A koronavírus-világjárvány súlyos kihatással van sok gyerek mentális egészségére a szakértők szerint, körükben az öngyilkossági kísérletek száma is jelentősen megnőtt.
Az AP amerikai hírügynökség példaként bemutatta a 11 éves francia Pablo esetét, akit kórházba vittek a szülei, miután szinte teljesen felhagyott az evéssel és az ivással, ami hamar szív- és veseproblémákat okozott. Testsúlya mintegy egyharmadát elvesztette, az őt kezelő orvosoknak mesterségesen kellett táplálniuk. A kérdéses párizsi egészségügyi intézményben dolgozók elmondták, hogy egyre gyakoribbak az ehhez hasonló esetek az elmúlt évben, szeptember óta megduplázódott például az öngyilkossági kísérlet miatt hozzájuk kerülő gyerekek és tinédzserek száma.
Hasonló jelenségről számoltak be egészségügyi dolgozók más intézményekben is, akár már 8 éves gyerekek esetében is. Vannak, akik szándékosan autók elé rohannak, mások gyógyszerek túladagolásával próbálnak véget vetni az életüknek. Japánban tavaly rekordszintet ért el a fiatalok körében elkövetett öngyilkosságok száma.
Gyermekpszichiáterek szerint sok pácienst kezelnek koronavírussal kapcsolatos fóbiák, kényszeres cselekvések, evési zavarok miatt. Sok fiatal retteg a megfertőződéstől, komoly sérüléseket, bőrbetegségeket okoznak maguknak a kórosan gyakori kézmosással és testfertőtlenítéssel. Rémülettel tölt el többeket annak a lehetősége, hogy betegek lesznek az elfogyasztott ételtől.
Pánikrohamok, szorongás
Egyre gyakrabban fordulnak a fiatalok orvoshoz pánikrohamok, erős szívdobogás és más szorongásos tünetek miatt, illetve növekszik a képernyőfüggőség is, ugyanis a karantén, az iskolabezárások alatt rengeteg tevékenység átkerült a virtuális térbe.
„Nincs prototípusa a nehézségeket megtapasztaló gyerekeknek. Ez mindannyiunkat érint” – mondta dr. Richard Delorme, a Pablót kezelő pszichiátriai osztály vezetője.
Pablo apja, Jerome még mindig próbálja feltárni a pontos okait fia fokozatos megbetegedésének. Mint mondta, evési zavarai az idő előrehaladtával egyre súlyosbodtak, a végén már csak rendkívül kis mennyiségeket volt hajlandó megenni, és kizárólag rizsből, tonhalból és koktélparadicsomból. A férfi azt gyanítja, hogy a Pablo napi rutinjában bekövetkezett éles változások hozzájárulhattak a betegséghez, a fiú hónapokon át nem mehetett iskolába, nem találkozhatott a barátaival és a tanáraival a tanév végén sem.
Szakértők szerint azonban más tényezők is szerepet játszhatnak a világszerte már 2,6 millió emberéletet követelő koronavírus-járvány mellett. Pablónak például nagy traumát okoztak a 2015-ös, 130 halálos áldozattal járó párizsi terrortámadások is, egy, a lakásuk közelében lévő kávézóban is gyilkoltak a merénylők, s sokáig azt hitte, hogy a halottak a járda alatt vannak eltemetve.
„Valódi rémálom, amikor a gyermeked önmagát pusztítja” – jelentette ki Jerome.
A válság mindenkit érint
Dr. Coline Stordeur, a párizsi kórház egyik pszichiátere elmondta, több fiatal páciensüket komoly aggodalommal töltötte el a lehetőség, hogy a lakásba bezárva hízni fognak, ezért például naponta több órán át köröket futottak a pincében, illetve kevesebbet kezdtek enni, ami egyes esetekben olyan mértéket öltött, hogy kórházba kerültek.
Sok gyerek ráadásul megpróbálta megtartani magának a problémáit, hogy ne terhelje ezzel is a szüleit. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy fiatalkorban nem tudják leírni megfelelően a lelki gondjaikat.
„Egy év egy 8 éves gyerek életében nagyon, nagyon, nagyon hosszú idő. Elegük van, nem látják a végét” – mutatott rá dr. David Greenhorn, az angliai Bradford Royal Infirmary munkatársa.
„A stressz szintje rendkívül magas a gyerekek körében. Ez a válság mindannyiunkat érint, 2-től 99 éves korig” – tette hozzá.
