A kínai és az orosz külügyminiszter egységet demonstrált keddi találkozóján az országaik ellen elrendelt büntetőintézkedések ügyében. Egyben csúcstalálkozóra hívták az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjait.
Vang Ji és Szergej Lavrov közös keddi sajtókonferenciájukon elutasították a nyugati bírálatokat az emberi jogok megsértése és a különvélemények elnyomása miatt. Lavrov azt mondta, hogy Moszkvában és Pekingben úgy látják: az Egyesült Államok a hidegháborús időszak katonai és politikai szövetségeihez próbál visszatérni, hogy lerombolja a nemzetközi jog mostani felépítményét.
Közös közleményében Lavrov és Vang újból visszautasította azt, amit a belügyeikbe történő külső beavatkozásként emlegettek és azt mondták, „nincs egyetlen szabvány sem a demokratikus modellre”.
„Fontos tiszteletben tartani a szuverén államok törvényes jogát ahhoz, hogy mindenkitől függetlenül határozzák meg a saját fejlődésük útját. A beavatkozás a szuverén államok belügyeibe a 'demokrácia védelme' ürügyén elfogadhatatlan”, áll a közös közleményben.
Vang élesen bírálta az Európai Unió, Nagy-Britannia, Kanada és az Egyesült Államok összehangolt szankcióit kínai tisztségviselők ellen. A büntetőintézkedések indoka a főként muszlimokból álló ujgur közösség emberi jogainak megsértése volt Kína nyugati tartományában, Hszincsiangban.
Visszaköszön a Magnitsky-törvény
Az EU Kína ellen bevezetett szankciói hasonlóságot mutatnak a Magnitsky-törvénnyel ‒ azzal az amerikai jogszabállyal, amely felhatalmazza az Egyesült Államok kormányát büntetőintézkedések meghozatalára, ha valakiről úgy véli, megsértette az emberi jogokat. A szankciók a vagyon befagyasztása mellett beutazási tilalmat jelentenek az Egyesült Államokba.
A két külügyminiszter nyilatkozatában sürgette az ENSZ BT állandó tagjainak csúcstalálkozóját is.
Vang és Lavrov hétfőn találkoztak először a dél-kínai Nanningban, ahol azzal vádolták meg Washingtont, hogy beavatkozik más országok ügyeibe, és sürgették, hogy csatlakozzon újra az iráni atomalkuhoz, melyből Donald Trump elnök szállt ki 2018-ban.
Oroszország és Kína aláírói a 2015-ben kötött atomalkunak Iránnal, és mindketten szoros kapcsolatokat tartanak fenn Teheránnal.
Fogat fogért
„Az országoknak együtt kell kiállniuk és ellenezniük az egyoldalú szankciók bármilyen formáját” ‒ mondta Vang. „Ezeket az intézkedéseket nem fogja magáévá tenni a nemzetközi közösség.”
Vang megjegyzéseivel egy időben Peking, amolyan fogat fogért intézkedésként, saját szankciókat jelentett be tíz uniós polgár és négy jogi személy ellen, azzal vádolva őket, hogy komolyan megsértik Kína szuverenitását és érdekeit Hszincsiangban.
Vang és Lavrov nyilatkozata, amely kiáll „a nemzetközi kapcsolatok rendszerének sérthetetlensége” és a nemzetközi jog tiszteletben tartása mellett, egy nappal azután született, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „konfrontációs politikával” vádolta meg az Európai Uniót az Európa Tanács elnökével, Charles Michellel folytatott telefonbeszélgetésében.
Nem lesz vizsgálat Navalnij-ügyben
A telefonhívással egy napon az EU szankciókat rendelt el két csecsen tisztségviselő ellen jogsértések miatt Csecsenföldön, Oroszország észak-kaukázusi régiójában.
Michel újra felszólította Putyint Alekszej Navalnij ellenzéki politikus szabadon engedésére, és „átlátható vizsgálat lefolytatására a merényletkísérlet ügyében”. A bebörtönzött Kreml-kritikust augusztusban mérgezték meg, és akkor csukták le, amikor visszatért Oroszországba németországi életmentő kezeléséről. Az orosz hatóságok visszautasították a nyomozást Navalnij szibériai megmérgezése ügyében.
Márciusban az Egyesült Államok és az Európai Unió összehangolt szankciókat vezetett be hét magasrangú orosz tisztségviselő ellen Navalnij megmérgezése és bebörtönzése miatt.
A kapcsolatokat Washington és Moszkva között újabb ütés érte március 18-án, miután Putyin nem hagyta szó nélkül, hogy Joe Biden amerikai elnök gyilkosként írta le őt egy tévéinterjúban.
Szijjártó szerint magamutogató
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn, az uniós tagországok külügyminiszteri ülésének szünetében kijelentette, hogy a kormány értelmetlennek, magamutogatónak és károsnak tartja a szankciókat. Hozzátette, a döntés különösen értelmetlen akkor, amikor a nemzetközi együttműködések jelentősége növekszik, s megszorító intézkedések helyett életeket kellene menteni.
A korlátozások rendkívül károsak, tovább fogják mérgezni a két fél együttműködését, pedig komolyan profitálhatna az EU abból, ha azt az észszerűség talajára lehetne helyezni – emelte ki.
Narancssárga homokvihar borítja be Pekinget
