Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Az étterem előtti parkolóban „hüttéztek” a vendégek egész télen


Üres teraszok Nagykanizsán, az Erzsébet téren 2020. november 11-én

Kreatív ötletek is kellettek ahhoz, hogy a vendéglők túléljék a járvány miatti lezárásokat. Az alkalmazottak közül sokan nem váltak hivatalosan munkanélkülivé, viszont elbukták a fizetésük kétharmadát. A tulajdonosok lenullázták a megtakarításaikat.

Már a második világháború előtt is borházként működött az a budapesti vendéglő, amelyet 2016-ban nyitottak újra a tulajdonosok leszármazottai. A jelenlegi tulajdonos lényegében a nagyapja borházát élesztette fel. Definíciója szerint éttermük casual dining típusú, amelynek célja, hogy a vendég ne érezze magát feszélyezve, mégis minőségi alapanyagból készülő, finom ételeket fogyaszthasson.

Ehhez az életérzéshez megfelelő teret biztosít a hatalmas terasz és a kerthelyiség, amely nagy szolgálatot tett a járvány alatt. „Tavaly márciusban két hónapra kellett bezárnunk az éttermet. Abban bíztunk, hogy hamarosan újranyithatunk, ezért nem álltunk át az ételkiszállításra” – mondta a neve elhallgatását kérő tulajdonos a Szabad Európának. Nem hitt abban, hogy azt az élményt, amelyet az étteremben kapnak a vendégek, dobozba lehet zárni. Nyár elején kinyitottak, a hatalmas terasz és a kerthelyiség vonzotta a vendégeket.

A járvány második hullámának hatására novemberben ismét be kellett zárniuk, és lényegében április végéig csak elvitelre lehetett ételt rendelni. „Januárra vált világossá, hogy a járványnak nem lesz egyhamar vége, ezért februártól átálltunk az elviteles rendelésre. Így legalább munkát tudtunk biztosítani a kollégáinknak, a nullánál több bevételt termeltünk” – mondta.

A tulajdonos elmondása szerint senkitől nem kellett megválniuk a negyvenfős személyzetből. Igénybe vették az állami támogatást, amely a munkatársak korábbi fizetésének csak egy töredékét fedezte, de legalább a társadalombiztosítás- és nyugdíjbefizetéseik rendezve voltak, vagyis a munkaviszonyuk folyamatos volt.

Szükség volt az ő lojalitásukra is, hiszen kevesebb pénzből kellett kijönniük, mivel a fizetésük egy jelentős részét a felszolgálási díj teszi ki. Erre viszont nem járt állami támogatás, csak az alapfizetés egy részére. „A járvány alatt eldőlt, hogy ki az, aki vendéglátásra született, aki hivatásának tekinti a szakmát. Három kollégánk mondott fel, de ők elhagyták a pályát, mert elegük lett a vendéglátásból” – mondta a tulajdonos, aki szerint érződik a munkaerőpiacon, hogy sokan abbahagyták a vendéglátást, mert nehéz tapasztalattal rendelkező munkatársat találni.

Az étterem nem vett fel hitelt a nehézségek áthidalására, a tulajdonos konzervatív vállalkozónak tartja magát, aki a nyereség egy részét félreteszi. „A tartalékainkat lényegében feléltük, viszont azáltal, hogy megtartottuk a munkatársainkat, a járvány hullámai között mindig gyorsan újra tudtuk nyitni” – mondta. A vendégek zöme belföldi, így a Budapestet elkerülő turisták hiánya nem fáj az étteremnek. Tudták, hogy ha újra kinyithatnak, azonnal visszatérnek.

„Nagyon sok megkeresést kaptunk a vendégeinktől, sok pozitív üzenet érkezett. Volt, aki minden évben itt tartja a házassági évfordulóját, és mivel zárva voltunk, ételt rendelt tőlünk a jeles napra” – mesélte. A tulajdonos bízik az oltásban, mert nem biztos, hogy túlélnék, ha újra be kellene zárniuk fél évre.

Étterem, szálláshely és rendezvények

„Mivel ismeretlen dologgal szembesültünk, ezért a vendégeink és a munkatársaink védelme volt a legfontosabb az első lezáráskor, tavaly márciusban” – mondta a Szabad Európának Paór Anikó, a Rosinante Fogadó értékesítési vezetője a koronavírus-járvánnyal kapcsolatban. A Szentendrei-szigeten található vendéglátóhelyet háromszorosan is érintették a járvánnyal kapcsolatos lezárások, mivel az étterem mellett szálláshely is üzemel, és rengeteg rendezvénynek ad otthont.

