Egyre több jól képzett török fiatal próbál Nyugatra költözni az országban tapasztalható hatalmas infláció és az elnyomó politikai rendszer miatt, de már nehezebb uniós vízumhoz jutni. Ezt Erdoğan is kifogásolta, ugyanakkor kampányt indított az agyelszívás ellen.
Hüseyin Büyükdağ azt mondja, hogy szereti Törökországot és tanári munkáját, de a gazdasági válság és a növekvő elnyomás miatt úgy döntöttek, hogy feleségével Németországba költöznek egy jobb élet reményében.
Ők is azon képzett fiatalok közé tartoznak, akik egyre nagyobb számban szeretnék elhagyni Törökországot, ahol csorbulnak az emberi és szabadságjogok, az infláció pedig az egekben az egyre tekintélyelvűbbé váló Recep Tayyip Erdoğan elnök vezetése alatt.
Miután Erdoğan a májusi választásokon megnyerte harmadik kormányzati ciklusát, a dolgok várhatóan nem fognak megváltozni – mondja Hüseyin Büyükdağ.
„Még ha nem is akarom és gyűlölöm is, akkor is el fogom hagyni ezt a gyönyörű országot” – mondta a 27 éves angoltanár az AP hírügynökségnek.
Büyükdağ és ápolónő felesége az elszegényedett, délkeleti Şırnak tartományban él. A kormány által kijelölt munkahelyükön ketten összesen mintegy 620 ezer forintnak megfelelő összeget keresnek, ami meghaladja a nagyjából 550 ezer forintnak megfelelő (két főre eső) szegénységi küszöböt.
Ez elég ahhoz, hogy megéljenek a határ menti térségben, de messze elmarad attól, amire az olyan nagyvárosokban, mint Isztambul, vagy a fővárosban, Ankarában szükség lenne, és egyáltalán nem elég ahhoz, hogy egy fiatal pár félre tudjon tenni, vagy családot alapítson.
Ehhez kapcsolódóan: Alkotmánybíróság vs. fellebbviteli bíróság – aggályok a jogállamiság körül Törökországban
A több mint 84 millió lakosú Törökországban, amelyet az elmúlt években válságok sorozata sújtott, múlt hónapban 61 százalék volt a hivatalos éves infláció, bár egyes közgazdászok szerint a valós érték ennek a kétszerese.
Sokak számára a külföldi tanulmányokhoz szükséges oktatási vízum vagy a munkavállalási engedély jelenti a kiutat . A TurkStat, a kormány statisztikai hivatala szerint 2022-ben 139.531 török állampolgár hagyta el az országot, szemben a 2021-es 103.613-zal. A 25–29 évesek alkották a legnagyobb csoportot.
A számok jelentős növekedést jelentenek a 2020-as 77.810-hez képest, bár abban az évben a koronavírus-járvány is hatással volt az adatokra.
Besim Dellaloğlu török író és szociológus szerint a társadalom legfelsőbb, iskolázott rétegeinek elvándorlását részben a demokratikus normák eróziója okozza. „Nem hiszem, hogy az elvándorlás visszafordítható lenne anélkül, hogy Törökországban csökkenne a megosztottság” – mondta.
Információi szerint leginkább egészségügyi és informatikai szakemberek vándorolnak ki, de a magasan képzetteknél szinte minden ágazatban jellemző.
Ahmet Akkoç, a 24 éves informatikus mérnök két évvel ezelőtt távozott, hogy Dániában tanuljon mesterképzésen, aztán Koppenhágában talált munkát, és úgy döntött, marad.
„Volt egy terület, amelyre specializálódni akartam, és Törökországban egyáltalán nem volt kereslet rá” – mondta.
2022-ben több mint 2600 orvos kérvényezte a Török Orvosi Kamarától a szükséges dokumentumokat, hogy külföldön praktizálhasson. Az orvosok többnyire az alacsony fizetésre, a kimerítő munkakörülményekre és az elégedetlen betegek által elkövetett erőszakos cselekmények erősödésére hivatkoztak.
Egy tavalyi beszédében Erdoğan dühösen azt mondta, hogy minden orvos, aki akar, „mehet és távozhat”. Később, már visszafogottabban, úgy fogalmazott, hogy azok, akik elmentek, hamarosan visszatérnek, mivel Törökország „fényes jövő” előtt áll.
