Kijev mindent megtesz az Oroszország által hét évvel ezelőtt elcsatolt Krím félsziget visszaszerzéséért – jelentette ki az ukrán elnök egy csúcstalálkozón amerikai és EU-vezetők jelenlétében.
Az augusztus 23-i krími csúcsot Ukrajna hívta össze azért, hogy nyomást gyakoroljon Oroszországra a 2014-ben elfoglalt Krím félsziget ügyében. A félszigetet a nyugati országok nagy része továbbra is Ukrajna részeként ismeri el; az orosz–ukrán konfliktus kezdete óta Oroszország és a NATO kapcsolatai a hidegháború óta nem látott mélypontra süllyedtek – a feszültséget jól mutatja az is, hogy az ukránok által kezdeményezett csúcson részt vett az EU legtöbb tagállama és a NATO minden tagja, köztük az Egyesült Államok és Törökország képviselői.
„Bármi bármikor megtörténhet”: jelentés az ukrán lövészárkokból
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője elítélte a csúcstalálkozót, amely szerinte nem más, mint „oroszellenes rendezvény”.
Feszültség a Fekete-tengeren
Az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij nyitóbeszédében megígérte, hogy „mindent megtesz a Krím visszaszolgáltatásáért, hogy a Krím Ukrajnával együtt Európa részévé váljon”. Mint mondta, „ehhez minden lehetséges politikai, jogi és mindenekelőtt diplomáciai eszközt igénybe fog venni”, de Kijevnek is „hatékony támogatásra” van szüksége „nemzetközi szinten” a cél eléréséhez. Hozzátette: a Krím megszállása kétségbe vonja az egész nemzetközi biztonsági rendszer hatékonyságát, és a bizalom helyreállítása nélkül egyetlen állam sem lehet biztos abban, hogy nem lesz legközelebb megszállás áldozata.
Zelenszkij szerint Oroszország a Krímet katonai támaszponttá alakította azért, hogy növelje befolyását a fekete-tengeri térségben, és az annexió óta Moszkva megháromszorozta katonai jelenlétet a félszigeten.
Idén áprilisban Oroszország valóban újabb csapatokat vont össze az Ukrajnával közös határai közelében, köztük a Krím félszigeten is, ami nemzetközi felháborodást váltott ki. Június 23-án pedig egy orosz hadihajó a Fekete-tengeren figyelmeztető lövéseket adott le a brit haditengerészet HMS Defender nevű hajójára, egy repülőgép pedig bombákat dobott le a közelében, hogy visszafordítsa a Krím-körüli vizekről.
A tengerrészt mind Oroszország, mind Ukrajna saját felségvizeinek tartja. Nagy-Britannia a legtöbb más nemzethez hasonlóan nem ismerte el a Krím elcsatolását, ezért álláspontjuk szerint a Defender ukrán vizeken hajózott, amikor megtámadták.
Áder: „Rokon fájdalom” a Krím elvesztése
A krími csúcson részt vett Magyarország is, hazánkat Áder János köztársasági elnök képviselte, aki a rendezvényen úgy fogalmazott, Magyarország a „rokon fájdalom” miatt is határozottan kiáll Ukrajna szuverenitása, az ország területi integritása mellett.
Az MTI tudósítása szerint Áder beszédében párhuzamot vont a Krím félsziget elfoglalása és a magyar múlt között. Mint mondta, a magyaroknak is van történelmi tapasztalatuk arról, hogy idegen hatalmak önkényesen átrajzolják egy éppen akkor nehéz helyzetbe került állam határait. „Magyarországtól az első világháború után addigi területének és lakosságának kétharmadát szakították el. Az ekkor kisebbségi sorsra jutott magyarság évszázados sérelme, hogy a lakóhelyét megszerző államok elvették tőle ősi iskoláit, és mindent megtettek, hogy elsorvasszák az anyanyelvén történő oktatást.”
A kelet-ukrajnai válsággal kapcsolatban azt mondta, „elismerjük az erőfeszítéseket, amelyeket ukrán részről tettek annak érdekében, hogy végre előre lehessen lépni a konfliktus feloldásában. De látjuk azt is, hogy még sok állhatatosságra, következetességre, mindenekfelett pedig türelemre lesz szükség a Krím félsziget ügyének megnyugtató rendezéséhez.”
