Várhatóan újabb egy évvel meghosszabbítják az Ukrajnából elmenekülők ideiglenes védelméről szóló jogszabály érvényességét. Eddig négy és fél millió ukrán igényelte az uniós polgárokéhoz hasonló jogokat, azonban az elmúlt hónapok bebizonyították, hogy a gyakorlat sokszor nem olyan gördülékeny, mint az elmélet. Az ukránok helyzete azonban sokkal rendezettebb, mint más menekülteké.
Nyolc hónapja működik az ukrán állampolgárok ideiglenes védelméről szóló irányelv, amelyet eredetileg egy évre aktiváltak, de már most lehet tudni, hogy újabb egy évvel meghosszabbítják. Az ideiglenes védelemről szóló irányelv nem új keletű az európai jogban. Egy húszéves jogszabályról van szó, amelyet 2001-ben arra a célra hoztak létre, hogy a háború elől menekülőknek az EU védelmet tudjon nyújtani.
Léteznek ugyan szabályok a menekültté nyilvánításra – bár ezen a téren is komoly adóssága van az EU-nak –, azok viszont nem alkalmasak arra, ha hirtelen, egy időben tömegesen hagynák el lakóhelyüket olyanok, akik háborús üldöztetésnek vannak kitéve, és az EU-ba menekülnek. Ez az irányelv egyszerűbb és gyorsabb eljárást foglal magában, és az uniós polgárokéhoz hasonló jogokat biztosít.
Aktuális cikkünk a hazai helyzetről: Csak valahogy átjutni Magyarországon: újból nő a menedékkérők száma a régióban
Rendkívüli jellege miatt – mondhatjuk, szerencsére – még sosem alkalmazták a gyakorlatban Oroszország ukrajnai inváziója előtt. Igaz, tavaly nyáron már szóba került ez a lehetőség, amikor a szövetségesek afganisztáni kivonulása után napok alatt összeomlott az afgán kormány, és a talibán vette át a hatalmat, majd tömegesen menekültek el az afgánok. Ők azonban végül nem érték el akkora számban az EU-t, hogy szükség legyen a rendkívüli eszköz bevetésére.
Négy és fél millió
Az orosz invázió megindulása után azonban ez már nem volt kérdés, nagyon rövid idő alatt százezrek, azóta pedig már milliók lépték át valamelyik uniós ország határát. A menekültek kilencven százaléka nő és gyermek, akik az ideiglenes védelemről szóló irányelv aktiválásának köszönhetően lakhatási engedélyt, a munkaerőpiachoz való hozzáférést, oktatást, szociális ellátást kaphattak, és a családokat is egyszerűbb volt újraegyesíteni.
„Európa kiáll a védelemre szorulók mellett. A Putyin bombái elől menekülőket szívesen látjuk Európában. Védelmet nyújtunk azoknak, akik menedéket keresnek, és segítünk azoknak, akik biztonságban szeretnének hazatérni” – mondta akkor Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
Nyolc hónap elteltével az Európai Parlament Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi, illetve a Nőjogi és Esélyegyenlőségi Bizottság tűzte napirendre a kérdést azzal a céllal, hogy megvizsgálja, hogyan váltotta be a korábban még nem alkalmazott jogszabály a hozzá fűzött reményeket. Beate Gminder, az Európai Bizottság belügyi főigazgatóságának főigazgató-helyettese azt mondta, hogy eddig mintegy 4,5 millió ideiglenes védelemre irányuló kérelmet regisztrált az EU. (Az ENSZ menekültügyi szervezetének adatai szerint 2022. november 7-ig 14.853.082 fő kényszerült elhagyni Ukrajnát, és 7.359.216 főre becsülik azok számát, akik Ukrajna irányába lépték át a határt.) Ugyanakkor október volt az első hónap, amikor többen tértek vissza, mint ahányan elmenekültek.
A helyzet azonban Európában kezd nehezen kezelhetővé válni, elsősorban a lakhatási problémák miatt. Ugyan kezdetben nagyon sok lakossági felajánlás érkezett, ez azonban hosszú távon – ahogy várható is volt – nem működik. Az EU most többek között a Vöröskereszt segítségét kéri ennek megoldásában.
