Csúszik Oroszország törekvése, hogy Törökországban hozzon létre gázelosztót az európai eladások kiesésének pótlására, mert nézeteltérések vannak azzal kapcsolatban, ki irányítsa – mondja a Reuters két, a projektet jól ismerő forrás.
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022 októberében vetette fel az ötletet, nem sokkal azután, hogy robbantások rongálták meg az Oroszországot Németországgal a Balti-tenger alatt összekötő Északi Áramlat gázvezetékeket. Még ma sem világos, hogy ki volt a felelős ezekért.
Egy, a helyzetet jól ismerő forrás szerint a gázelosztó terve késik, mert Moszkva és Ankara összeveszett az irányítás felett.
„Igazgatási problémák vannak, azon vitatkoznak, ki irányítsa a csomópontot” – mondta a forrás, aki névtelenséget kért, miután nincs felhatalmazása arra, hogy a médiának nyilatkozzon.
Egy másik, a Kreml vezetése alatt álló Gazprom gázipari óriáshoz közeli forrás is elismerte, hogy gond van az igazgatási problémák miatt.
A Gazprom és a török energiaügyi minisztérium eddig nem válaszolt a Reuters megkeresésére.
Ehhez kapcsolódóan: „Nem lesz késlekedés” – Török–orosz egyezség a gázcsomópont kialakításáról
Álca
Oroszország a csomópontban módot lát a gázexport átirányítására most, hogy az európai országok jelentősen csökkentették vásárlásaikat. Azt reméli, hogy Törökországon keresztül eladhat némi gázt olyan országoknak, amelyek nem lennének hajlandók közvetlenül Oroszországtól vásárolni.
Moszkva jelenleg a Fekete-tengeren áthaladó Kék Áramlat és Török Áramlat vezetéken szállít gázt Törökországnak. A Török Áramlaton keresztül a gáz továbbmegy Dél- és Kelet-Európába, beleértve Magyarországot, Görögországot, Bosznia-Hercegovinát, Romániát és Szerbiát.
Egyes nyugati fővárosok attól tartanak, hogy bármilyen török gázelosztó, amelyben van orosz gáz, lehetővé teheti Moszkva számára, hogy álcázza a Nyugat által az ukrajnai háború miatt szankcionált exportot oly módon, hogy az üzemanyagot más forrásból származó gázzal vegyíti.
Törökország NATO-tag, de jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal, bár a viszony bizonyos kérdések miatt feszült, így például Oroszország júliusi döntése miatt, hogy kilép a török közvetítéssel kötött megállapodásból, amely lehetővé tette Ukrajnának, hogy gabonát exportáljon a Fekete-tengeren keresztül.
Törökország jelenleg szinte az összes gázt importálja, és kiterjedt cseppfolyósítottföldgázimport-infrastruktúrával rendelkezik. Ankara úgy véli, hogy meglévő és új kereskedelmi kapcsolatait kihasználva gázelosztóvá válhat.
Mindenki a saját napirendjét nyomja
Putyin júliusban azt mondta, hogy a gázelosztó továbbra is napirenden van, Oroszország pedig elektronikus platformot szeretne létrehozni a törökországi gázeladásokhoz.
Putyin török kollégájával, Tayyip Erdoğannal szeptember 4-én tartott megbeszélésén elmondta, hogy a Gazprom benyújtotta a központ ütemtervét a török Botaş energiavállalatnak.
Közölte, hogy a kérdések között szerepelt egy közös munkacsoport létrehozása, a jogi keretek kidolgozása, valamint „a vásárolt gáz kereskedelmének és átadásának vázlata”.
A Kreml szerint a csomópont összetett projekt, amelynek megvalósításához időre van szükség. Dmitrij Peszkov szóvivő először februárban nyilatkozott arról, hogy a terv késedelmet szenvedhet a Törökország délkeleti részén és Szíriában pusztító földrengés miatt.
Törökország saját napirendjét erőlteti a gázexportot illetően: a Botaş augusztusban mintegy háromszázmillió köbméter gáz eladásáról kötött megállapodást a magyar MVM-mel. Ez az első alkalom, hogy Törökország egy nem szomszédos országgal állapodott meg a gázexportról, és azt jelezheti, hogy hajlandó az európai energiaellátás biztonságának fokozására.
Törökország szerint a javasolt csomópontba be lehetne vonni a transzanatóliai földgázvezetéket (TANAP) is, amely az azeri földgázt szállítja a török határhoz.
Ehhez kapcsolódik: Török földgázt veszünk és tárolunk, a svéd NATO-tagságról is beszélt Orbán Erdoğannal
A számok
Oroszország elsősorban Ukrajnán keresztül szállít vezetékes gázt Európába, napi több mint negyvenmillió köbmétert, ami kevesebb mint a fele annak a mennyiségnek, amelyet az ukrajnai konfliktus előtt ezen az útvonalon szállított az Európai Unióba.
A Kreml közölte, hogy a Török Áramlat gázvezeték nem tudja pótolni a megsérült Északi Áramlat kapacitását.
Augusztusban a Gazprom Ukrajnán és a Török Áramlaton keresztül mintegy 2,84 milliárd köbméter gázt szállított az Európai Uniónak, ebből 1,54 milliárd köbmétert Törökországon, 1,3 milliárd köbmétert pedig Ukrajnán keresztül.
2022-ben Oroszország teljes vezetékesgáz-exportja csaknem a felére, 100,9 milliárd köbméterre esett vissza, ami a posztszovjet időszak mélypontját jelenti.
A létező Török Áramlat 3,2 milliárd dollárba került, a Balti-tengeren át eddig soha el nem indított Északi Áramlat 2 gázvezeték pedig további 11 milliárd dollárba; ezen az összegen a Gazprom és nyugati partnerei osztoztak.
Sok ország tett ígéretet arra, hogy beszünteti vagy korlátozza Oroszországból származó olaj- és gázimportját, ezzel is csökkentve Moszkva bevételeit. Az EU márciusban közölte, hogy egy éven belül kétharmadával csökkenti az Oroszországból érkező gázimportot. Az Egyesült Királyság, amely csak kis mennyiségű orosz gázt importált, teljesen leállt a behozatallal.