„Megértem azokat, akik elmennek, néhány dolognak tényleg változnia kell – mondta Fatma Zehra Ekşi 22 éves isztambuli diáklány, aki nem lelkesedik Erdoğanért. – De ha mi elmegyünk, mert nem érezzük itt jól magunkat, akkor senki sem marad, aki megváltoztathatná a dolgokat” – fogalmazott.
Serap Ilgın, egy 26 éves isztambuli szövegíró azt mondta, hogy a világi Törökország és alapítója, Musztafa Kemal Atatürk értékein nőtt fel.
„A távozás nem megoldás, épp ellenkezőleg, szerintem itt kell maradnunk, és harcolnunk kell” – jelentette ki.
A növekvő elégedetlenség éppen akkor tapasztalható, amikor Törökország az Oszmán Birodalom összeomlását követően, Atatürk vezetésével kikiáltott világi köztársaság megalapításának századik évfordulóját ünnepli.
Erdoğan a következő százéves korszakot „Törökország évszázadaként” hirdette meg, és azt ígérte, hogy világhatalommá teszi az országot.
Egyesek szerint, akik a költözést tervezik, már a turistavízum megszerzése is kihívást jelent a törökök számára, ami a kivándorlás ugródeszkájának számít.
A török médiában megjelent beszámolók és az AP által megkérdezett számos, kivándorolni szándékozó szerint az európai országok szigorították a törökökre vonatkozó vízumkorlátozásokat. Különösen az elutasított vízumkérelmek aránya nőtt meg, és bonyolultabbá vált a kérelmezési folyamat.
„Ez a bánásmód olyan érzést kelt, mintha egy harmadik világbeli országban élnénk – mondta Ahmet Batuhan Türk, aki nemrég Dániába kérte a beutazását. – Azt hiszem, ez így is van.”
Azt tapasztalta, hogy a vízumeljárás már több dokumentumot igényel, miután az EU-s országok szigorúbban ellenőriznek. Az AP nem talált erre vonatkozó bizonyítékot, és az EU tisztviselői is tagadták.
Nikolaus Meyer-Landrut, az EU törökországi megbízottja szerint a törökországi elutasítások a globális átlag alatt vannak. „Az Európai Uniónak nincs olyan politikája, amely megakadályozná, hogy vízumot adjanak ki török állampolgároknak” – mondta a Hürriyet című napilapnak júniusban.
Ehhez kapcsolódóan: Nézeteltérések hátráltatják a törökországi orosz gázelosztó tervét
Gyakran előfordul, hogy ahol nagy a kereslet, mint Törökországban, a diplomáciai képviseletek külsős cégeknek adják ki a vízumkérelmezési folyamatot.
Kerem Çetinalp tanácsadóként dolgozik egy ilyen cégnél, segíti a vízumot igénylő törököket a szükséges dokumentumok összeállításában és a kérelem benyújtásában.
A nagy kereslet miatt a kérelmezőknek nehéz időpontot foglalniuk a vízumügyintézéshez – mondta Çetinalp az AP-nek. A VFS Global franciaországi és lengyelországi vízumokban segít.
Çetinalp közölte: egyesek politikai menedékjogot kérnek, de valójában gazdasági okból akarnak távozni. Ez Nyugaton zavart kelt, és óvatosságra int a török kérelmezőkkel szemben – mondta.
Erdoğan „politikai zsarolással” vádolta az EU-t, amiért korlátozta a török állampolgárok beutazását, de ezt semmilyen bizonyítékkal nem támasztotta alá.
Erdoğan a saját népszerűségének aláásására irányuló lépésnek tekinti az állítólagos vízumelutasításokat, mert ezáltal a törökök úgy érzik, nem utazhatnak szabadon Európába.
Kormánya megfogadta, hogy visszafordítja az agyelszívást. Erdoğan kampányt indított, és ösztöndíjakat, állásokat ajánlott fel a külföldön dolgozó akadémikusoknak. Állítása szerint eddig már hatezren tértek vissza a program segítségével.
A 27 éves angoltanár Büyükdağ azonban azt mondta, hogy ő és felesége mindent megtesz, hogy elhagyják az országot, ahol szerinte elveszítheti az állását, ha „rossz dolgokat” mond.
„Németországban vagy bármely nyugati országban értékes ember vagy. Törökországban nem vagy az, bármikor árulónak nevezhetnek” – fogalmazott.
