Egyebek közt le kellene állítania a gyűlöletkampányokat és a félreinformálást a hatóságoknak Magyarországon az Európa Tanács legfrissebb jelentése szerint. A jelentés a hazai médiapiaccal és a véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozott.
Az Európa Tanács legfrissebb jelentése szerint Magyarországon egyrészt nem független a médiaszabályozó hatóság (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság ‒ NMHH), politikai befolyás alatt áll. Másrészt folyamatos és torzító állami beavatkozások történnek a médiapiaci versenybe.
A kettő együtt pedig azt hozza, hogy a média sokszínűségéhez (médiapluralizmus) és a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő feltételek folyamatosan romlanak az országban. Ezek pedig nem csak önmagukban való értékek, a demokráciának is nagyon fontos pillérei.
Különösen aggasztó e helyzet szerintük vidéken, ahol jelentősen visszafogták a vélemények szabad ütköztetésének lehetőségeit.
A helyzetet pedig gyűlöletkampányok és szisztematikus félreinformálás súlyosbítják, különösen a civil szervezetek és a kormánytól független hangok ellen.
A jelentés szerint utóbbiak arra szolgálnak, hogy megbénítsák a civil társadalmat, és egyértelmű üzenetet küldjenek arról, hogy gyors megtorlásra számíthat bárki, aki bármilyen formában kritizálja a kormány lépéseit.
A jelentésért Dunja Mijatović, az Európa Tanács emberi jogi biztosa felelt. Ehhez beszéltek a hazai civil társadalom, médiakiadványok és az állam képviselőivel.
Az állam részéről Varga Judit miniszternek, Orbán Balázs miniszterelnökségi államtitkárnak, Karas Mónikának, az NMHH és a Médiatanács vezetőjének, illetve Kozma Ákosnak, az alapvető jogok biztosának érveit hallgatták meg.
Az NMHH túlhatalma is káros
A jelentésben több konkrét lépést is javasolnak a magyar médiapiaci versenyfeltételek tisztességesebbé tétele érdekében. Azt javasolják például, hogy az NMHH elnökének hatalmát meg kellene osztani több független intézmény között. Emellett a Médiatanács nagyobb átláthatóságát is alapvetőnek tartanák.
Szerintük fontos lenne átláthatóvá tenni azt is, hogy melyik újságnak, tévének ki a tulajdonosa. Vagy hogy tartsák tiszteletben a szerkesztőségek függetlenségét, különösen a közmédiában érvényesülő politikai befolyást látják károsnak.
A jelentés szerint a magyar kormány azzal érvel, hogy beavatkozásai, pénzjuttatásai pont hogy a média sokszínűsége érdekében történnek. Hiszen eddig baloldali médiatúlsúly volt, de ők ezt épp kiegyenlítik. Ezt az érvelést nem találta helyesnek a jelentés, hiszen szerintük ezekkel a beavatkozásokkal a tisztességes versenyfeltételeket igyekeznek felszámolni.
Megjegyzik azt is, hogy a médiafelügyeletet jellemzően nem készteti beavatkozásra, ha visszatérően gyűlöletkeltő kampányok indulnak például a migránsok, az LMBT-közösség, a romák vagy bizonyos más csoportok ellen.
Három politikai kategória szerint szerepelnek a médiakiadványok a jelentésben: kormánypárti, független és ellenzéki. Így megemlékeznek az ellenzéki Népszabadság bezárásáról.
Vagy hogy a nagyjából 20 ezres példányszámú Népszava maradt az egyetlen országos ellenzéki napilap, ami politikai ügyekkel is foglalkozik. Szemben a kormány összesítve több mint 200 ezres példányszámúra rúgó politikai napilapjaival.
Megemlékeznek az akkor még független Index, a legnagyobb híroldal 2020-as átvételéről, és a kormánypárti kommunikációs stratégia szolgálatába állításáról is. Vagy arról is, hogy független szerkesztőségektől egyre jobban elzárják az információkat, akár rendőrséggel, perekkel fenyegetve őket, ha kérdezni akarnak.
Hasonlóan a Klubrádió friss ügyéről is szót ejt a jelentés. A Klubrádió elhallgattatását egyébként korábban is figyelemmel követte Dunja Mijatović. Ha részletesebben érdekli, miért ilyen fontos a Klubrádió a kormánynak, alább bővebben is olvashat róla.
A magyar kormány kommentárt fűzött a jelentéshez. Az érvelésük leginkább arról szól, hogy minden médiapiaci beavatkozásuk jogszerű volt. Különösen a Klubrádió ügyében.
Egyébként pedig „fontos kiemelni, hogy a Klubrádió nem az egyetlen rádió Magyarországon”, nem is sérül a médiapiac sokszínűsége, hiszen 15 rádiócsatorna van még Budapesten, 149 az országban, köztük 7 állami, így szerintük marad elég.
A kormány külön „erősen tiltakozik” a jelentés nyelvezete ellen is. Úgy érezték, hogy (hiába szerepelnek a jelentésben ellenzékinek besorolt kiadványok is) kizárólag kormánypárti és független szerkesztőségek között tettek különbséget. Szerintük ez félrevezető nyelvezet.
Emellett egyedi eseteknek ítélik a hivatkozott példákat, nem rendszerszerű folyamatoknak. És megjegyzik, hogy több esetben elmarasztalta a Médiatanács például a kormánypárti Magyar Hírlapot a gyűlöletkeltő tartalmai miatt.
Külön sérelmezik, hogy nem árulták el a jelentésben, hogy a médiapiaci szereplők és a civil szervezetek közül kikkel beszélt az Európa Tanács csapata. Szerintük az átláthatóságot rontja, ha ez titokban marad. Emellett helyenként véleményesnek is tartják a megállapításokat, nem elég tényszerűnek.
