Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A helyzet rossz és tovább romlik – az EU-n kívüli dezinformációs törekvésekről készült jelentés


(Képünk illusztráció)

Oroszország, Kína és az európai politikusok megvesztegetése jelenti a legnagyobb fenyegetést, ami kívülről éri az európai demokráciát – ezt tartalmazza egy most elkészült európai parlamenti jelentéstervezet, amely kitér arra, hogy a különböző szereplők eltérő módszerekkel és egyre több pénzzel igyekeznek befolyásolni az európai közgondolkodást.

Hamarosan lejár az egyik európai parlamenti különbizottság mandátuma, amely egy évig tevékenykedett. A bizottság neve: Az Európai Unió valamennyi demokratikus folyamatába történő külföldi beavatkozással, többek között a dezinformációval foglalkozó különbizottság. Ez a testület tulajdonképpen folytatta egy hasonló célból felállított bizottság munkáját, s mint kiderült, ezen a téren bizony a fejlemények folyamatos figyelemmel követésére és elemzésére van szükség. Az is fontos, hogy ilyen jellegű bizottság még nem dolgozott az Európai Parlamenten belül, működésük leginkább arra világított rá, hogy az EU mennyire kiszolgáltatott a befolyásolási törekvéseknek. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy az elmúlt időszakban komoly lépések is történtek az európai demokrácia védelmében. Elkészült a a különbizottság jelentéstervezete, amelyet be is mutattak.

Régi-új szereplők

Az elmúlt hetekben terebélyesedő Katar-gate-botrány alaposan bekavart az EU-t kívülről érintő befolyásolási kísérletek értékelésébe. Különösen úgy, hogy még mindig nem lehet tudni, hogy érint-e további jelenlegi vagy volt EP-képviselőket, parlamenti munkatársakat az ügy, és amíg nem lehet tisztán látni, addig nehéz a jelenséggel szemben fellépni. Igaz, parlamenti képviselőcsoportok egymásra licitálva jönnek elő újabb és újabb ötletekkel az átláthatóság növelésére, amelyek leginkább az egymással szembeni bizalmatlanságra szolgáltatnak bizonyítékot.

A külföldi befolyásolást vizsgáló bizottság jelentésében tehát határozott helyet foglal el a Katar-gate-ügy, amely mellett jellemzően két nagyhatalom tevékenysége okoz gondot az európai demokráciák mindennapjaiban. Az egyik az orosz dezinformációs hadjárat, amely a háború megindításával párhuzamosan az addigiakhoz képest is hatványozott méreteket öltött. Nyílt hazugságokat, uszítást terjesztenek az európai közönségben – amelynek egy részében meg is van a fogékonyság ezekre a hírekre. A másik főszereplő ezen a téren Kína, amely talán kicsit kifinomultabb eszközökkel, de nem kisebb hatékonysággal lép fel, ha teret akar szerezni álláspontjának, érdekeinek. Az orosz és a kínai módszerek között az a másik fontos különbség, hogy Peking lényegesen több pénzzel rendelkezik, és nem csak a direkt dezinformáció eszközeivel él, más, még eredményesebb módokon jelentkezik be az európai mindennapok alakításába.

A kínaiak már a szerkesztőségben vannak

Összegyűjtöttünk néhány kirívó példát, amelyre a vizsgálóbizottság tevékenysége derített fényt, és amelyek szerepelnek is majd a jelentésben. Megdöbbentő adat: Kína az elmúlt tíz évben közel hárommilliárd eurót fektetett be európai médiavállalatokba, ahol szerkesztői jogosultságokat is szerzett. Ehhez képest csak néhány uniós tagállam rendelkezik a külföldi médiabefektetéseket vizsgáló átvilágítási mechanizmusokkal. A Meta arról tájékoztatta a szakbizottság tagjait, hogy eltávolítottak két, Kínából és Oroszországból származó hálózatot, mert megsértették a koordinált, nem hiteles viselkedés elleni politikáját”. Az Oroszországból származó, több mint hatvan weboldalból álló hálózat európai hírügynökségek legitim weboldalának adta ki magát, és olyan cikkeket tett közzé, amelyek bírálták Ukrajnát, támogatták Oroszországot, és azt állították, hogy az Oroszországgal szembeni nyugati szankciók visszafelé sülnek el.

Ugyancsak a kínai befolyásszerzést szolgálja az, hogy a kínai COSCO hajózási vállalat több mint húsz európai kikötőben, köztük Rotterdamban és Hamburgban is többségi részesedést szerzett, ami megteremti a gazdasági függőség, a kémkedés és a szabotázs veszélyét is. Ugyancsak kínai módszer, hogy számos európai kutatót – különösen Ausztriában és Csehországban, de más európai országokban is – közvetlenül a Kínai Népköztársaság finanszíroz a mesterséges intelligencia, a kvantumtechnológiák, az integrált áramkörök, az űrkutatás, az új anyagok kutatása, az idegtudomány és a biotechnológia területén.

Magyar vonatkozások

Vannak olyan pontok, amelyek vagy kizárólag, vagy többek között Magyarországra vonatkoznak. Amikor például azt taglalják, hogy az EU orosz energiafüggősége az Ukrajna elleni, agresszív orosz háború kitörése után óriási problémákat vetett fel az unió energiabiztonsága szempontjából, a következő megállapítást teszi a tervezet: „A tagállamokban külföldi szereplők által korrozív tőke (más néven ártalmas tőke; ez a jelenség olyan befektetéseket, tőkekihelyezéseket, hiteleket fed, amelyek természetüknél fogva ártalmasak a fogadó ország demokratikus berendezkedésére nézve – a szerk.) révén megvalósított projektek, mint például a magyarországi paksi atomerőmű, azzal a kockázattal járnak, hogy az adott szereplők befolyásolják a politikai döntéseket”. Ugyancsak érinti Magyarországot az a tény, amely már több dokumentumban is aggasztotta az EP-t, hogy partnerségi viszony alakult ki európai egyetemek és kínai szervezetek, köztük a Magyarországon is működő Konfuciusz Intézetek között. Ugyancsak ismerős téma: a jelentés aggodalmát fejezi ki a kínai külföldi rendőrőrsök EU-n belüli létesítéséről szóló legutóbbi beszámolók miatt, és felhívja a nemzeti hatóságokat, hogy hangolják össze az erre a kérdésre adott válaszaikat.

Ehhez kapcsolódóan: Magyarország és Szerbia hallgat a kínai rendőrőrsökről

Kampányüzemmódban az álhírgyárak is

A jelentés tervezetét készítő Sandra Kalniete lett politikus (akivel a Szabad Európa is készített már interjút) hosszasan ecsetelte, hogy mennyi változás történt az elmúlt egy évben ezen a téren, vagyis a vizsgálóbizottság működése (pontosabban mandátumának meghosszabbítása) több mint indokolt. Ahogy korábban már utaltunk rá, Oroszország inváziója és a Katar-gate-botrány számos új elemet hozott ebbe az egyébként is összetett környezetbe. Utóbbi kapcsán a jelentés tervezete például leszögezi: „Leghatározottabban elítéli (ti. az Európai Parlament) Katar arra irányuló állítólagos kísérleteit, hogy korrupciós cselekmények révén befolyást gyakoroljon az Európai Parlament képviselőire, volt képviselőire és személyzetére, ami súlyos külföldi beavatkozást jelent az EU demokratikus folyamataiba.” Ezen túlmenően hangsúlyozzák, hogy fokozni kell a korrupció és a befolyásolási kampányok elleni küzdelmet célzó erőfeszítéseket, aktualizálni kell az átláthatósági szabályokat, az EU-val kapcsolatos lobbitevékenység külföldi finanszírozásának, ezen belül a nonprofit szervezetek finanszírozásának feltérképezését.

Kalniete a dezinformációs kampányok azon vonására is felhívta a figyelmet, hogy ezeknek gyakori célpontjai a migránsok, a kisebbségek és a diaszpórák. E félretájékoztatási akciók célja az európai társadalmakban meglévő feszültségek kihasználása és kiélezése, mint például az európai ukrán diaszpóra esetében, amelyet az orosz dezinformációs kampányok céloznak, „hálátlan menekülteknek” beállítva őket.

A helyzet várhatóan nem fog javulni: „A külföldi beavatkozás, a dezinformáció és a demokrácia elleni számos támadás és fenyegetés várhatóan egyre nagyobb számban és kifinomultabb módon fog folytatódni a 2024-es európai parlamenti választások előtt” – olvasható a dokumentumban.

Sandra Kalniete így összegezte mondandóját és a jelentés üzenetét: „Az EU-nak meg kell erősítenie a kritikus infrastruktúra és a média védelmét, és speciális szankciórendszert kell létrehoznia. Gyorsan kell cselekednünk, támogatnunk kell Ukrajnát, és tanulnunk kell a tapasztalataikból.”

Mentális antitestek

Vannak azonban már eredmények a jogalkotás és a szervezőmunka terén is, például a Transzeurópai Politikai Tanulmányok Szövetsége (TEPSA, vezető kutatóintézetek és egyetemek páneurópai konzorciuma) által indított és az EU által finanszírozott RADAR projekt, amelyben azt célozzák, hogy felhívják a polgárok figyelmét a dezinformációra, és nyilvános vitaplatformot biztosítsanak. Ez a projekt különös hangsúlyt fektet a fiatalokra, hogy felerősítse a hangjukat, megerősítse részvételüket a civil társadalomban, és javítsa a kritikus gondolkodásra és a médiaműveltségre irányuló oktatásukat. A bizottság azt is javasolja, hogy készítsék fel a hírek fogyasztóit a várható álhírekre. Úgy vélik, ez azért szükséges, mert „az internethasználók hazugságok és összeesküvés-elméletek elleni »beoltására« irányuló stratégia a félretájékoztatás mögött meghúzódó taktikákról szóló videók megelőző jellegű bemutatásával tudatosabbá és ellenállóbbá teszi a felhasználókat a várható dezinformációs műveletekkel szemben azáltal, hogy kialakítja az álhírekkel szembeni »mentális antitesteket«”.

A mentális antitesteknél talán hatékonyabb lesz a 2022 novemberében hatályba lépett, a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály, amely teljes mértékben harmonizálja a belső piacon a közvetítő szolgáltatásokra alkalmazandó szabályokat, és különleges rendelkezéseket tartalmaz az online óriásplatformokra és a nagyon népszerű online keresőprogramokra vonatkozóan az olyan rendszerszintű problémák tekintetében, mint például a dezinformáció és a manipuláció.

A jogalkotók asztalán fekszik a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály is, amely javasolja a Médiaszolgáltatásokat Felügyelő Európai Testület – a nemzeti médiahatóságokból álló új testület – létrehozását, amely jelentős szerepet fog játszani a dezinformáció, ezen belül a külföldi beavatkozás és az információmanipuláció elleni küzdelemben. A testület egyik javasolt feladata különösen az EU-n kívül letelepedett szolgáltatók által nyújtott, az unión belüli közönséget megcélzó – és a közbiztonság és a védelem szempontjából esetleg kockázatot jelentő – médiaszolgáltatásokkal kapcsolatos nemzeti intézkedések összehangolása.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

XS
SM
MD
LG