Novák Katalin aláírta a katatörvény módosítását, arra hivatkozva: ebben a helyzetben nem akart akadályt gördíteni az Országgyűlés döntése elé. Feltámadt a rezsidémon és a földgáz a hétszeresére, az áram a kétszeresére drágul az átlagfogyasztás felett. Egy éve derült ki a Pegasus-botrány, de a magyar kormányzat hallgat róla, mint a sír. Megmutatjuk az országos tanárhiányt és azt is, hogy Magyarországon már gazdasági válság van, de politikai még nincs. Legfontosabb cikkeink ezen a héten.
Kata és a rezsidémon
A tüntetések ellenére hétfőn a köztársasági elnök aláírta az új katatörvényt, amely pár órával később meg is jelent a Magyar Közlönyben. Novák Katalin közleményében azt írta „érzékeli a felháborodást", és úgy gondolja, „helyesebb lett volna, ha a módosításokról érdemi egyeztetés után születik döntés", viszont szerinte „válsághelyzetben biztos kézre, hideg fejre és együtt érző szívre van szükség. Helyes, ha ebben a helyzetben az államfő nem gördít akadályt az országgyűlés döntésének érvényesülése elé".
A törvény rekordsebességű parlamenti elfogadása óta folyamatosak a tiltakozások a mintegy 450 ezer embert érintő szigorítás ellen. Erről Orbán Viktor miniszterelnök azt mondta: a kiskapukat bezártuk, nem is fogjuk kinyitni. 50-150 ezer katás belefér, 450 ezer nem fér bele.
Ha ez még nem lett volna elég, a kormány csütörtök reggel jelentette be: részlegesen eltörli a rezsicsökkentést. Kiderült, hogy a földgáz a hétszeresére, az áram a kétszeresébe kerül augusztus 1-től az átlag felett fogyasztóknak.
A rezsicsökkentés változása és az elszálló energiaárak máris káoszt okoztak több vállalkozás életében. Augusztus 1-től lakossági áron csak azok a mikrovállalkozások jutnak hozzá az áramhoz, amelyek kisfeszültségen veszik és nem túl sokat. Aki a piaci árat fizeti, az az eddiginél ötször nagyobb drágulást is érzékelhet.
Sztoriban című podcastsorozatunk legutóbbi részében arra kerestük a választ, hogy miért év közben, miért ilyen rohamtempóban és miért így nyúlt hozzá a katatörvényhez a kormány? Vajon az az igazi probléma, hogy megfizethetetlen lesz vagy az, hogy egyáltalán nem lesz földgáz?
Válság
Négy válságot jósolt őszre a kormánynak Ruff Bálint kommunikációs és kampánytanácsadó a Szabad Európának adott interjúban. Szerinte ez is indokolja a nyári uborkaszezonban végigvitt hirtelen változtatásokat, amelyek eddig csak a civileket rázták fel, az ellenzéket nem. Gegekből nem lesz politika – mondja.
A választások előtti, februári osztogatásban nem volt olyan csoport, aki ne kapott volna valamilyen juttatást. Körülbelül ezermilliárd forintnyi adóvisszatérítés volt, emelték a minimálbért, a nyugdíjakat, a fegyveres testületeknek hat havi fegyverpénzt adtak. Ezt megfejelte az infláció, ami a háború előtt is volt, és az energiaárak elszabadulása.
Ez a hármas egy akkora lyukat ütött a költségvetésbe, amivel muszáj volt Orbán Viktornak azonnal foglalkoznia, annak árán is, hogy felrúgja a választókkal kötött, ki nem mondott megállapodását: te szemet hunysz a demokratikus intézmények rombolása, a család és barátok gazdagodása felett, mi cserébe megvédünk a külvilágtól, a rezsi emelkedésétől, biztosítjuk a megélhetésedet.
Ezt a paktumot mondta fel Orbán Viktor, amikor egyik napról a másikra eltörölték a katát, ami egy viszonylag kicsi, de hangos kisebbséget érint. A rezsicsökkentés kérdése ennél is fontosabb, hiszen ezzel két választást is megnyert a Fidesz, 2014-ben és 22-ben.
Tanárhiány
Egyre súlyosabb a pedagógushiány Magyarországon, miközben a még pályán maradó tanárok, tanítók, óvodapedagógusok is egyre öregszenek. Nézze meg, hány pedagógusállást hirdetnek épp az állami intézmények! Alábbi, frissülő ábránk alapján képet kaphat róla.
Ez a valós tanárhiány egy része csak, de jelzi a folyamatok irányát. Azért csak egyfajta a kép, mert a betöltetlen pedagógusállások száma nem egyezik a meghirdetett állásokéval. A növekvő tanárhiány okait pontosabban is lehet tudni: a magyar pedagógusok nagyon keveset keresnek, miközben a munkaidejüknek akár durván a felét is ingyen dolgoztatja le velük az állam.
Egy éve hallgatás
A Pegasus-botrány olyan, mint egy állatorvosi ló. Megmutatja mindazokat a visszásságokat, amelyek Magyarországon a nemzetbiztonsági megfigyeléseket jellemzik, és amire már 2016-ban felhívta a figyelmet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB). A nemzetközi vihart kavart ügy kirobbanásának első évfordulóján beszélgettünk Remport Ádámmal, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogászával. Ez a civil jogvédő szervezet az ügy hét érintettjének képviseletében tett panaszokat és indított pereket minden lehetséges hazai és külföldi fórumon, hogy véget vessen a jogsértő gyakorlatnak.
A jogász szerint az elsődleges probléma az, hogy igazságügyi miniszteri engedélyhez vannak kötve a megfigyelések, nem pedig egy a végrehajtói hatalomtól független bírói kontrollhoz. Másfelől az is probléma, hogy ha már lezárult a megfigyelés, gyakorlatilag semmit sem lehet megtudni erről az érintettnek, ezért nem is tud jogorvoslatot sem szerezni, hogy ha úgy gondolja, hogy jogellenesen figyelték meg. Nincs olyan követelmény Magyarországon, hogy utólag, nyilván akkor, amikor ez már nemzetbiztonsági érdeket nem veszélyeztet, értesítsék a megfigyelteket.
A leszerelt magyar katona, aki még mindig harcol
A Szelfi szombati epizódjának vendége Zsúró-Luz Ivett volt katona, akivel egyebek között az Afghan Evac nevű szervezettel való együttműködéséről beszélgettünk. Ennek célja, hogy kimenekítse a tálibok elől Afganisztánból azt a tizenkét afgán családot, akik annak idején a magyar honvédségnek dolgoztak, de akikről szerinte a magyar kormány azóta megfeledkezett.
A magyar honvédség csaknem egy évvel ezelőtt menekítette ki azokat az afgán családokat, akik segítették a magyar katonákat Afganisztánban. A kormány tavalyi közleménye szerint senkit sem hagytak hátra. Zsúró-Lut Ivett szerint azonban ez nem igaz.
Orosz gáz hitelből
„Két feladatunk van: biztosítani, hogy lesz földgáz a magyar embereknek és nyomatékosítani, hogy minél előbb békét akarunk” – ezt írta a Facebook-oldalára Szijjártó Péter moszkvai tárgyalásai előtt.
A külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön találkozott Moszkvában Szergej Lavrov külügyminiszterrel. A találkozón a magyar külügyminiszter elmondta: a hosszú távú szerződésekben rögzített mennyiségen felüli 700 millió köbméter plusz földgáz beszerzéséről döntött a kormány, és az oroszok megvizsgálják a magyar kormány kérését.
Ugyanaznap este már meg is jelent a Magyar Közlönyben, hogy a 700 millió köbméter földgázt a magyar kormány hitelből venné meg. A határozat szerint a különleges földgázkészlet beszerzéséhez legfeljebb 1.850.000.000 euró tőkeösszegű hitelt készül felvenni a kormány, ez a jelenlegi árfolyamon számolva számolva mintegy 736 milliárd forint.
