Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szakértő: Valószínűtlen, hogy Teherán közvetlenül beavatkozna Izrael és a Hamász konfliktusába


Füst száll Rafah fölé a Gázai övezet déli részén egy izraeli bombázás után 2023. október 19-én
Füst száll Rafah fölé a Gázai övezet déli részén egy izraeli bombázás után 2023. október 19-én

Seyed Ali Alavi a közel-keleti és iráni tanulmányok előadója a londoni SOAS Egyetemen. Ő a szerzője az Iran and Palestine: Past, Present, Future (Irán és Palesztina: múlt, jelen, jövő) című, 2019-ben megjelent könyvnek is, amely Teherán kapcsolatainak történetét vizsgálja a palesztin területekkel.

Alavi a Szabad Európa iráni szerkesztőségének, a Fardának beszélt Irán és a Gázai övezetet ellenőrző Hamász palesztin fegyveres csoport kapcsolatairól, valamint annak valószínűségéről, hogy Teherán közvetlenül belekeveredik-e a most folyó Izrael–Hamász konfliktusba.

Hogyan jellemezhetjük Irán kapcsolatát a Hamásszal? A palesztin csoport Irán meghosszabbított karja?

Félreértések övezik a Hamász kapcsolatát Iránnal. A Hamász ideológiailag az [egyiptomi székhelyű] Muszlim Testvériséghez kötődik. Bár az Iráni Iszlám Köztársaság politikailag támogatja a Hamászt, jelentős nézeteltéréseik voltak a szíriai polgárháborúban, amikor a Hamász Bassár el-Aszad elnök Szíriájával szemben állt, és nem volt hajlandó támogatni Irán szíriai kezdeményezését. A Hamász örömmel fogadja minden olyan ország támogatását, amely elismeri őt a palesztin politikai spektrum részeként. Irán politikailag támogatja a Hamászt, mert ez lehetővé teszi, hogy a palesztin ügy védelmezőjeként tekintsenek rá.

Milyen mértékben támogatja Irán a Hamászt? Iráni tisztviselők korábban azt mondták, hogy az ország széles körű támogatást nyújt a csoportnak.

Iránnak nincs közös határa sem Gázával, sem a palesztinok által irányított Ciszjordániával. Az iráni támogatás, úgy tűnik, a pénzügyi támogatásra és a technológiatranszferre korlátozódik. A Hamász nagyobb pénzügyi és politikai támogatást kap szerves szövetségeseitől, Katartól és Törökországtól. A szíriai háború óta Irán csökkentette a Hamásznak nyújtott támogatását, mivel a palesztin–izraeli helyzetet leszámítva eltérők az elképzeléseik a térségről.

Ehhez kapcsolódóan: Az izraeli–palesztin konfliktusról beszélt az iráni elnök és a szaúdi trónörökös

Ön úgy hiszi, hogy Irán korlátozott mértékben támogatja a Hamászt. De tudjuk, hogy a Hamász és a palesztin Iszlám Dzsihád, egy másik, Gázában működő militáns csoport képviselői gyakran utaznak Iránba. Szerepet játszik Teherán ezeknek a csoportoknak a kiképzésében és támadásaik megtervezésében?

A Hamász tisztviselői és politikai irodái Katarban vannak, és vezetői rendszeresen ellátogatnak Törökországba és Egyiptomba, valamint Iránba. A diplomáciai látogatásokat nem feltétlenül követi a logisztikai segélyek özöne. Gáza 2006 óta teljes izraeli blokád alatt áll, és az egyetlen útvonal az Egyiptommal közös rafahi határátkelőn át vezet oda.

Izrael elárulta, hogy fegyveres erői több száz támadást hajtottak végre Irán szíriai szövetségesei ellen az arab tavasz [a 2011-es felkelések] kezdete óta. Ennek ellenére nem voltunk tanúi eszkalációnak vagy iráni megtorlásnak. Nagyon valószínűtlen, hogy Irán belekeveredjen az Izrael–Hamász-konfliktusba. Irán válasza a térség más államaihoz hasonlóan valószínűleg a retorika és a diplomácia szintjén marad.

