Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság magyar tagja csorbítani igyekszik a jogállamiság megerősítését szolgáló reformokat a csatlakozni akaró országokban – állítja az EP. Bizottsági vizsgálat jöhet. Magyarország több mint húsz HIMARS-ot vásárolna. Botrány lett a fizetős próbaérettségiből vidéken, vizsgálat indult. Proxyháború a rakéták árnyékában és áldozataik Dnyipróban. Ezek voltak a hét legfontosabb hírei a Szabad Európán.
Rakétáznánk
Lapunknak több (jelenleg is vagy korábban a Honvédelmi Minisztérium kötelékébe tartozó) forrás arról beszélt, hogy ismét felmerült a HIMARS-ok beszerzése magyar részről. Ez a fegyver vált be messze legjobban az ukrán hadseregben: például a HIMARS-ok nélkül nem tudták volna visszafoglalni Herszont. Ráadásul a NATO keleti szárnyának országai szinte már mind rendelkeznek HIMARS-szal, vagy aláírt szerződésük van a szállítására.
A HIMARS egy úgynevezett nagy mozgékonyságú rakétatüzérségi rendszer (innen ered egyébként a neve is az angol mozaikszóból: High Mobility Artillery Rocket System). Ez a brit BAE Systems által gyártott eszköz egy mozgékony, gumikerekes önjáró alvázra felszerelt, hat rakétát kilőni képes indítóállvány, amelyet az amerikai Lockheed Martin gyárt.
Egy volt HM-es forrásunk szerint „ez szigorúan tüzérségi szakmai kérdés, sokféle szempontot kell mérlegelni. De nagyon durva becsléssel azt lehet mondani, hogy nekünk nagyjából feleannyi vagy egy kicsit kevesebb kellene, mint amennyit Románia vesz.” Románia elvileg 54 darabot kötött már le a HIMARS-ból, vagyis a magyar hadsereg nagyságrendileg 27 rakétavetőt vásárolhatna.
Az Ukrajnában használt fegyverekről több korábbi cikkünkben is írtunk. A térségbeli NATO-tagállamok közül csak Szlovákia, Horvátország és Magyarország nem vásárolt egyelőre az amerikai rakétavetőkből. Az ügyben feltett kérdéseinkre a HM sajtóosztálya lassan két hete nem válaszol.
A 133 ezer forintos próbavizsga
Fizetős volt a próbaérettségi egy salgótarjáni iskolában. A dolgozatok összeállításáért, javításáért kellett fizetniük a szülőknek összesen 4900 forintot. A tankerület nem tudott a történtekről, vizsgálatot indítottak. A szervező cég honlapja szerint nem a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium az egyetlen megrendelőjük, országszerte több mint félezer iskolával állnak kapcsolatban.
Az iskola állásfoglalásban reagált a sajtóhírekre. Ebben közölte, hogy a diákok, a szülők és a tanárok közösen döntése volt, hogy részt vesznek a fizetős próbavizsgán, amit magyar nyelvből és irodalomból, történelemből és matematikából írtak a végzős diákok. Egy osztálynak összesen 133 ezer forintjába került a vizsga. A tankerületnek nem volt tudomása a fizetős próbaérettségiről, álláspontja szerint az iskolának engedélye sem volt arra, hogy saját hatáskörben külső céget és anyagi forrásokat vonjon be a vizsgáztatásba, ezért vizsgálatot indítottak.
Proxyháború
Jarábik Balázs az elmúlt három évben az EU biztonsági missziójának volt a politikai igazgatója Kijevben kiküldött szlovák diplomataként. Korábban a Carnegie Endowment térségi elemzőjeként dolgozott Minszktől Kijeven át Moszkváig, több mint húszéves tereptapasztalata van. Most, hogy elhagyta munkahelyét, és a bécsi Humán Tudományok Intézetének ösztöndíjas kutatója, az orosz–ukrán háború hátteréről kérdeztük.
Jarábik Balázs azt mondta lapunknak: a háború kitörése előtt az EU-ban is megoszlottak a vélemények arról, hogy lesz-e vagy nem, mint ahogy Ukrajnában is, de addigra már nagyjából mindenki hazaküldte a felesleges személyzetet. Nem csak az amerikaiak és a britek evakuáltak.
„Az európaiak várakozó állásponton voltak. A britek és az amerikaiak azért mentek el, mert úgy ítélték meg, hogy Kijevet elfoglalják az oroszok. Az európaiak nem így gondolták. Bár a kezdeti sokk után mindenki evakuált, aztán szépen visszaszivárogtak, elsőként az európaiak. A lengyel nagykövet el sem ment. A lengyeleknek persze volt betonnal fedett, viszonylag biztonságos pincéjük. A szlovák nagykövetségnek nem” – mondta Jarábik Balázs, aki szerint az amerikaiak ráadásul megléptek olyan dolgokat, amit a mai napig bánnak. Például úgy hagyták ott a nagykövetséget, hogy használhatatlanná tették, vissza kell építeni a biztonsági berendezéseket. Az európaiak ezt nem tették.
Vizsgálat a magyar EU-biztos ellen
Az Európai Bizottság vizsgálatát kezdeményezhetik a napokban Várhelyi Olivér uniós bővítési biztos ellen. Az ezt sürgető jelentést az EP külügyi bizottsága már elfogadta. E szerint Várhelyi – noha mást mond nyíltan – valójában szándékosan törekszik arra, hogy csorbítsa az unióhoz csatlakozni kívánó országok jogállamisági feltételeinek jelentőségét.
