Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A pátriárka átka: Orbán túlfeszítette a húrt Kirill védelmezésével


Balról: Vlagyimir Putyin orosz elnök, Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter és Kirill moszkvai pátriárka Szentpétervárott 2017. július 30-án

A magyar kormány nem kis felzúdulást okozva vétóval fenyegette meg a tagállami vezetők által már elfogadott hatodik szankciós csomagot, mert a vagyonbefagyasztással és beutazási tilalommal sújtott személyek között volt Kirill moszkvai pátriárka is, Putyin elnök és a háború feltétlen híve. A magyar fél szerint azonban a szankció Kirill-lel szemben a vallásszabadság megsértése, ezért a többi állam kénytelen volt engedni, levették a pátriárkát a listáról. Az ügynek azonban messzemenő következményei lehetnek, tovább ronthatja a magyar–lengyel kapcsolatokat is.

Amit Kirill pártiárka kapcsán Magyarország tett, az „egyfajta túlfeszítés volt a politikában és a diplomáciában, és a túlfeszítés mindig a hanyatlás kezdete” – írta Hegedűs Dániel politológus, a German Marshall Fund munkatársa Twitteren. Az elemző szerint lehet ezt Magyarország és Orbán Viktor sikereként értelmezni, de szerinte kikényszerítetlen hiba volt, aminek messzemenők a következményei. Orbán ugyanis felrúgott egy megállapodást, ami rontotta azt a megítélését, amely szerint kemény alkudozó, és azt erősítette, hogy nincs értelme vele tárgyalni. Az is gyengíti a pátriárkával kapcsolatos magyar álláspontot, hogy nyilvánvalóan nincs mögötte nemzeti érdek, s ez komoly kérdéseket vet fel Orbán motivációjával kapcsolatban. Így tovább erősödött az a kép, hogy az oroszok érdekében jár el, vagyis nem trójai faló, inkább báb. Hegedűs Dániel szerint ez a zsarolás még jobban elmélyítette a Magyarország és Lengyelország közötti szakadékot.

Közben az európai politikában nem csitult a felháborodás Magyarország vétófenyegetéseivel kapcsolatban – még több mint egy héttel később sem. Számos vitában és nyilatkozatban előkerült a magyar miniszterelnök neve és álláspontja. Különösen szembetűnő volt ez akkor, amikor ezekben a hetekben az uniós szerződésmódosítások kapcsán éppen arról van szó, hogy meg kellene szüntetni az egyhangú szavazást, vagyis el kell törölni a tagállami vétó lehetőségét.

Gwendoline Delbos-Corfield francia zöldpárti EP-képviselő, a parlament Magyarországgal kapcsolatos jelentésének felelőse azt mondta a Szabad Európa brüsszeli tudósítójának, hogy Kirill pátriárka ügye kettős problémát jelent. Egyrészt szerinte – ahogy arra az imént utaltunk – az eset megmutatja, hogy az egyhangú döntéshozatal hogyan veszélyezteti az európai projektet azáltal, hogy befolyást ad a hatalommal visszaélőknek. Másodszor pedig – fogalmazott Delbos-Corfield – ez egyértelműen bizonyítja, hogy Orbán Viktor nem megbízható. „Hetekig tartó tárgyalások után még saját vállalásaihoz sem tartotta magát, egyik nap beleegyezett a szankciókba, másnap pedig megpróbálta felhígítani őket” – tette hozzá.

A szociáldemokrata képviselőcsoport szerkesztőségünknek eljuttatott álláspontja szerint „mélységesen megdöbbentő, hogy egyetlen miniszterelnök saját érdeke miatt túszul ejtheti az egész Európai Uniót, különösen ha ez Európa egységének és Ukrajna sorsának kockáztatását jelenti”. A baloldali frakció számára a magyar kormányfő bebizonyította, hogy „ő Putyin legközelebbi szövetségese az Európai Unióban”. Erre utalt sajtótájékoztatóján Iratxe Garcia Perez frakcióvezető, aki szerint Orbánnak el kell döntenie, kinek az oldalán áll: az EU-én vagy Putyinén. „A szociáldemokrata képviselőcsoport álláspontja egyértelmű: mi Európa és a jogállamiság mellett voksolunk” – mondta a spanyol politikus.

A legkeményebben talán Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője, a pártszövetség újonnan megválasztott elnöke fogalmazott.

„Ha látták az emberek, hogy mi történt a legutóbbi európai tanácsülésen, akkor látták, hogy Orbán Viktor volt az egyik bolond a tárgyalóasztal mellett” – mondta a bajor politkus az EP plenáris ülésén. Feltette azt a kérdést is, hogy vajon milyen lehetett mellette ülni és megélni, ahogy zsarol, ahogy Putyin érdekeit teríti ki az asztalra, és azokat védi.

