Jichák Hercog izraeli elnök azt mondta, hogy „nagyon erős erőnek” kell Gázában maradnia a közeljövőben, hogy megakadályozzák a Hamász fegyveres csoport újbóli felbukkanását a háború után. Joe Biden amerikai elnök azonban arra figyelmeztetett, hogy Gáza megszállása „nagy hiba lenne”.
„Ha visszavonulunk, ki veszi át az irányítást? Nem hagyhatunk vákuumot. Ki kell találnunk egy mechanizmust; sok ötlet van terítéken” – mondta Hercog a Financial Timesnak (FT) adott, csütörtökön megjelent interjúban.
„Senki sem akarja ezt a helyet, Gázát újból a terror kiindulópontjává tenni” – tette hozzá.
Hercog a Londonban kiadott nemzetközi lapnak azt mondta: az izraeli kormány számos elképzelést vitat meg arról, miként irányítanák Gázát a háború befejeztével. Hozzátette: feltételezi, hogy az Egyesült Államok és „térségbeli szomszédaink” is részt vállalnak majd valamilyen módon a konfliktust követő rendben.
Joe Biden amerikai elnök szerdán közölte: világossá tette Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnöknek, hogy az izraeli–palesztin konfliktus rendezésének egyetlen módja a kétállami megoldás, és „nagy hiba lenne” Gáza megszállása.
Az Izrael által megszállt Ciszjordánia egyes részein korlátozott önrendelkezést gyakorló Palesztin Hatóság (PA) azt mondja, hogy a Gázai övezet, amelyet 2007 óta irányít a Hamász, szerves része a jövőbeli palesztin államról alkotott elképzeléseinek.
Izrael megfogadta, hogy elpusztítja a Hamászt, de arra nem mutatott be tervet, hogy a háború után ki kormányozza Gázát. Netanjáhú kijelentette, hogy határozatlan ideig Izraelnek kell viselnie a biztonsági felelősséget az egész Gázai övezetben.
Ehhez kapcsolódóan: Pénzben kifejezhetetlen szenvedés: tizenhárom év alatt négy gázai háború
Mi a helyzet az al-Sifában?
Izrael katonai műveleteinek középpontjában csütörtökön is Gáza legnagyobb kórháza, az al-Sifa áll, ahol szerinte a Hamász fegyvereket tárol, és parancsnoki központot működtet az épületek alatt megbúvó alagutakban. A Hamászt többek közt az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorszervezetnek minősíti.
Az izraeli katonák szerdán a hajnali órákban nyomultak be az al-Sifa kórházba, és az egész napot intenzív kereséssel töltötték – közölte a hadsereg. Videójában automata fegyvereket, gránátokat, lőszereket és golyóálló mellényeket mutatott. Állítása szerint a komplexum egyik meg nem nevezett épületéből kerültek elő.
„A csapatok továbbra is precízen, a hírszerzési értesülések alapján kutatják át a kórházat” – mondta Daniel Hagari, a hadsereg szóvivője szerda esti sajtótájékoztatóján.
Biden szerint a Hamász háborús bűnöket követ el azzal, hogy a kórház alatt működteti katonai főhadiszállását. Az amerikai elnök azt mondta, hogy Izrael korlátozott számú felfegyverzett katonával hatolt be az al-Sifába.
„Azt mondtuk nekik (…) megbeszéltük, hogy rendkívül óvatosnak kell lenniük” – mondta Biden szerdán újságíróknak.
Az izraeli hadsereg nem tett említést arról, hogy al-Sifában alagútbejáratokat találtak volna. Korábban közölték, hogy a Hamasz alagútrendszert épített ki a kórház alatt. A Hamász tagadta ezt, és elutasította a hadsereg legutóbbi nyilatkozatait.
„A megszálló erők még mindig hazudnak (…) fegyvereket, ruhákat és szerszámokat hoztak, és botrányos módon a kórházban helyezték el – mondta Ezzat el-Rask, a Hamász Katarban élő, magas rangú tagja. – Többször kértük az ENSZ-től, az Egészségügyi Világszervezettől és a Vöröskereszttől egy bizottság felállítását a megszállás hazugságainak ellenőrzésére.”
