Kazahsztán több nagyvárosában is összecsaptak a tüntetők és a rendőrök, mivel a közép-ázsiai országban az energiaárak meredek emelkedése miatt egyre intenzívebbé válnak a tüntetések. Az összecsapásokban 95 rendőr is megsérült, a tüntetők pedig középületeket foglaltak el.
Kazahsztán legnagyobb városában, Almatiban január 5-én több száz tüntető, akik közül néhányan botokkal voltak felfegyverkezve, könnygáz, kábítógránátok és gumilövedékek sorozatai közepette megrohamozták a polgármesteri hivatalt, ahol a jelentések szerint tűz ütött ki.
LPG-áremeléssel kezdődött
Kaszim-Zsomart Tokajev elnök menesztette a kormányt és rendkívüli állapotot hirdetett Kazahsztán egyes részein, köztük Almatiban és a fővárosban, Nur-Szultanban, hogy megpróbálja megfékezni a tüntetéshullámot, amely három nappal ezelőtt tört ki a nyugati Mangystau régióban a cseppfolyósított gáz (LPG) árának hirtelen megemelése miatt.
Mivel az LPG az olajban gazdag országban az egyik leggyakrabban használt üzemanyag, a tüntetések ezután az egész országra kiterjedtek, de már nem csak az üzemanyagárakról szólnak. A tüntetők elégedetlenségüket fejezik ki olyan problémák miatt, mint a korrupció, a munkanélküliség és az alacsony bérek.
Visszaállt a piaci ár, de már késő
A belügyminisztérium szerint több mint kétszáz embert vettek őrizetbe a tüntetések során az ország számos régiójában, de megfigyelők szerint ez a szám alábecsültnek tűnik. A minisztérium azt is közölte, hogy legalább 95 rendőr sérült meg az összecsapásokban. Elmondásuk szerint a tüntetők kövekkel, botokkal és Molotov-koktélokkal támadták a középületeket, több helyen megrongálva őket.
A tüntetések Kazahsztán más városaiban és településein is folytatódtak, többek között Aktauban, Zsanaozenben és Oralban, miközben az ország számos részén megszakadt vagy lekapcsolták az internetkapcsolatot, hogy így korlátozzák a tüntetők szervezkedését. Az elnöki honlapon január 5-én reggel közzétett rendelet szerint Tokajev az alkotmánnyal összhangban elfogadta az Aszkar Mamin miniszterelnök által vezetett kabinet lemondását.
Helyére Alikhan Szmailov miniszterelnök-helyettest nevezték ki ideiglenes miniszterelnöknek, a kormány többi tagja pedig az új kabinet megalakulásáig a helyén marad. Lemondása előtt a kormányfő bejelentette, hogy visszaállítja a literenkénti 50 tenge (0,11 dollár) árplafont, vagyis a piaci ár kevesebb mint felét Mangyesztuban.
Tokajev azzal fenyegetőzött, hogy „a lehető legkeményebben” fog fellépni tüntetőkkel szemben. „Elnökként kötelességem megvédeni polgáraink biztonságát és békéjét, aggódnom kell Kazahsztán integritása miatt” – mondta január 5-én a televízióban.
A kormány lemondott, de valójában a korábbi diktátor irányíthat
A most 81 éves Nurszultan Nazarbajev volt elnök tavalyi lemondásáig diktátori hatalommal irányította az országot. Nazarbajev tavaly lemondott, és Tokajevet választotta utódjául, azonban többek szerint továbbra is ő irányítja a társadalmi, gazdasági és politikai életet, mivel megtartotta a befolyásos Biztonsági Tanácsot vezetői címét és a nemzetvezetői titulust.
Nazarbajev lemondása után az ország emberi jogi helyzete alig javult, az ellenzéket és a független médiát továbbra is üldözik. Őrizetbe vették például az RFE/RL kazah nyelvű szolgálatának szerkesztőjét, Darkhan Umirbekovot a fővárosban tartott tüntetésen, néhány órával azután, hogy a rendőrök rövid időre fogva tartották Kaszim Amanzsolt, az RFE/RL kazah szolgálatának (helyi nevén Azattyk) megbízott almaitji irodavezetőjét, aki a tüntetések három egymást követő napján filmezett.
