Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Amerikában egy őrmester két magyar ezredes munkáját látja el


A katonák elhagyják a hercegszántói határvédelmi bázist 2022. december 29-én. Ezen a napon a Magyar Honvédség katonái befejezték az aktív műveleti szolgálatot a déli határszakaszon, feladataikat a határvadász ezred tagjai vették át
A katonák elhagyják a hercegszántói határvédelmi bázist 2022. december 29-én. Ezen a napon a Magyar Honvédség katonái befejezték az aktív műveleti szolgálatot a déli határszakaszon, feladataikat a határvadász ezred tagjai vették át

Inkább orosztalanítás, mint NATO-tlanítás zajlik a honvédségnél. Közel 26 százalékos infláció volt januárban, úgy néz ki, ez volt a csúcs. Orbánnak nem igaza van, hanem igaza lesz? Sötétben tapogatóznak a Pegasus-ügy magyar kárvallottjai. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.

„Nem igaz, hogy NATO-tlanítás folyik, hiszen sok erősen oroszbarát tisztet is elbocsájtottak, miközben visszaigazoltuk a Mathias Corvinus Collegiumtól Porkoláb Imrét, aki minden idők egyik legjobban képzett magyar katonája, és nyolc éven át volt vezető NATO-beosztásban, ebből négyet a Pentagonban. Ha valakiben megbíznak az amerikaiak, hát benne igen” – mondta a Szabad Európának a Honvédelmi Minisztérium egyik volt, de a belső folyamatokra még rálátó vezetője.

Január 17-én jelent meg egy kormányrendelet arról, hogy a 45 évnél idősebb és 25 évnél hosszabb szolgálati idővel rendelkező katonákat elbocsáthatják a honvédségtől, ezzel párhuzamosan az érintettek számára bevezetik a honvédelmi szolgálati juttatást, amely az illetmény hetven százaléka.

Jelenlegi és volt honvédelmi minisztériumi munkatársakkal folytattunk háttérbeszélgetéseket, hogy kiderítsük, miért kezdtek tömeges leépítésbe az idősebb főtisztek körében. A folyamat indokoltnak látszik, de ettől még nem biztos, hogy jobb hadsereget eredményez.

Ez alapján nem tűnik légből kapottnak az érv, hogy az idősebb, a még a NATO előtti időkben szocializálódott vezetőknek köszönték meg a szolgálatot, bár hozzá kell tennünk, hogy ez a tíz katonai vezető nyilván nem adhat reprezentatív mintát, hiszen már jóval száz fölötti elbocsátottról szólnak a hírek.

„Akiket most elküldenek, többségükben jó emberek és jó katonák, de – bármennyire is nem szép ezt kimondani – jobbára a karrierjük végén járnak már. Volt, akit évek óta ide-oda helyezgettek, mert valójában sehol nem látták már hasznát igazán, de nem lehetett elbocsátani. Eddig” – mondta egy minisztériumi forrásunk.

Ehhez kapcsolódóan: Inkább orosztalanítás, mint NATO-tlanítás zajlik a honvédségnél

Azt többen is megemlítették, hogy nagyon sok az alezredes, ezredes, tábornok a magyar hadseregben. Emiatt viszont az alacsonyabb rangban álló, de ambiciózus katonáknak nem tudnak megfelelően vonzó előmeneteli lehetőségeket teremteni.

„Van egy vicc a katonák között, hogy arra a feladatra, amit az amerikai hadseregben egy őrmester lát el, nálunk két ezredes jut. És ez sajnos csak félig poén” – mondta egy minisztériumi vezető.

Brutális drágulás

Majdnem három évtizedes csúcsot ért el a hazai infláció januárban. Jó hír lehet, hogy mostantól csökkenni fog a pénzromlás: olcsóbb nem lesz az élet, de a drágulás üteme lassulni fog. Az élelmiszerek esetében már elérhettük a csúcspontot, miután januárban enyhült az árnyomás.

Az év első hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 25,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit – közölte pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Elemzők szerint a januári lehetett az inflációs csúcspont. Néhány termékkör esetében a közeljövőben markánsabban fékeződik majd az infláció.

Mivel azonban a szolgáltatások esetében további áremelkedésre számít a szakértő, így a következő hónapokban csupán nagyon mérsékelt ütemben fékeződhet az éves alapú inflációs mutató. Komolyabb lejtmenetre áprilistól kerülhet sor, amikor a bázishatások is már érdemben segítik a mutató csökkenését.

„A forint tavaly év végi és idén év eleji erősödése az importált inflációt tudta némiképp fékezni. Ennek köszönhető, hogy a tartós fogyasztási cikkek inflációja, ha csekély mértékben is, de tovább mérséklődött januárban” – mondta Virovácz Péter, az ING elemzője.