Megkérdeztük a cikkünk elején már idézett Hegedűs Dánielt, hogy lát-e elmozdulást azzal kapcsolatban, ahogy az EU a magyar politikához viszonyul. A szakértő szerint óvatos, de alapvető változások álltak be 2021 eleje óta.

„Az egyik legjelentősebb változás ebben a tekintetben, hogy az Európai Bizottság hajlandó a rendelkezésére álló politikai eszközöket alkalmazni abból a célból, hogy pénzügyi és politikai nyomást tudjon gyakorolni Budapestre. Ennek alapvető jele a helyreállítási alap forrásainak felfüggesztése és a 2021–2027 közötti pénzügyi keretmegállapodás alá nem írása a bizottság részéről jogállamisági és korrupciós aggályok miatt” – foglalta össze Hegedűs Dániel. Azt is megemlítette, hogy a korábbi évtizedek gyakorlatával szemben a bizottság fenntartja a nyomást a magyar kormányon, és eddig nem mutatkozott késznek arra, hogy egyszerű ígéretekért cserébe vagy kompromisszumos megállapodás keretében hozzáférést biztosítson a magyar kormánynak a fenti forrásokhoz. Úgy véli, hogy ez utóbbi magatartás a bizottság korábbi gyakorlata fényében korántsem magától értetődő. Viszont a magyar kormánynak a február 24-e, vagyis az orosz invázió óta folytatott „destruktív politikai magatartása is számottevően belejátszott abba, hogy a bizottság arcvesztés nélkül nem mutatkozhat gyengének Budapesttel szemben”.

Ez a helyzet rávilágít a magyar–lengyel kapcsolatok átalakulására is. Megkérdeztük az elemzőt, hogy látja ezt a helyzetet. Hegedűs Dániel szerint a magyar kormánynak a jelenlegi európai háborúban Ukrajnának nyújtott katonai segítség, valamint az Oroszországgal szembeni embargók kérdésében tanúsított álláspontja éket vert a két ország bilaterális kapcsolatrendszerébe, és alapvetően elidegenítette úgy Varsót, mint Budapest többi regionális és balti partnerét.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy a lengyel helyreállítási alap ügyében megkötött kompromisszumos megállapodással az uniós intézmények is igyekeznek tovább távolítani egymástól az EU két illiberális kormányát. „Ez nem jelenti azt, hogy a két kormány nem védené meg többé egymást a 7. cikk szerinti eljárás keretében kiszabott esetleges szankcióktól, de azt igen, hogy Lengyelország egyre kritikusabban viszonyul Budapesthez, és adott esetben fel is lép a magyar kormánnyal szemben. A vezetéken importált kőolajra vonatkozó reexporttilalom, amely a 6. szankciós csomag keretében kiharcolt magyar mentesség gazdasági előnyeit hivatott csökkenteni, például részben lengyel javaslatra és lengyel támogatással került elfogadásra” – tette hozzá.

Összességében a politológus úgy látja, hogy „jelenleg jégkorszak uralkodik a lengyel–magyar kapcsolatokban. Nyilván mindkét félnek van abba az irányba mutató érdeke, hogy megmenthető legyen valami a korábbi, illiberális értékközösségen alapuló stratégiai együttműködésből uniós szinten. Ugyanakkor az oroszbarát magyar magatartás lengyel percepcióját és hosszú távú destruktív hatását a bilaterális kapcsolatokra nem szabad alábecsülni. Lengyel és balti nézőpontból nehéz másként tekinteni a magyar álláspontra, mint árulásként, aminek hosszú távú negatív hatása lesz a bizalmi szintre a kétoldalú lengyel–magyar kapcsolatokban.”

Még egy fontos szempont a magyar–lengyel kapcsolatokban. Legkésőbb jövő ősszel választások lesznek Lengyelországban. Az Orbán Viktorral fenntartott politikai szövetség alapvető belpolitikai teherré vált a Jarosław Kaczyński vezette Jog és Igazságosság pártja és a kormánykoalíció számára – s ez rányomja a bélyegét a két kormány közötti kapcsolat jövőjére is.

  • 16x9 Image

    Arató László

    Arató László a Szabad Európa brüsszeli tudósítója. Több mint harminc éve újságíró, 2013 óta dolgozik az EU fővárosában. Jelenleg több független lapot, rádiót tájékoztat rendszeresen az Európai Unióval és a NATO-val kapcsolatos fejleményekről.

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG