Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A Fudan hívta fel a magyarok figyelmét arra, hogy Kínával foglalkozni kell


Orbán Viktor Hszi Csin-Ping kínai elnökkel Pekingben

A kormánysajtó pozitívan ír Kínáról, de a kínai rendszert még ott is ritkán dicsérik – derül ki egy friss kutatásból. Előfordult, hogy egy oldalon négy perc alatt tíz hír jelent meg Orbán pekingi útjáról. A Huawei és az 5G csak Magyarországon nem volt biztonságpolitikai kérdés a régióban.

Pár éve még nagy bizalommal várták Közép-Európába a kínai befektetéseket, a nagy üzletek azonban rendre elmaradtak. Ezzel párhuzamosan kezd kialakulni egyfajta hidegháború az Egyesült Államok és Kína között. A közép-európai országok többsége pedig kezd rájönni, hogy a kínai tőke csak ígéret marad, és így, ha össze is vesznek Kínával, az ázsiai nagyhatalom nem tudja „megtorolni” az őt kritizálókat – mondta Matura Tamás, a kutatás magyar résztvevője. A Corvinus egyetem oktatója egy friss elemzés bemutatóján azt is elmondta, hogy ennek ellenére nem érdemes összeveszni Kínával, hiszen a világ egyik legnagyobb hatalmáról van szó. A visegrádi országok Kínához való hozzáállása jól tükröződik az országgal kapcsolatos híradásokban – Magyarország itt is kilóg a sorból.

E héten mutatták be a MapInfluenCE projekt friss elemzését. Ebben a kínai befektetésekről és az 5G-ről szóló híradásokat elemezték 2017 és 2020 között a négy visegrádi országban.

Ahogy a másik három országban, úgy Magyarországon is a cikkek többsége semleges hangvételű, de még így is két-háromszor több a negatív hangvételű, mint a pozitív. A semleges hírek nagy arányára az a magyarázat, hogy a Kínával foglalkozó hírek többségét a gazdasági eredmények bemutatása teszi ki. Az emberi jogok, a kommunizmus, Tajvan vagy Hongkong kérdése ritkán téma a magyar sajtóban.

Kínát még a kormánysajtó is ritkán dicséri

A magyar médiahelyzet sajátosságai a Kínával kapcsolatos híradásokban is jelentkeznek. A kormányközeli médiumok – ideértve a közszolgálati csatornákat és az MTI-t is – sokkal pozitívabb Kína-képet mutatnak, mint az ellenzéki vagy a független sajtótermékek. A tanulmány bemutatásakor Matura ugyanakkor kiemelte, hogy a kormánypárti orgánumok ritkán dicsérik közvetlenül Kínát. Ehelyett a magyar–kínai kapcsolatokat dicsérik, hogy milyen hasznosak az hazánknak, így közvetve erősítik Kína reputációját az országban. Az elemzés ugyanakkor azt is megjegyzi, hogy még a kormánypárti médiumok is közöltek néhány kritikus cikket Kínáról. Ennek az lehet a magyarázata az elemzés szerint, hogy Kína megítélése még a Fidesz szavazói körében sem egyértelműen pozitív.

Mivel a vizsgált időszakban nem érkezett nagyobb kínai befektetés az országba, a legtöbb cikk diplomáciai eseményekhez kapcsolódott. Ezekről a kormánymédia akár négyszer-ötször annyi hírben számol be, mint a sajtó nem kormánypárti része. Az is előfordult, hogy az egyik portál négy percen belül tíz cikket közölt Orbán Viktor pekingi útjáról. Ezenkívül még a letelepedésikötvény-programban Magyarországra érkező kínaiak ingatlanvásárlásairól születettek cikkek.

Szijjártó bejelentése óta már nem téma a Huawei

Míg a három másik visegrádi országban az 5G-t főleg a helyi biztonságpolitika szemszögéből vizsgálták, addig Magyarországon ez a szempont kevésbé merült fel. A magyar sajtóban főleg külföldi hírek átvételével jelent meg a téma a sajtóban. Így például a Huawei megbízhatóságával kapcsolatban akkor születtek cikkek nagyobb számban, amikor a cég pénzügyi igazgatóját, Meng Van-csoút letartóztatták Kanadában, majd Donald Trump amerikai elnök bejelentette az első szankciókat a cég ellen. Miután pedig Szijjártó Péter külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarország nem tiltja ki a céget, és a Huawei részt vesz az 5G-hálózat kiépítésében, a téma gyakorlatilag teljesen el is halt a magyar sajtóban, hiszen érdemi vitának már nem maradt helye.

A Kínával kapcsolatos híradásokat elsősorban újságírók és politikusok (főleg Szijjártó Péter és Orbán Viktor) alakították, szakemberek kevésbé szólaltak meg a témában.

A Fudan fordulópont lehet

Az elemzés kiemeli, hogy a térségben magyar sajátosság volt, hogy az ellenzéki pártok sem igazán tematizálták a Kínával kapcsolatos aggodalmakat. Más országokban politikai körökben és a közvéleményben egyaránt megjelent a kínai jelenléttel kapcsolatos aggodalom. Ez azonban megváltozhatott a Fudan miatt. A kutatás magyar résztvevője, Matura Tamás a Szabad Európa kérdésére elmondta, hogy a Fudanról szóló cikkek teljesen más mederbe terelték a Kínáról szóló diskurzust. A kínai egyetem miatt jelentősen megugrott a Kínával kapcsolatos cikkek száma, és a Fudan híre a bulvársajtóba is eljutott. „Sok magyar figyelmét felhívta arra, hogy foglalkozni kell Kínával. Még a Budapest–Belgrád-vasútvonal sem tudta azt elérni, hogy az átlagemberek beszéljenek Kínáról” – mondta a Corvinus egyetem oktatója.

A V3-ak kezdenek kiábrándulni Kínából

A cseh médiában a kínai befektetésekről és az 5G-ről szóló híradások többnyire semlegesek voltak. A visegrádi országok közül egyedül Csehországban kaptak kiemelt figyelmet az emberi jogokkal kapcsolatos kérdések a kínai híradásokban.

A kínai befektetésekről szóló cikkek főleg a beígért, ám meg nem valósuló beruházásokkal foglalkoztak. Az 5G-vitába már beszállt a cseh Nemzeti Kiber- és Információbiztonsági Ügynökség (NÚKIB) is. A NÚKIB felhívta a figyelmet a kínai 5G-termékek használatában rejlő kockázatokra, ám ezt a figyelmeztetést Miloš Zeman cseh elnök többször is túlzónak nevezte. A Huawei ugyanakkor fizetett hirdetésekkel aktívan igyekezett befolyásolni a közbeszédet.

Az elemzés a Lengyelországban megjelent cikkek többségét is semleges hangvételűnek találta. Megjegyzik ugyanakkor, hogy ahogy gyengülni kezdtek a kapcsolatok Varsó és Peking között, úgy lettek egyre kevésbé lelkesek a kínai befektetésekről szóló tudósítások. A kutatók a lengyel médiában is hátrébb szorulnak, míg nagy teret adnak a politikusoknak. A lengyel politikusok mellett a kínai és amerikai diplomaták megszólalásait többnyire kritika nélkül közölték a lapok, írja a MapInfluenCE. A lengyelek keményebb álláspontját az is mutatja, hogy 2019-ben Varsóban kémkedés vádjával letartóztatták a Huawei egyik alkalmazottját.

Ami pedig Szlovákiát illeti, a jelentés szerint az ottani tudósítások is jól tükrözik a közvélemény Kínához való hozzáállásának változását, ami a megígért, de aztán meg nem valósuló beruházások miatti kijózanodást jelenti. Nemcsak a Kínáról szóló cikkek száma csökkent, de azok hangvétele is egyre negatívabb lett. Nyilvános vita ugyanakkor nem alakult ki Kínáról a szlovák médiában, és az ottani diskurzus is elsősorban külföldi (amerikai, kínai és cseh) cikkek és politikusi kijelentések mentén alakul.

XS
SM
MD
LG