A szakértő az idei év egészét nézve 18,5 százalékos átlagos inflációt vár. Reálisnak tartja azt az elképzelést, miszerint év végére már tíz százalék alá mérséklődhet az áremelkedési ütem. „A tartósan magas inflációs környezet veszélye ugyanakkor nem hárult el. A rendkívül dinamikus bérnövekedés az év második felében már pozitív reálbér-növekedésben ölthet testet” – tette hozzá.

Orbán igazsága

Miután 2018–19-re visszaszorult, és helyét a klímakatasztrófa jelentette fenyegetés vette át az európai – elsősorban a nyugati – társadalmak problémaérzékelésében, 2021–22-ben a migráció megint előrekerült az EU fontos témái között.

Az Ukrajnával való szolidaritás már négymillió menekültet hozott az EU-ba, de az ő menedékesként való elismerésükben egységes volt a szervezet és lényegében az európai társadalmak is. Az irreguláris migránsok újból növekvő száma viszont láthatóvá tette, hogy az Európai Bizottság új migrációs és menekültügyi paktumra tett 2020. szeptemberi javaslatának elfogadása megfeneklett.

Nagy Boldizsár nemzetközi jogász, a CEU tanára szerint az EU nyitottabb már az olyan távoltartási módokra, mint a kerítés.

Kerestek egy nem teljesen egyértelmű fordulatot, azt, hogy az EU határvédelmi infrastruktúrára, különösen légi megfigyelésre ad pénzt. Szó szerint: „Az Európai Tanács felszólítja a bizottságot, hogy maradéktalanul mozgósítson jelentős uniós forrásokat és eszközöket a tagállamok a célból való támogatása érdekében, hogy megerősítsék a határvédelmi képességeket és infrastruktúrát.” Ez nem zárja ki a kerítést.

Bár az uniós szabályozás eddig sem zárta ki a kerítések uniós forrásból való támogatását, a bizottság nem támogatta, mert nem tartja a határok menedzselése hatékony eszközének. Hangsúlyozza azt is, hogy a határellenőrzésnek arányosnak kell lennie és tisztelnie kell az emberi jogokat.

Kémszoftver

Több évvel azután sem tudnak semmilyen részletet, hogy a magyar titkosszolgálatok a Pegasus kémprogrammal lehallgatták a telefonjukat – állította a lehallgatási ügy két áldozata, egy magyar újságíró és egy belga–kanadai állampolgárságú egykori diák a kémszoftverek európai alkalmazását vizsgáló európai parlamenti különbizottság csütörtöki meghallgatásán.

A meghallgatás mindössze néhány nappal előzte meg a „Pega-bizottság” tényfeltáró küldöttségének magyarországi látogatását, amelynek célja, hogy az érintettek meghallgatásával utánajárjon a kémprogram magyarországi alkalmazásának.

A hétfőn és kedden esedékes kétnapos vizit előtt mindössze két munkanappal a képviselők még nem tudták, hogy mikor találkoznak Varga Judit igazságügy-miniszterrel, mert a különbizottság holland néppárti elnöke szerint mostanáig semmilyen választ vagy megerősítést nem kaptak megkeresésükre a minisztertől.

Jeroen Lenaers csütörtökön még a Twittert is segítségül hívta, hogy kicsikarja a választ Vargától, megismételve a találkozóra szóló meghívását.

„A lehallgatás részleteiről semmit nem sikerült megtudni. A törvény abszurditása, hogy nem is lehet semmit kiadni” – közölte a képviselők kérdésére a csütörtöki meghallgatáson Dercsényi Dávid, akit a rendelkezésre álló információk szerint 2019-ben vehettek célba a rendkívül szofisztikált kémszoftverrel a magyar hatóságok.

Feltételezése szerint azzal hívta fel magára a titkosszolgálatok figyelmét, hogy angolról lefordított magyarra egy görög újságcikket, amely egy szíriai terrorista magyarországi letartóztatásának körülményeiről szólt. Dercsényi később úgy értesült, hogy a hatóságok három telefonját is lehallgatták, a szolgálati mellett például azt is, amelyet elvált felesége használt.

„Minden törvényesen zajlott. Igaz, a jogszabály úgy lett megírva, hogy bárkit törvényesen le tudnak hallgatni” – jelentette ki a magyar újságíró, aki szerint „Magyarországon nincs igazi kontroll a lehallgatások felett”.

Ez a megállapítás egyébként eléggé egybevág a vizsgálóbizottság jelentésének tervezetében foglaltakkal, amelyek Magyarországnak is meglehetősen nagy teret szentelnek.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, a Napi Gazdaságnál, a Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule ösztöndíjasa volt Berlinben. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG