szülőkké váltak a gyerekei, mire újra láthatta őket
Kazahsztán – Közép-Ázsia etnikailag leginkább sokszínű szovjet utódállama – állampolgárságot ad az anyaországba költöző kazahoknak.
Köztük volt Zeinolla, a felesége és két gyerekük, akik a Szovjetunió összeomlása után érkeztek Kínából, és 2000-ben telepedtek le Almatiben.
2003-ban kapták meg a kazah állampolgárságot, nem sokkal azelőtt, hogy Zeinolla később súlyosnak bizonyult döntést hozott a hszincsiangi látogatásról.
Amikor elutazott, legidősebb gyereke 14, a fiatalabb pedig 5 éves volt. Azóta leérettségiztek, megházasodtak és gyerekeik születtek.
A férfi most először, az almati reptéren találkozott a menyével, a vejével és az unokáival.
Az érzelmes összeölelkezés után Zeinolla üdvözölte azokat a kínai születésű kazahokat, akik kijöttek elé a reptérre. Azt mondta, hogy „rokonaikat hamarosan elengedik”, de nem akart részletekbe menni.
„Boldog vagyok, hogy visszatérhettem a hazámba. Sokáig éljen országaink barátsága!” – mondta.
Amikor megkérdezték tőle, hogy a kínai hatóságok figyelemeztették-e, hogy ne beszéljen a médiával, nemmel válaszolt.
Nur-Szultán közben hallgat
Kabilbek azt mondja: férje hazatérésével befejezi a tiltakozást.
Más kazah családok azonban tovább tüntetnek eltűnt rokonaikért. Zeinolla hazatérése reményt ad nekik – mondta Bekzat Makszuthán a Valódi Atazhurt nevű kampánycsoport vezetője. Ezek az önkéntesek a túlélőkkel folytatott beszélgetésekből és más forrásokból gyűjtenek adatokat a hszincsiangi fogolytáborokról és az állítólagos jogsértésekről.
„Szerintünk Zeinollát azért engedték ki, mert a nemzetközi jogvédő szervezetek és más intézmények nyomást gyakoroltak Kínára” – mondta Makszuthán.
„Mindez azt bizonyítja, hogy eredményt hoznak a Kína elleni szankciók” – tette hozzá.
Márciusban az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Kanada és az Európai Unió több kínai hivatalos személyt sújtott szankciókkal az állítólagos hszincsiangi jogsértések miatt.
Az összehangolt lépés Washington januári állásfoglalását követte – az akkori, még Trump-kormányzat szerint az ujgur és más muszlim vallású etnikai csoportok elnyomásával Kína népírtást követ el.
A kazah kormány azonban nem volt hajlandó bírálni Kínát, amely az egyik legnagyobb külföldi befektető az országban.
A kazah hatóságok közölték: nem avatkoznak be abba, hogy Kína hogyan kezeli saját állampolgárait. Köztük van viszont több mint másfél millió Hszincsiangban élő kazah nemzetiségű lakos is.
