Finnországnak be kell nyújtania kérelmét a NATO-csatlakozáshoz – közölte Sauli Niinistö finn elnök és Sanna Marin miniszterelnök csütörtöki közös nyilatkozatában. Ezt a jelentős politikai váltást Oroszország ukrajnai inváziója váltotta ki.
„Finnországnak haladéktalanul kérnie kell a NATO-tagságot” – jelentette ki közös nyilatkozatában Niinistö és Marin. A hírek szerint ez még csütörtökön megtörténhet.
Finnország, amely 1300 kilométeres határon és súlyos múlton osztozik Oroszországgal, korábban kívül maradt az Észak-atlanti Szerződés Szervezetén, hogy fent tudja tartani a baráti viszonyt keleti szomszédjával.
A NATO-szövetségesek arra számítanak, hogy Finnország és Svédország gyorsan megkapja a tagságot, megnyitva az utat a fokozott katonai jelenlét előtt az északi régióban az egyéves ratifikációs időszak alatt – mondta a Reutersnek öt diplomata és tisztviselő.
Putyin tehet róla
A tágabb északi régióban Norvégia, Dánia és a három balti állam már NATO-tag, Finnország és Svédország felvétele pedig vélhetően kivívná Moszkva haragját, Oroszország szerint ugyanis a NATO-bővítés közvetlen veszélyt jelent a biztonságára nézve.
Vlagyimir Putyin orosz elnök azt említette ukrajnai akciói indokaként, hogy Kijev is kifejezte az óhaját, hogy csatlakozni kíván a nyugati szövetséghez.
Moszkva többször is óva intette Finnországot és Svédországot a NATO-csatlakozástól, „súlyos katonai és politikai következményekkel” fenyegetve.
Arra a kérdésre, hogy Finnország provokálja-e Oroszországot a NATO-csatlakozással, Sauli Niinistö azt mondta, Putyin a hibás. „Az én válaszom az lenne, hogy ezt te okoztad. Nézz a tükörbe” – mondta Niinistö.
Kórház a fronton
Előrevetít egy európai energiaválságot
Ami a frontvonalat illeti, Ukrajna szerdán közölte, hogy visszaszorította az orosz erőket keleten, és elzárta a gáz útját az orosz kézen lévő területeken áthaladó vezetékeken, ami előrevetíti egy európai energiaválság képét.
Az ukrán fegyveres erők vezérkara szerdán közölte, hogy visszafoglalta Pitomnyikot a Harkivtól északra fekvő fő autópálya mentén, körülbelül félúton Ukrajna második legnagyobb városa és az orosz határ között.
Az ukrán előrenyomulás most tűnik a leggyorsabbnak azóta, hogy április elején az ukránok elűzték az orosz csapatokat a fővárostól, Kijevtől, és kiűzték őket Észak-Ukrajnából.
Lőtávolba kerülhet az orosz hátország
Ha nem veszítenek a lendületből, az ukrán erők fenyegethetik még Oroszország fő támadóerejének utánpótlási vonalait is, és lőtávolba kerülhetnek hátországi logisztikai célpontok is Oroszországban.
Ám az orosz erőket átcsoportosították, hogy megakadályozzák a további előrenyomulást, és az oroszok átkeltek a Donyec folyón, ahol harcok folytak – közölte csütörtökön az ukrán vezérkar.
Vilkivkában, egy másik, Harkiv melletti faluban, amelyet április elején foglaltak vissza az ukrán erők, Tatjana Pocsivalova arra tért vissza, hogy romokban hever az otthona.
„Nem számítottam ilyesmire, ilyen agresszióra, ilyen pusztításra – mondja a síró asszony. – Hazajöttem, megcsókoltam a földet, egyszerűen megcsókoltam. Az otthonom helyén semmi sincs. Hol éljek, hogyan éljek?”
Délen az ukrán hadsereg megsemmisített két harckocsit és egy lőszerraktárat az orosz ellenőrzés alatt álló Herszon régióban – közölték csütörtök hajnalban.
Vjacseszlav Csausz, az északi Csernyihivi terület kormányzója elmondta, hogy éjjel több civil meghalt, illetve megsebesült Novhorod-Sziverszki városában a kulcsfontosságú infrastruktúrát, adminisztratív épületeket és magánházakat érő orosz légicsapásokban.
Oroszország Ukrajna leszerelésére és fasisztáktól való megvédésére indított különleges műveletnek nevezi ukrajnai akcióit. Tagadja, hogy civileket venne célba.
Ukrajna és a Nyugat szerint a fasizmus vádja alaptalan, a háború indokolatlan agresszió, amelyben civilek ezrei haltak meg és városok váltak romhalmazzá.
Gázellátás
Ukrajna szerdai lépése az orosz gázszállítás leállítására a Moszkva támogatását élvező szakadárok kezén lévő területeken volt az első alkalom, amikor a konfliktus közvetlenül zavarta meg az európai gázszállításokat.
Az oroszországi exportot uraló Gazpromtól Ukrajnán keresztül Európába áramló gáz mennyisége a negyedével csökkent, miután Kijev közölte, hogy kénytelen leállítani az összes vezetéket az egyik útvonalon, a dél-oroszországi Szohranovka tranzitponton keresztül.
Ukrajna azzal vádolta az oroszok által támogatott szakadárokat, hogy megcsapolták az utánpótlást.
Ha ez továbbra is fennáll, az eddigi legközvetlenebb hatást gyakorolhatja az európai energiapiacokra.
Moszkva szankciókat vezetett be az orosz gázt Európába szállító Jamal-vezeték lengyelországi szakaszának tulajdonosa és a Gazprom korábbi német egysége ellen, az utóbbi leányvállalatai szolgálják ki az európai gázfogyasztókat.
A gáz több mint harmadát Oroszországtól vásárló Európára vonatkozó következmények nem voltak egyértelműek.
Álnépszavazás jöhet délen
Dél-Ukrajnában, ahol Oroszország hatalmas területeket foglalt el, Moszkva álnépszavazást tervez a függetlenségről vagy az Oroszországhoz csatolásról, hogy megszállását véglegessé tegye – közölték Kijevben.
A Kreml szerdán azt mondta, hogy az oroszok által megszállt Herszoni területen az ott élőkön múlik, hogy csatlakozni kívánnak-e Oroszországhoz, de minden ilyen döntésnek egyértelmű jogi alapjának kell lennie.
Az orosz erők folytatták a déli Mariupol kikötővárosban az Azovstal acélmű, az ukrán védők utolsó bástyája bombázását.
Ukrajna szerint valószínű, hogy emberek tízezreit ölték meg Mariupolban. Az ukrán hatóságok azt mondják, hogy a város négyszázezer lakosából 150-170 ezer még mindig ott él az oroszok által megszállt romok között.
Mariupolban újraindul az élet a romok között
Egy mariupoli videó azt mutatja, hogy nehézgépek takarítják a romokat, miközben a lakók egy játszótéren felállított generátorról töltik a mobiljukat.
Az egyik lakos, Szergej elmondta: hazatérve azt tapasztalta, hogy egy tank lerombolta a lakását.
„Hazaértem az óvóhelyről kinyitottam az ajtót, de már nem volt mögötte lakás. Ijesztő volt. Igazán nagyon ijesztő volt.”