Paór szerint az üzletemberek számára nyitva tarthatták volna a hotelrészt, de a biztonságra törekedtek: két hónapra teljesen bezártak. „Senkit nem küldtünk el, mert úgy voltunk vele, hogy most van időnk a felújításra és az elmúlt években felmerült ötletek megvalósítására” – mondta Paór Anikó. Kifestették a konyhát és a közösségi tereket, fűszerkertet építettek, csinosítgatták az udvart.

Érzékenyen érintette a fogadót, hogy rengeteg esküvőt mondtak le, illetve tettek át a következő évre: volt olyan pár, akinek háromszor halasztották el az esküvőjét. „Tavasztól szombatonként és sokszor már péntekenként is esküvőket rendeztünk. Ez most a járvány miatt nagyrészt kiesett. Helyette vintage-vacsorákat rendeztünk, századfordulós stílusban rendeztük be a kertet, filmvetítéssel zártuk az estét, a vendégek imádták” – mondta.

Nyáron visszaállt minden a régi kerékvágásba, dübörögtek az esküvők és a céges rendezvények. Novemberben újra be kellett zárniuk. Ekkor sem küldtek el senkit, átálltak a kiszállításra. „Hüttéztünk, tematikus hétvégéket találtunk ki, télen is el lehetett vinni az ételeket, vagy a ház előtti parkolóban elfogyasztani. Volt olyan törzsvendégünk, aki minden héten megjelent. Csodálatos érzés volt” – mondta Paór Anikó.

Az idei év már nagyon nehezen indult, nem tudták, mikor lehet nyitni, és a türelmük is fogytán volt. Nem tudták, mit mondjanak a vendégeknek, a jegyespároknak, mikor lehet esküvőt tartani. Április végén azonban újra kinyithattak, és sikerült egy hét alatt feltölteni az egész júniust. „Rengeteg cég foglalt nálunk, már egy éve nem mehetnek szinte sehova, most pótolni szeretnék az elmaradt találkozókat, a sok otthoni munkavégzés után szükségük van egy motiváló csapatépítő tréningre” – mondta Paór Anikó.

Nincs sör elvitelre

Sokkal rosszabb helyzetbe kerültek a kocsmák és a bárok, miután az „elviteles sört” egyszerűbb és olcsóbb a boltban beszerezni. Emiatt a házhoz szállítás nem jelentett menekülőutat a lezárások alatt.

„Szerencsések vagyunk, mert a belső tér fejlesztésére félretett pénzünket fel tudtuk használni a Covid első hullámának kezelésére” – mondta a főváros bulinegyedében lévő Hotsy Totsy Budapest bár tulajdonosa. Varsányi Ferenc András a Szabad Európának elmondta: nehezen, de sikerült a munkatársak felé teljesíteni a bérkompenzációt. Mivel a bár egy pincehelyiségben van, a legnagyobb forgalom, lényegében az éves forgalom 70 százaléka az ősz és tavasz közti időszakban realizálódik.

Varsányi szerint ennek ellenére nem volt rossz a nyári forgalom, viszont a novembertől áprilisig tartó időszak már érzékenyen érintette őket. Az állami bértámogatással kapcsolatban azt mondta, hogy örültek neki, és nem érdemes más országok bőkezűbb dotációjával összehasonlítani. „Viszont az alapanyagok – zöldség, tejtermék, sör, bor – áfakulcsának csökkentése nagy segítséget jelentett volna nekünk és a magyar beszállítóknak is” – tette hozzá.

A tulajdonos elmondása szerint végül három kollégája döntött úgy, hogy elhagyja a pályát, egy munkatársa pedig külföldre ment dolgozni, egy másik bárba. Sikerült viszonylag gyorsan négy új munkatársat találni, így az április végi nyitást sem kellett elhalasztani.

Kevés volt az állami támogatás

A vendéglátásban kettős hatás érvényesült. A helyek igyekeztek megtartani a munkavállalóikat, de csökkenteni a kiadásaikat is a nullás bevétel mellett. Bár döcögősen, de beindult az állami bértámogatási program, bár a munkaadónak is a zsebébe kellett nyúlnia: az állami támogatásért cserébe neki is bele kellett adnia a kollégák fizetésébe.

Az állam a koronavírus-járvány által érintett ágazatok esetében átvállalta a csökkentett munkaidővel foglalkoztatottak bérének egy részét. Az állami támogatás az alkalmazottak eredeti bérének legfeljebb harmadát tette ki, mert nem számított bele a szervízdíj és a borravaló, amely fontos része például a pincérek fizetésének. Így papíron valóban sikerült megtartani a kollégákat, de sokaknak máshol, sokszor feketén is kellett munkát vállalniuk.

