Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Fantomdokumentumok: van magyar szál?


Janez Janša szlovén miniszterelnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Bledben 2020. augusztus 30-án.

Az elmúlt hetekben két olyan, érzékeny politikai kérdésekkel foglalkozó úgynevezett fantomdokumentum jelent meg, amely felpaprikázta a kedélyeket a Nyugat-Balkán egy részén és az Unióban.

A brüsszeli korridorokban általában kerengő vitaanyagokhoz képest azonban úgy tűnik, nagyon kevés európai politikus és diplomata van birtokában ezeknek az anyagoknak, már ha léteznek egyáltalán.

Ez több dologra is utal: például arra, hogy mozgásba lendültek a dolgok a régióban – különösen Szerbia és Koszovó között –, és arra, hogy valaki kísérleti léggömböt engedett fel, vagy – ami talán még ijesztőbb – kárt akar okozni.

A fantomdokumentumok a brüsszeli politizálás szerves részei. Általában több száz ilyen anyagot osztanak meg egymással a különféle ügyekkel foglalkozó diplomaták.

Ezeknek a „papíroknak” az a funkciója, hogy informális módon ösztönözzék a klubon belüli vitákat és új ötletek megszületését segítsék elő. Innen ered a „fantomdokumentum” kifejezés. Az anyagok nem hivatalos javaslatokat tartalmaznak, senki sem írta alá azokat, és nem hagyták jóvá őket a választott parlamenti képviselők sem.

A dokumentumokban általában két dolog a közös: az első, hogy meglehetősen semmitmondók, tisztviselők és bürokraták írják őket valami nagyon konkrét dologról és ritkán lehet világrengetőnek mondani.

Másodszor, az az ország, amelyik egy „fantomdokumentummal” áll elő, általában szereti, ha mások beállnak mögé és így fajsúlyosabbá válik a javaslat. Ezért szívesen megosztják az anyagot – végül is szeretnék, ha némi nyilvánosságot kapna a briliáns ötlet.

Kísérleti léggömbök a koszovói rendezésről vagy zavarkeltés?

Az elmúlt hetekben a médiában felbukkant két állítólagos nem hivatalos dokumentum viszont szembemegy a jól bevált recepttel.

A legszembetűnőbb „a szlovén fantomdokumentum” – így emlegetik egy boszniai híroldal állítása alapján azt a szöveget, amelyet Janez Jansa szlovén miniszterelnök adhatott át Charles Michelnek, az Európai Tanács elnökének.

A kását kerülgető diplomatikus brüsszeli stílust sutba dobó anyag szemérmetlenül azt javasolja, hogy etnikai határok mentén rajzolják újra a volt Jugoszlávia és Albánia határait.

A dokumentum azért él furcsa életet a médiában, mert Jansa nem tudta tagadni a létezését, noha hevesen kijelentette, hogy nem ő írta vagy küldte körbe. Michel hivatala közben nem volt hajlandó sem megerősíteni, sem cáfolni, hogy megkapta volna.

A másik, a koszovói médiában a hét elején publikált írás még pikánsabb. Francia‒német dokumentumként határozza meg magát és felvázolja a jövőbeli végső alkut a Belgrád és Pristina között folyó párbeszédben.

A szövegben nincs túl sok új elem azon kívül, hogy „2022 februárjáig meg kell állapodni”, és hogy egy különleges körzet létrehozását veti fel Koszovó szerbek lakta északi részén. Párizs és Berlin is gyorsan tagadta, hogy ők lettek volna a szerzők. Ugyanakkor nem zárták ki, hogy valóban létezhet egy ilyen anyag, ami viszont tovább fokozta a találgatásokat.

Nem tudni bizonyosan, kik a szerzők

A két dokumentum között van néhány feltűnő hasonlóság, és ezek is megkülönböztetik őket a hagyományos „fantomdokumentumoktól”.

Egyiknek sincs címe és nincs rajtuk dátum, továbbá úgy tűnik, Brüsszelben senkinek nincs meg egyik sem. Ezért is emlegetik a diplomaták fantompapírként őket.

Nagyon furcsa, hogy jelentések szerint a „szlovén papírt” csak Michel kapta meg, és ami még furcsább az az, hogy hivatala ezt nem tudta sem cáfolni, sem megerősíteni.

Az is furcsa, hogy a „francia–német” anyag látszólag Pristinából származik, de onnan nem jutott tovább.

A kettő közül a „francia–német” dokumentumot tekinthetjük kísérleti léggömbnek, még ha nem is valószínű, hogy valaha is megtudjuk, ki engedte fel.

Folyosói pletyka: Magyarországnak is köze van hozzá?

Van viszont pár kérdőjel. Miért kell nyilvánosságra hozni az alkudozás lehetséges végeredményét? Az ember általában jelezni akarja egy cél eléréséhez szükséges lépéseket, de nem teríti ki egyszerre az összes kártyáját.

Emellett Franciaország és Németország nem igazán van egy hullámhosszon, amikor a Nyugat-Balkán kerül szóba.

Berlin meglehetősen aktívan törekszik arra, hogy a régiót közelebb hozza az EU-hoz, míg Franciaország nyíltan szkeptikus. Számára ugyanis az unió bővítése akadályozza fő célja megvalósítását, azt, hogy még több közös adósság felvételével vagy az EU-n belüli katonai együttműködés növelésével még jobban elmélyítsék a blokkot.

A „szlovén” lapról pedig az terjedt el, hogy azt a soros EU-elnökségére készülő Ljubljana aláásására szivárogtatták ki, hogy aláássák a ljubljanai kormányt a későbbi idei EU-elnökség előtt, vagy hogy Magyarország állhat mögötte.

Európai tisztviselők azt mondták nekem: gyanítják, hogy Oroszországnak is köze lehet a dologhoz – Moszkva így akar zavart és kétségeket kelteni. És ha figyelembe vesszük, hogy az újságírók folyamatosan kérdezősködnek az anyagról, és hogy a politikusok kénytelenek újra és újra hitet tenni a nyugat-balkáni államok területi integritása mellett, akkor ez minden bizonnyal sikerült is.

Nem zörög a haraszt – valami van a levegőben Koszovó körül

Akárhogy is, a dokumentumok – akár valósak, akár nem – azt jelzik, hogy végre újra mozgásba lendültek a dolgok a térségben. Albin Kurti és Alexander Vučić személyében Koszovónak és Szerbiának immár két, erős támogatással rendelkező vezetője van, akiknek felhatalmazásuk van arra, hogy megegyezzenek, ha akarnak.

Lehet, hogy Németország bizonytalan kimenetelű őszi választások elé néz, de az eredménytől függetlenül továbbra is elkötelezett a tárgyalások mellett.

Jobb azonban figyelni Emmanuel Macron francia elnökre, aki a jövő tavaszi választásokon idegőrlő összecsapásra számíthat a nacionalista Marine Le Pennel.

Macron pár évvel ezelőtt már megjátszotta azt, hogy a francia önkormányzati választások miatt jegelte Észak-Macedónia uniós felvételét. Most még nagyobb a tét – azaz, itt a lehetőség, hogy Belgrád és Pristina megállapodjon, de az ablak nem marad sokáig nyitva.

XS
SM
MD
LG