A kínai kisebbségekkel szembeni emberi jogi visszaélésekre hivatkozva a 2022-es pekingi téli olimpia teljes körű bojkottját követeli több csoport. A lépés vélhetően növeli a nyomást a Nemzetközi Olimpiai Bizottságon, a sportolókon, a szponzorokon és a sportszövetségeken.
Az ujgurokat, tibetieket, Hongkong lakóit és másokat képviselő koalíció hétfőn kiadott közleményében szólít fel a bojkottra, azoknak a korábban már lebegtetett kisebb súlyú intézkedéseknek a feladására, mint amilyen a „diplomáciai bojkott” és a további tárgyalások a NOB-bal vagy Kínával.
„Elmúlt a tárgyalások ideje a NOB-bal” – mondta az Associated Pressnek adott exkluzív interjújában Lhadon Tethong a Tibeti Akció Intézettől. „Ez nem lehet átlagos játék vagy átlagos üzlet sem a NOB-nak, sem a nemzetközi közösségnek.”
A pekingi olimpia 2022. február 4-én kezdődne, mindössze hat hónappal azután, hogy az elhalasztott tokiói nyári játékok véget érnének.
A NOB-ot nem izgatja
A jogvédő csoportok többször is leültek tárgyalni tavaly a NOB-bal, kérték, hogy a játékokat vigyék máshova Kínából. Ezeknek a tárgyalásoknak egyik kulcsfigurája Zumretay Arkin volt az Ujgur Világkongresszustól.
Tethongot magát őrizetbe vették és deportálták Kínából 2007-ben – egy évvel a nyári pekingi olimpia előtt – amiért kampányt vezetett Tibetért.
„A helyzet, amelyben most vagyunk, bizonyíthatóan rosszabb, mint az akkori volt” – mondja Tethong, rámutatva: a NOB azzal érvelt, hogy a 2008-as olimpia javítani fog az emberi jogi helyzeten Kínában. „Ha a játékokat megrendezik, akkor Peking megkapja a nemzetközi jóváhagyás pecsétjét arra, amit csinál.”
A bojkottfelhívás egy nappal előzte meg az Egyesült Államok Kongresszusának együttes meghallgatását, melynek középpontjában a pekingi olimpia és a kínai emberi jogi jelentés áll. És csak néhány nappal követte az amerikai olimpiai és paraolimpiai bizottság kijelentését arról, hogy a bojkottok hatástalanok és csak a sportolóknak rosszak.
Nem vagyunk a világot felügyelő kormány
„Az emberek azon dolgoztak, hogy jóhiszeműen kapcsolatba lépjenek a NOB-bal, hogy megértessék vele a problémát, közvetlenül az érintettek szájából – az ujgurok állnak a lista tetején, valamint a tibetiek és mások” – mondta Tethong. „Nyilvánvaló, hogy a NOB-ot egyáltalán nem érdekli, hogy az ott élő embereket milyen valós hatások érik.”
A NOB ismételten kijelentette, hogy „semlegesnek” kell lennie és távol kell maradnia a politikától. A svájci székhelyű testület lényegében egy sportbiznisz, bevétele 75 százalékát a televíziós közvetítési jogok eladásából szerzi, 18 százalékát pedig szponzoroktól kapja. Az ENSZ-ben megfigyelői státusszal is rendelkezik.
„Nem vagyunk a világot felügyelő kormány” – mondta nemrégiben Thomas Bach NOB-elnök.
Peking kikéri magának
A kínai külügyminisztérium bírálta „a sport átpolitizálását” , és kijelentette, hogy bármilyen bojkott „kudarcra van ítélve”. Kína tagadja az ujgur nép elleni népirtás vádját.
Egy minap kiadott amerikai külügyminisztériumi jelentés kifejezetten kimondta, hogy tavaly „népirtást és emberiség elleni bűncselekményeket” követtek el a muzulmán ujgurok és más kisebbségek ellen Hszincsiang nyugati régiójában.
Tethong azt mondja, tudja, hogy egyes sportolók ellenezhetik a tervet. De mások, akiket megragadott a Black Lives Matter mozgalom, szövetségesekké válhatnak. Szerinte ez egy „le a kesztyűt” pillanat.
A sportolók dilemmája
„Nyilvánvalóan sok ember törődik a sportolókkal és életre szóló munkájukkal” – mondta Thetong. „De végül a NOB az, aki ebbe a helyzetbe hozta őket, és akit el kell számoltatni ezért.”
Mikaela Shiffrin amerikai síelő, kétszeres olimpiai aranyérmes nemrégiben a CNN-nek fejtette ki a sportolók dilemmáját.
„Nyilván senki nem szeretné, ha olyan helyzetbe hoznák, hogy választania kellene az emberi jogok, például az emberiesség és aközött, hogy végezhesse a munkáját” – mondta.
Népirtás a lelátók mögött?
Tethong azt javasolja, hogy a koalíció tagjai lobbizzanak a NOB 15 szponzoránál, a NOB bevételeinek mintegy 40 százalékát adó NBC amerikai médiahálózatnál, a sportszövetségeknél, a civil társadalmi csoportoknál, „és bárkinél, aki meghallgatja őket”.
Az aktivisták már kiszemelték a NOB szponzorai közül az Airbnb-t figyelemfelhívásra.
„Az első az erkölcsi kérdés” – mondja Tethong. „Rendben van egy olyan nemzetközi jóakaratú sportesemény házigazdájának lenni, mint amilyen az olimpiai játékok, miközben a vendéglátó ország népirtást követ el a lelátón túl?”
A NOB-bal folytatott találkozókon, mondják az aktivisták, azt kérték, mutassanak nekik olyan dokumentumokat, melyekben Kína
„biztosítékokat” adott az emberi jogok helyzetét illetően. Az aktivisták azt mondják, a NOB nem állt elő ilyen dokumentumokkal.
A párizsi olimpián szavatolják először az emberi jogokat
A NOB belevette az emberi jogi követelményeket néhány évvel ezelőtt a 2024-es párizsi olimpia rendezővárosával kötött szerződésébe, de kihagyta ezeket az irányelveket – az ENSZ üzleti és emberi jogi irányelveit – Peking esetében. A párizsi lesz az első olimpia ezekkel az emberi jogi csoportok által régóta szorgalmazott normákkal.
A múlt héten emberi jogi csoportok és nyugati országok az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország vezetésével azzal vádolták Kínát, hogy súlyos bűnöket követ el az ujgur kisebbség ellen és akadálytalan hozzáférést követeltek az ENSZ szakértőinek.
A találkozón Nagy-Britannia ENSZ-nagykövete, Barbara Woodward a hszincsiangi helyzetet „napjaink egyik legrosszabb emberi jogi válságának” nevezte.
„A bizonyítékok bizonyos etnikai csoportok elnyomásának programjára utalnak” – mondta Woodward. „A vallás megjelenítését kriminalizálták, az ujgur nyelvet és kultúrát pedig rendszerszintűen és nagymértékben hátrányosan megkülönböztetik.”