Az izraeli erők szerda este „24 órán belül másodszor csaptak le az al-Sifa épületegyüttesre” – jelentette a WAFA, a hivatalos palesztin hírügynökség. Buldózereket és katonai járműveket vetettek be – tette hozzá helyi forrásokra hivatkozva.
A Hamászhoz kötődő Sehab hírügynökség csütörtök hajnalban arról számolt be, hogy izraeli tankok rohanták le az al-Sifát a komplexum déli oldaláról, és lövöldözés is hallatszott a környékről.
Ehhez kapcsolódóan: Az izraeli hadsereg a Hamász több fegyveresével végzett az al-Sifa kórháznál
Teherán megmarad a politikai és erkölcsi támogatásnál
Izrael azt követően kezdte meg hadjáratát a Gázát uraló iszlamista csoport ellen, hogy az alakulat fegyveresei október 7-én ámokfutást rendeztek Izrael déli részén. Izrael szerint 1200 embert öltek meg és mintegy 240 embert ejtettek túszul az ország 75 éves történelmének legvéresebb napján.
Biden újságíróknak azt mondta, hogy mindent megtesz a Hamász fegyveresei által fogva tartott túszok kiszabadításáért, de ez nem jelenti az amerikai hadsereg beküldését.
Washington megerősítette katonai jelenlétét a Közel-Keleten, két repülőgép-hordozót és kisegítő hajókat küldött a térségbe, hogy megakadályozza a konfliktus továbbterjedését, és elriassza Iránt, a Hamász régi támogatóját a beavatkozástól.
Irán legfelsőbb vezetője három magas rangú tisztviselő szerint is azt mondta a Hamász vezetőjének, amikor november elején találkoztak Teheránban: „Nem figyelmeztetett bennünket az Izrael elleni, október 7-i támadásra. Nem lépünk be a háborúba az önök érdekében.”
Ali Hámenei ajatollah közölte Iszmáíl Hanijével, hogy Irán továbbra is nyújt politikai és erkölcsi támogatást a Hamásznak, de közvetlenül nem avatkozik be – mondták a megbeszéléseken elhangzottakat ismerő iráni és Hamász-tisztviselők, akik nevük elhallgatását kérték.
Jordánia szerdán a „legkeményebb szavakkal” ítélte el, hogy Izrael lőtte a gázai jordán tábori kórház környékét, és hét ottani dolgozó megsebesült. Közölte: megvárja a katonai vizsgálat eredményét, mielőtt jogi és politikai lépéseket tenne Izrael felelősségre vonása érdekében a „bűntettért”.
Ehhez kapcsolódóan: Szakértő: Valószínűtlen, hogy Teherán közvetlenül beavatkozna Izrael és a Hamász konfliktusába
Gázába érkezik az első üzemanyag-szállító tartálykocsi
A Hamász október 7-i támadását megtorló Izrael szigorú blokádot vezetett be Gázában, bombázást és páncélos szárazföldi offenzívát hajtott végre, amely a palesztin hatóságok szerint mintegy 11.500 embert ölt meg, körülbelül negyven százalékban gyermekeket, és még sokkal több halottat temetett a romok alá.
Izrael elrendelte a Gázai övezet egész északi felének evakuálását. Mára a 2,3 millió lakos körülbelül kétharmada hajléktalan.
A háború kezdete óta az első, üzemanyagot szállító teherautó szerdán lépett be Egyiptom felől Gázába, hogy gázolajat szállítson az ENSZ-nek, ám ez nem sokat segít a segélyakciókat hátráltató hiány enyhítésében.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szerdán azt kérte, hogy sürgősen tartsanak meghosszabbított humanitárius szüneteket a harcokban, hogy „elég időt” biztosítsanak a segélyek bejutásához. Határozatában a BT a Hamász által fogva tartott összes túsz azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását is sürgette.
Izrael eddig visszautasította a felhívásokat a tűzszünetre, amely szerinte a Hamász javát szolgálná. A Katar közvetítésével folyó tárgyalásokon azonban szóba került a harcok szüneteltetése.
A katari közvetítők olyan megállapodásra törekszenek, amely háromnapos fegyverszünetet tartalmazna, a Hamászt ötven túsz elengedésére, Izraelt pedig több, biztonsági okokból bebörtönzött nő és kiskorú szabadon bocsátására kötelezné – mondta a tárgyalásokról tájékoztató tisztviselő.