Thijs Reuten holland szociáldemokrata EP-képviselő a lapnak azt mondta, hogy a parlament tisztán szeretne látni. Fel akarják mérni, hogy Várhelyi Olivér mindenféle politikai befolyástól függetlenül és az EU általános érdekeinek figyelembevételével végzi-e a munkáját, vagy sem.
Sok cikk született és egyéb információk is keringenek ugyanis arról a képviselő szerint, hogy Várhelyi a csatlakozni vágyó országok teljesítményének értékelésekor igyekszik háttérbe szorítani a demokrácia és a jogállamiság szempontjaiból következő elvárásokat, viszont ügyel rá, hogy nyilvánosan mindig mást mondjon, azt, amit egyébként elvárnak tőle – érvelt Reuten képviselő.
Várhelyit tavaly nyáron is bírálta az Európai Parlament hasonló okokból. Akkor a Szerbiáról szóló jelentésében a parlament aggodalmát fejezte ki azon nyilvános állítások miatt, amelyek szerint Várhelyi a csatlakozásra váró országokban nem tulajdonít kellő jelentőséget bizonyos, a jogállamisággal kapcsolatos kérdéseknek.
Megtépázva
Az Európai Parlament igyekszik helyreállítani megtépázott hírnevét, az elnök új, korrupcióellenes intézkedéseket jelentett be, és megválasztották a lebukott alelnök utódját. Közben azonban az egyik vádlott elkezdett beszélni, és újabb képviselőket nevezett meg, akik kenőpénzt vettek át tőle. Az események érdekessége még, hogy a szélsőjobboldali induló nagyon jó eredményt ért el a parlamenti alelnökjelölti versenyben.
Egy luxemburgi szociáldemokrata váltja a vesztegetési botrányba belebukott görög (volt) szociáldemokratát az Európai Parlament egyik alelnöki posztján. A jelenleg is előzetes letartóztatásban lévő Eva Kailit a parlament megfosztotta címétől, így meg kellett választani utódját.
Közben tovább hömpölyög a Katar-gate-botrány. Az Európai Parlament „integritása, függetlensége és elszámoltathatósága” érdekében Roberta Metsola, az EP elnöke kezdett hozzá az uniós törvényhozás hírnevének javításához. A parlament plenáris ülésének megnyitóján, ezen a héten azt mondta felszólalásában, hogy „az elmúlt hónap eseményei ahhoz vezettek, hogy újjá kell építeni az általunk képviselt európai polgárok bizalmát”.
Metsola egy több pontból álló csomagot tett le az asztalra. Ennek egyik eleme, hogy fizikailag is jobban fogják ellenőrizni, hogy ki lép be az EP épületeibe. Ennek része, hogy nem automatikusan fog járni belépő a volt EP-képviselőknek, a jövőben nekik is mindennap regisztrálniuk kell. Míg a parlament igyekszik távol kerülni a korrupciós botránytól, tovább pörög a Katar-gate-ügy. A belga ügyészség közleménye szerint – amelyet a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának is eljuttattak – az ügy kulcsfigurája, az olasz Pier Panzeri memorandumot írt alá a szövetségi ügyészséggel. Ezt leginkább a magyar vádalku intézményéhez lehetne hasonlítani.
Jogerő
Miután a külügyminisztérium nem fellebbezett az elsőfokú ítélet ellen, jogerőre emelkedett, hogy nem lehet kilakoltatni az úgynevezett OPNI-házak lakóit – tájékoztatta a Szabad Európát Szepesházi Péter ügyvéd. Tényfeltáró műsorunkban – a Szabadonban – bemutatott lakók ugyanakkor még nem lélegezhetnek fel.
A külügyminisztérium fizetős elitgimnáziumot akar építeni a volt pszichiátria területére, ott viszont két bérház is van. Korábbi ígérete ellenére a Szijjártó Péter vezette minisztérium lakáskiürítési pert indított az itt élők ellen. A bíróság viszont kimondta: a lakástörvény alapján cserelakás illeti meg az OPNI-házak lakóit.
Még a hetvenes években szolgálati lakásként kapták az ingatlanokat a pszichiátria dolgozói. Az értékes budai telken fekvő pszichiátriát 1868-ban adták át, és 2007-ig működött. Bár az OPNI bezárásával megszűnt az ott dolgozók ottani munkahelye, a legtöbben valamely másik egészségügyi intézményben folytatták ugyanazt a munkát.
Dnyipró: 44 halott, köztük öt gyerek
A délkelet-ukrajnai lakóházat érő hétvégi orosz rakétacsapás halálos áldozatainak végső száma elérte a negyvennégyet – közölték tisztviselők kedden, miközben egy újabb gyermek holttestét emelték ki a romok közül. A mentőcsapatok csaknem tíz tonna törmeléket takarítottak el a szünet nélküli kutatási és mentési művelet során – közölte a dnyiprói városi tanács. Mintegy négyszáz ember vesztette el az otthonát, 72 lakás teljesen tönkrement, további 236 pedig javíthatatlanul megrongálódott.
A csaknem tizenegy hónapja tartó háború legújabb, civil célpontot érő orosz támadása hatalmas felháborodást váltott ki. Egy ukrán elnöki tanácsadó keddi meglepetésszerű lemondását is magával vonta, aki szerint az orosz rakéta azután robbant fel és esett le, hogy az ukrán légvédelmi rendszer lelőtte. Ez a verzió levenné az oroszok válláról a felelősség egy részét.
