A kormánypárti többség Szalome Zurabicsvili elnök vétója és az utcai tömegdemonstrációk ellenére is keresztülverte a törvényhozáson a sokak által bírált, orosz mintára bevezetni kívánt jogszabályt.
Az államfőnek most öt napja van arra, hogy aláírja a törvényt. Egyelőre nem nyilatkozott arról, hogy kész-e erre, de amennyiben nem teszi meg, a parlament elnöke fogja kihirdetni a jogszabályt.
Zurabicsvili május 18-án emelt vétót a törvény ellen, leszögezve, hogy „Georgia túlélése forog kockán”, és figyelmeztetve arra, hogy a kormány intézkedései „akadályozzák az ország teljes jogú tagként történő csatlakozását a szabad és demokratikus világhoz”.
Ehhez kapcsolódóan: Georgiai elnök: Az ország túlélése forog kockán a „külföldiügynök-törvény” elfogadásával
Az elnöki vétót 84:4 arányban utasította el a 150 fős törvényhozás a heves vitákkal kísért voksoláson. Az ellenzék nagy része kivonult a teremből a szavazás idejére, amelyen csupán egyszerű többségre volt szükség a vétó felülbírálásához. Az ülésen a kormányzó Georgiai Álom egyik képviselője vízzel locsolta le egy ellenzéki párt vezetőjét, aki éppen a szónoki emelvényen beszélt.
A törvény ellenzői a parlament épülete előtt gyülekeztek, többen azt skandálták, hogy „Rabszolgák” és „Nemet az orosz törvényre”. A tömeg egy része este átvonult a kormánypárt székházához.
Videókapcsolaton keresztül az államfő is beszélt a tiltakozáson, arra szólítva fel az embereket: ne hagyják, hogy a törvényt megszavazó 84 képviselőé legyen az utolsó szó, tartogassák az energiájukat az októberi választásra.
„Rájöttünk, hogy a kormányunk kész az országot a mélybe taszítani. Úgy érezzük, amikor a barátaimmal és az itt lévőkkel beszélgetünk, hogy hazánk a XXI. században ismét szovjet megszállás alá kerül” – húzta alá egy demonstráló.
Megszavazta a georgiai parlament azt a törvényt, amely ellen hetek óta tízezrek tiltakoztak
A külföldi befolyásról szóló törvény elfogadását az Egyesült Államok, az Európai Unió és sok jogvédő elítélte. Ennek alapján minden egyes szervezetnek nyilvántartásba kellene vetetnie magát pénzbírság terhe mellett, amennyiben finanszírozásuk legalább húsz százaléka külföldről származik.
Az ellenzék orosz törvényként hivatkozik a jogszabályra, ugyanis Moszkva hasonló intézkedést fogadott el a független sajtó és a Kremllel szemben kritikus szervezetek megbélyegzésére.
Sokan úgy gondolják, hogy a törvény a tekintélyelvűség irányába mozdítaná az országot, és sértheti az európai uniós csatlakozási törekvéseket. Hetek óta tüntetések zajlanak Tbilisziben és más városokban.
Ehhez kapcsolódóan: EU-párti fiatalok állnak a „külföldiügynök-törvény” elleni tüntetések élén Georgiában
Irakli Kobahidze georgiai kormányfő ezzel szemben azt hangoztatta kedden, hogy az elfogadott törvény még segíteni is fogja az integrációt, ugyanis nagyobb átláthatóságot teremt.
Katya Dekanojdze ellenzéki képviselő azonban leszögezte: „Most teljesen új valósággal nézünk szembe. Az európai uniós integráció ajtaja talán becsukódik.”
Ehhez kapcsolódóan: Miért robbantott ki tüntetéseket a „külföldi befolyás” visszaszorítását célzó törvény Georgiában?
A kormányzó Georgiai Álom, amely az ország EU-, illetve NATO-ambíciói ellenére szorosabbra fonta a kapcsolatot Oroszországgal, elsősorban azzal érvel, hogy a törvényre az átláthatóság és az „álliberális értékek” elleni küzdelem érdekében van szükség.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter előző héten bejelentette, hogy utazási korlátozásokat fognak elrendelni a georgiai demokrácia leépítéséért felelős tisztségviselőkkel szemben.
Ehhez kapcsolódóan: Washington felülvizsgálja kapcsolatait Georgiával a „külföldiügynök-törvény” miatt
Az Európai Unió figyelmeztetett, hogy a törvény komoly akadályt jelenthet az integrációs folyamatban. A közösséghez való csatlakozásnak a kormány Nyugat-ellenes retorikai fordulata ellenére is igen magas a támogatottsága a tavaly óta EU-tagjelölt országban.
A NATO szóvivője „rossz irányba tett lépésként” hivatkozott a törvényre, amely távolabb viszi Georgiát az euroatlanti integrációtól.