„Albérletben lakom. Amikor bezárt a bár, ahol dolgoztam, azonnal munkát kellett keresnem, mert valamiből ki kell fizetnem a lakbért” – mondta Bogi a Szabad Európának. Egy német élelmiszer-diszkontláncnál helyezkedett el, azóta is ott dolgozik. „Tízszeres túljelentkezés volt, minden vendéglős a kiskereskedelemben próbált elhelyezkedni” – mondta. Bogi értékeli, hogy rendesen be van jelentve, napi nyolcórás munkaszerződése van.

„Nem akarok visszamenni a vendéglátásba. Az csak a jattal együtt éri meg, viszont megházasodtam, hitelt vettem fel, amit nem tudtam volna részmunkaidős szerződéssel vagy egyszerűsített foglalkoztatással megtenni” – mesélte. Utóbbi az idénymunkára vonatkozik. A turizmusban és a mezőgazdaságban van arra mód, hogy valakit napi bejelentéssel foglalkoztassanak egy hónapban legfeljebb 15 napig.

Több pincérrel beszéltünk. Van, aki visszament dolgozni a vendéglátásba, de panaszkodik a fizetésre: még mindig nem állt vissza a járvány előtti forgalom, kevés a borravaló. Többen viszont úgy döntöttek, hogy maradnak a járvány alatt talált új munkahelyükön, így beszéltünk olyanokkal, akik már ételkiszállítóként, eladóként vagy irodában dolgoznak.

Alig nőtt a munkanélküliek száma

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 215 ezren voltak munkanélküliek az idei első negyedévben. Ez csupán 42 ezer fővel több, mint az előző év hasonló időszakában, amikor a járvány még alig érzékeltette a hatását. A Portfolio.hu elemzése szerint a vírusválság nem hosszú hónapok alatt gyűrűzött be az országokba – amelyre a statisztikák módszertanát kialakították –, hanem egyik napról a másikra. Éppen ezért az állásvesztők többsége nem jelenik meg a statisztikákban, mert vagy nem keres legalább négy hete állást, amit a KSH mér, vagy nem tudott azonnal munkába állni, nagyrészt a lezárások miatt.

A KSH az állásvesztők többségét a járvány hullámai alatt az inaktívak táborába sorolta, nem a munkanélküliekébe. A Portfolio.hu azonban készített egy becslést: ha az állásvesztőket nem az inaktívak közé soroljuk, hanem a munkanélküliek táborába, akkor több, jelenleg 280 ezer munkanélküli van Magyarországon.

Bértámogatások Európában

A legkedvezőbb helyzetben az eredeti bér hatvan százalékát jelentette az állami bértámogatás Magyarországon. Ausztriában a munkaadó akár kilencven százalékkal is csökkentheti az alkalmazott munkaidejét, a költségvetés pedig kifizeti az alkalmazott kieső bérét a teljes fizetés nyolcvan-kilencven százalékáig. A szálláshely-szolgáltatóknak a lezárások miatt kieső bevételük nyolcvan százalékát térítette meg a költségvetés. Németországban – amint a Növekedés.hu beszámolt róla – a költségvetés akkor is támogatja a munkavállaló bérét, ha egyáltalán nincs munkája. Ekkor az ideiglenesen elbocsátott dolgozó bérének hatvan százalékát utalja minden hónapban a szövetségi munkaügyi hivatal.

A részmunkaidőben dolgozók esetében az első három hónapban a dolgozók nettó bérük hatvan százalékát a rövidített munkaidő ellensúlyozására kapják. A kilencvenedik naptól ez az összeg akár 87 százalékig is emelhető.

Csehországban tavaly március közepétől április végéig a kormányzati korlátozó intézkedések miatt kieső bérek nyolcvan százalékát fizette a költségvetés, májustól ez az arány hatvan százalékra csökkent. Az állami bértámogatást az alkalmazottak maximum kilenc hónapig kaphatják.

Szlovákiában a kormány elsősegélyprogramot vezetett be az elbocsátások megakadályozása érdekében. Ha egy vállalkozás kénytelen teljesen bezárni, az igényelhető összeg a munkavállaló átlagkeresetének nyolcvan százaléka, legfeljebb 880 euró. Amennyiben a bezárás csak részleges, úgy a kiesett bevétel függvényében sávos támogatásra jogosultak, amelynek felső határa 540 euró munkavállalónként.

Egy tavaly decemberi módosítás értelmében a március végéig meghosszabbított rendszerben már nem az átlagfizetés, hanem a tényleges bér nyolcvan százalékáig járt a támogatás, és az összegek is emelkedtek. Teljes bezárás esetén 1100 euróra, részleges bevételcsökkenés esetén pedig 810 euróra, a munkaerő-megtartási kötelezettség pedig két hónapról egy hónapra csökkent.

XS
SM
MD
LG