Dr. Seyed Ali Alavi
Dr. Seyed Ali Alavi

Említette Törökország és Katar Hamásznak nyújtott támogatását. Milyen kapcsolatban áll a palesztin csoport ezzel a két regionális szereplővel?

A Hamász politikai irodája Katarban található. A Hamász természetes és szerves kapcsolatban áll Törökországgal. A Hamász vezetése többször is méltatta Törökországot a térségbeli kormányzás mintapéldájaként. Ellentétben Iránnal, amely súlyos amerikai szankciók hatálya alatt áll, Dohának megvan a pénzügyi ereje a gázai Hamász-kormány támogatására. A Hamász Szíriában Törökország mellett állt, és politikailag közelebb látja magát Ankarához, mint Teheránhoz. Ezért tűnik úgy, hogy Irán segítsége retorikai és erkölcsi, valamint korlátozott pénzügyi támogatásra szorítkozik.

Törökország és Katar támogatása a Hamásznak többnyire politikai és pénzügyi jellegű. Honnan szerzi a Hamász a fegyvereit?

A Hamász számára a legfontosabb támogatás a pénzügyi. A pénzügyi támogatás átforgatható más ágazatokba, beleértve a katonait. Iránnak nincs kapacitása vagy kedve ezt nagy léptékben biztosítani.

Említette Irán nézeteltéréseit a Hamásszal, azt, hogy a palesztin csoport megtagadta Teherán kulcsfontosságú szövetségese, Aszad támogatását a szíriai polgárháborúban. Csökkent ezzel a Hamásznak nyújtott iráni támogatás?

A Hamász nem egy homogén entitás. Vannak különbségek a Hamászon belül. Nem lehet tudni, hogy a Hamász mennyi segélyt kapott Irántól az elmúlt néhány évtizedben. Míg Katar és Törökország hozzáfér a globális pénzügyi központokhoz, Irán nem, és pénzügyi támogatása sokkal korlátozottabbnak tűnik. Irán hangos retorikai támogatása a palesztin ügy mellett és Benjámin Netanjáhú izraeli miniszterelnök ellenséges kiállása Iránt jobban a reflektorfénybe helyezi a térség többi államánál.

Ehhez kapcsolódóan: Vitákat vált ki a volt iráni trónörökös „történelmi” izraeli útja

Helyreállította a kapcsolatát a Hamász és Irán?

A Hamásznak megvan a maga autonóm külpolitikája, amely az ideológiáján és a nemzeti érdekein alapul. Politikailag a Hamász összecsapott Iránnal Szíria miatt, és nyilvánosan Törökország oldalára állt Aszad elnökkel és Iránnal szemben. Ám a Hamásznak politikai támogatásra volt szüksége a globális színtéren. Ezért vezetői megpróbáltak javítani a kapcsolatokon Iránnal. Ennek ellenére továbbra is nyitott kérdés, milyen mértékben állt helyre a Hamász viszonya Iránnal.

Ön szerint fennáll a veszélye annak, hogy az Izrael–Hamász-konfliktus egy szélesebb közel-keleti háborúvá fajul, amely Iránt is magával ránthatja?

Irán legfőbb vezetője legutóbbi beszédében visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Iránnak köze lenne a háborúhoz. Hámenei ajatollah még csak meg sem nevezte a Hamászt, de megismételte, hogy Irán erkölcsileg támogatja a palesztinokat. Irán nem akar közvetlenül belekeveredni a határain túli regionális konfliktusokba. Teherán ezt a politikát folytatta, amikor az afgán tálibok 2021-ben elfoglalták Kabult, és amikor Azerbajdzsán és Örményország harcolt egymással 2020-ban és 2023-ban. Lényeges, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül a palesztin konfliktust történetét, és ne a regionális vagy nemzetközi szereplőket hibáztassuk a mostani tragédiáért.

XS
SM
MD
LG