Az orosz csapatok június 2-án közelebb kerültek a kulcsfontosságú keleti város, Szeverodonyeck elfoglalásához, miután napokon át heves harcokat vívtak az ukrán védőkkel. Közben Washington arra figyelmeztetett, hogy a konfliktus még hónapokig eltarthat.
Nagy-Britannia időközben csatlakozott az Egyesült Államokhoz és Németországhoz, és bejelentette: fejlett fegyverrendszereket küld Ukrajnának, hogy segítse a védekezést Oroszországgal szemben.
A Moszkva kelet-ukrajnai offenzívájának elsődleges célpontjává vált ipari központban, Szeverodonyeckben a katonai közigazgatás regionális vezetője, Szerhij Hajdaj azt mondta, hogy most a város nyolcvan százaléka orosz ellenőrzés alatt áll.
„Folytatódnak az utcai harcok” – közölte Hajdaj Telegramon, és azt ígérte, hogy az ukrán erők „a végsőkig harcolni fognak Szeverodonyeckért”.
Civilek egy vegyi üzem alatt
Olekszandr Motuzjanik, az ukrán védelmi minisztérium szóvivője arról számolt be, hogy Szeverodonyeck utcáin harcok folynak, az oroszok elérték a városközpontot, de „az ukrán fegyveres erők aktívan ellenállnak”.
Hajdaj arra figyelmeztetett, hogy számos civil keresett menedéket az orosz lövedékek elől egy szeverodonyecki vegyi üzem alatt, és a hatóságok attól tartanak, hogy még mindig vannak ott veszélyes anyagok.
A brit védelmi minisztérium június 2-i napi hírszerzési jelentésében egyetértett azzal, hogy Oroszország átvette az ellenőrzést Szeverodonyeck felett.
Azt írja, hogy a városba vezető főút valószínűleg továbbra is ukrán ellenőrzés alatt áll, de az oroszok folyamatosan újabb területeket szereznek meg erős tüzérségi támogatással.
Taktikai szünet jöhet
Volodimir Zelenszkij elnök megint nagyon nehéznek nevezte a keleti helyzetet. A Newsmax amerikai hírcsoportnak adott június elsejei interjújában azt mondta, hogy Ukrajna naponta hatvan-száz katonát veszít, és körülbelül ötszázan sebesülnek meg harc közben.
A brit hírszerzési közlemény mindazonáltal azt állítja, hogy az intenzív offenzíva során veszteségeket elszenvedő oroszoknak „legalább rövid taktikai szünetre” lesz szükségük, hogy felkészüljenek az újabb támadásokra a donyecki térség ellen, ahol az ukránok védelmi állásokat rendeztek be.
HIMARS a csomagban
Joe Biden amerikai elnök június 1-jén hivatalosan bejelentette, hogy az akár nyolcvan kilométeres hatósugarú, nagy mobilitású tüzérségi rakétarendszerek (HIMARS) is az új, hétszázmillió dolláros ukrajnai fegyvercsomag részét képezik.
Meg nem nevezett tisztviselők szerint a bejelentett csúcstechnológiás fegyverszállítmány helikoptereket, Javelin páncéltörő rendszereket, taktikai járműveket, pótalkatrészeket és egyebeket is tartalmaz majd.
Az Egyesült Államok döntését, hogy a korábbinál fejlettebb fegyvereket küld Kijevbe, gyors egymásutánban követték hasonló bejelentések Németországból, Nagy-Britanniából és Szlovákiából.
Olaf Scholz német kancellár június 1-jén ígéretet tett arra, hogy csúcstechnológiás IRIS-T légvédelmi rakétákat és radarrendszereket küld Ukrajnába, miközben az ellenzék azért bírálta, mert Berlin nem nyújtott elegendő katonai segítséget az orosz támadás küzdelemhez.
Londonban Ben Wallace védelmi miniszter június 1-jén szintén bejelentette, hogy az Egyesült Királyság rakéta-sorozatvető rendszereket küld Ukrajnába.
A brit külügyminisztérium közleménye szerint Nagy-Britannia M270-es hordozórakétákat fog küldeni, amelyek akár nyolcvan kilométeres távolságból is képesek eltalálni a célpontjukat, ami „jelentős képességnövekedést nyújt az ukrán erőknek”.
A lépést „szorosan összehangolták” az amerikaiaknak azzal a lépésével, hogy HIMARS-t szállítanak Ukrajnának – tette hozzá a közlemény.
A britek kiképzést is vállaltak
A brit kormány azt is közölte, hogy ukrán katonákat képeznek ki Nagy-Britanniában a rakéta-sorozatvetők használatára, így maximalizálva a hatékonyságukat.
Noha a Washington és London által ígért HIMARS-rendszerek elmaradnak a Kijev által többször kért nagy hatótávolságú rakétáktól – az M270 MLRS-től és az M142-től, amelyek hatótávolsága elérheti a háromszáz kilométert –, a hír Moszkva haragját váltotta ki.
Közben Szlovákia nyolc önjáró Zuzana 2 tarackágyút szállít Ukrajnának egy államilag ellenőrzött gyártóval kötött kereskedelmi szerződés alapján – közölte csütörtökön a szlovák védelmi minisztérium.
A Zuzana 2 egy régebbi modell korszerűsített változata, 155 mm-es töltényeket használ, és a lőszer típusától függően negyven-ötven kilométer hatótávolságú.
Lavrov provokációról beszél
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azt mondta június 1-jén, hogy Ukrajna követelései a Nyugattal szemben a fejlett rakétavetőket illetően túlmennek „minden határon és illendőségen”, és „közvetlen provokációt jelentenek, melynek célja a Nyugat bevonása a harcokba”.
Arra figyelmeztetett, hogy a rakéta-sorozatvetők növelik a kiterjedt konfliktus kockázatát.
„Az épeszű nyugati politikusok jól értik ezeket a kockázatokat” – tette hozzá.
Korábban, június 1-jén a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta: „hisszük, hogy az Egyesült Államok céltudatosan és szorgalmasan önti az olajat a tűzre”.
Peszkov hozzátette, hogy a Kreml nem bízik Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ígéretében, hogy Kijev nem használja az új fegyvereket orosz területek elleni támadásra.
Blinken kikéri magának
Blinken visszautasította azt a feltételezést, hogy az Egyesült Államok az eszkalációt kockáztatja.
„Oroszország az, aki támadja Ukrajnát, nem fordítva” – mondta Blinken.
Blinken Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral Washingtonban arról beszélt, hogy az Egyesült Államok jelenlegi értékelése szerint még sok hónapig tart a konfliktus.
„Holnap véget érhet, ha Oroszország úgy dönt, hogy véget vet az agressziónak. Jelenleg ennek semmi jelét nem látjuk” – mondta.
