A helsinki törvényhozás azt követően vette napirendre a kérdést, hogy Oroszország ukrajnai háborúja nyomán jelentősen megugrott a csatlakozás társadalmi és politikai támogatottsága a második világháború óta semleges országban.
Moszkva az elmúlt hetekben több alkalommal is óva intette Finnországot és Svédországot a NATO-csatlakozástól, a finn miniszterelnök azonban a figyelmeztetések, fenyegetések ellenére leszögezte, mielőbb dönteni kell az ügyben.
„Eljött a megoldások ideje. Az egység a biztonság legjobb biztosítéka” – mondta Sanna Marin, aki előző héten arról számolt be, hogy a belépésről nem hónapokon, hanem már heteken belül megszülethet a határozat.
Nemrégiben a parlament mind a kétszáz képviselője megkapta azt a kormány megbízásából készített elemzést, amelyben értékelték a NATO-tagság, illetve más lehetséges megoldások, például a kétoldalú védelmi megállapodások várható hatásait.
A dokumentum nem tartalmazott ajánlásokat, szerzői azonban rámutattak, hogy Finnország jelenleg csak partnere a NATO-nak, ami nem jelent szilárd biztonsági garanciákat. Mint írták, az „elrettentő hatás” jelentősen erősebb lenne az észak-atlanti szövetségen belül, de a tagság kötelezettségeket is maga után vonna a kollektív védelmet illetően.
Társadalmi és politikai támogatottság
Friss felmérések szerint a NATO-csatlakozás társadalmi támogatottsága az utóbbi hetekben 60 százalék fölé emelkedett Finnországban, miközben az orosz inváziót megelőzően évtizedeken keresztül 20-30 százalékon állt.
A helyi média a parlamenti képviselők nyilvános megszólalásainak értékelésével arra jutott, hogy a törvényhozók mintegy fele a NATO-tagság pártján áll, határozottan ellene pedig mindössze tucatnyian vannak.
„Világos, hogy Oroszország cselekedetei sok lépéssel közelebb hoztak minket a katonai elköteleződéshez” – jelentette ki a kormányzó Szociáldemokrata Párt magas rangú politikusa, Antti Lindtman, aki szerint Moszkva „könyörtelenné, kiszámíthatatlanná és erőszakossá” vált.
A képviselő ugyanakkor nem mondta ki egyértelműen, hogy pártja felsorakozott a csatlakozás mellett, pusztán azt hangoztatta, hogy a végső döntésre azt követően kerülhet sor, hogy a parlament alaposan megvizsgálta a kérdést.
Ezzel szemben határozottan kiállt a belépés mellett a koalíciós kormány két másik tagja, a Zöld Liga és a Centrumpárt, illetve az ellenzéki Finnek Pártja és Nemzeti Koalíció is.
A vita első órájában egyedül az ötpárti kormánykoalíció második legkisebb csoportosulásának számító Baloldali Szövetség foglalt állást a csatlakozással szemben, mondván, hogy azzal az ország kitenné magát az orosz katonai agresszió veszélyének.
Tytti Tuppurainen finn Európa-ügyi miniszter előző pénteken rendkívül valószínűnek nevezte a NATO-csatlakozást.
A csatlakozási kérelem jóváhagyásához egyhangú döntésre van szükség a harminc országot tömörítő katonai szervezet részéről, ami hónapokig is eltarthat.
Finnország 1917-ben kiáltotta ki függetlenségét több mint száz évnyi orosz uralom után. A második világháborúban a hatalmas túlerőben lévő szovjet hadsereg megtámadta az országot, amely így jelentős területeket elvesztett. Az északi ország a hidegháború során végig megőrizte semlegességét, a vasfüggöny leomlását követően azonban belépett az Európai Unióba és elkezdett szorosan együttműködni a NATO-val.
Hasonló vita zajlik az ugyancsak hagyományosan semleges Svédországban is.