Lemorzsolódó gyerekek
A jogosultságok közül ugyancsak fontos az oktatáshoz való jog. A jelenlegi adatok alapján 26 tagállamban körülbelül 670 ukrán diák folytatja a tanulmányait. Sofia Rönnow Pessah, a Save the Children nevű civil szervezet vezető érdekképviseleti tanácsadója ehhez annyit fűzött hozzá, hogy nyár eleje óta a gyerekek egyharmada nem jár iskolába, 25 százalékuk csak online oktatásban vesz részt, és sokan már kijelentették, hogy ezt a tanévet kihagyják. „Vagyis nagy a lemorzsolódás” – tette hozzá azon felmérés alapján, amelyet mintegy ezer gyermek uniós sorsának nyomon követése alapján készítettek.
A felmérésre hivatkozó szakértő úgy látja, hogy egyértelmű a kapcsolat az iskolalátogatás és a gyermekek jóléte között. Sokan azonban nyelvi akadályokra és a drágaságra panaszkodnak, de az kiderült, hogy a szülők jó része nem tudja, hogyan kell megoldani a gyerekek támogatását, mert nem ismerik az ügyintézés részleteit.
Cikkünk a menekültek beiskolázásának nehézségeiről: „Térdelőrajtban várják, hogy hazamehessenek” – ukrajnai menekült gyerekek beiskolázása
Stefan Maier, az ENSZ menekültügyi szervezetének brüsszeli munkatársa úgy látja, hogy az eddigi nyolc hónapban sok ígéretes gyakorlat gyűlt össze a tagállamokban, azt azonban meg lehetett figyelni, hogy a jogok szorosan összefüggenek, tehát ha az egyikhez nem jutnak hozzá, akkor az a többit is súlyosan érinti. Példaként említette a lakhatást: lakhely hiányában a munkavállalás és az iskoláztatás is akadályokba ütközik.
Beszámolt helyzetükről Alina Kokhanko-Parandii, az Ukrainian Voices Belgium nevű civil szervezet munkatársa is. Elmondta, hogy jelenleg több mint 52 ezer ukrán tartózkodik Belgiumban, közülük tíz gyermek és 23 ezer férfi. „Minden egyes ukrán története a vasútállomáson kezdődik Brüsszelben, innen kell eljutniuk a regisztrációs pontig” – idézte fel a menekültek nulladik óráját.
Tapasztalatai alapján a belgiumi menekültek húsz százalék még mindig nem regisztrált megfelelően, ezért számukra nehezebb a hozzáférés nemcsak a lakhatáshoz, oktatáshoz, munkához és szociális ellátáshoz, hanem a valamennyiüket kínzó háborús trauma okozta sérülések kezeléséhez is. A fiatalok számára problémát jelent a felsőoktatáshoz való hozzáférés, és nagyon sok ukrán azzal küzd, hogy diplomáját nem ismerik el az EU-ban, ezért számos magasan képzett menekült nem tud végzettségének megfelelő állásra pályázni.
Egyenlőtlenség a menekültek között
Az ukrán menekültek kapcsán szóba került a többi menekült, menedékkérő is, és az az áldatlan állapot, hogy a 2015-ös, sok tanulsággal szolgáló nagy menekültválság után hét évvel még mindig nincs az EU-nak új, az ilyen körülményeket kezelni képes menekültügyi szabályozása. Holott az Európai Bizottság már két javaslatot is letett az asztalra, a tagállamok azonban még mindig nem tudtak megegyezni a részletekről. Ez oda vezet, hogy rendre egy-egy tagállamban (jellemzően a Földközi-tenger mellett) válik kezelhetetlenné a helyzet. Ahogy Beate Gminder emlékeztetett rá: az utóbbi javaslatban, három évvel ezelőtt szerepelt olyan fejezet is, amely a válsághelyzetek kezelésére vonatkozott.
Tervek már léteznek a szabályozásra: Uniós menetrend készült a menekültügyi törvény elfogadása érdekében
A képviselők közül Sophie in ’t Veld holland liberális politikus másokkal egyetemben arra figyelmeztetett, hogy az ukrán menekültek munkaerőpiacra történő segítése mellett ugyanezt a lehetőséget kellene biztosítani valamennyi menekültnek. Ahogy fogalmazott: Hollandiában az ukrán menekültek nyolcvan százaléka dolgozik, mások azonban, akik szintén háború elől menekültek el, nem jutnak munkalehetőséghez. Így aztán azt mondják rájuk, hogy nem is akarnak dolgozni, holott ennek éppen az ellenkezője igaz.
Vagyis az egyszer használatos, átmeneti védelemről szóló jogszabály rávilágított arra, hogy ez a helyzet egyenlőtlenséget teremt a menekültek között, ami óhatatlanul feszültségek forrásává is válik.
További cikkeink a témában:
