Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

"Nemzetközi segélyezési politikánkat a migrációs politikánkhoz kapcsolva fogjuk fel" - Azbej Tristan államtitkár


Az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps Program megvalósításáért felelős államtitkárság vezetőjét kérdeztük pragmatikus kül, - és értékelvű humanitárius politika viszonyáról, Kínáról és Iránról, a keresztényüldözés elleni föllépés lehetőségeiről.

Szerdai cikkünkben több személyes példán keresztül mutattuk be, hogyan bánik a magyar állam a keresztény menekültekkel. A témával összefüggésben kértünk interjút Azbej Tristantól, a Miniszterelnökség Üldözött Keresztények Megsegítéséért és a Hungary Helps Program Megvalósításáért Felelős Államtitkárságának vezetőjétől.

Az államtitkársága a magyarországi idegenrendészeti eljárásokban szakhatóságként működik. Belföldre vagy külföldre terjed ki elsősorban a kompetenciájuk?

Ha Magyarországon menedéket kér egy bevándorló vagy menekült, akkor az idegenrendészeti főigazgatóság társ-szakhatóságként bevon minket akkor, ha a kérelmező vallási üldöztetésre hivatkozik. A vallási üldöztetéssel kapcsolatban az államtitkárságon elég sok tudást halmoztunk fel. Működik egy elemző részleg, ami valós időben követi a világban a keresztény és más vallási üldöztetéssel kapcsolatos híreket. Ez alapján vizsgáljuk meg a továbbított kérelmeket. A kérelem elbírálása során interjúkat is készítenek a kérelmezővel, és ha ez az egyik hivatkozási alap, akkor ebben a munkatársaink is részt vesznek, illetve értékelik azt.

Ez a munkájuk kisebb része lehet, hiszen kevés a menedékkérő. Mi a tevékenységük fókusza, hol működnek leginkább?

A Hungary Helps Program Magyarország nemzetközi segélyezési programja, ami 2017 elején indult el. Természetesen Magyarország korábban is kivette a részét a nemzetközi szolidaritásban végzett nemzetközi segélyezési tevékenységekből. Egy úgynevezett Emerging Donor, azaz emelkedő, erősödő donor ország vagyunk ebben. De az a keretrendszer új, amellyel a Hungary Helps 2017 elején indult. Ennek alapvetései elsősorban az általános emberi szolidaritás, a humanitárius alapelvek. Másodsorban Magyarország külpolitikai érdekeinek szolgálata a segítségnyújtáson keresztül. Magyarországnak és a magyar embereknek érdeke az, hogy a körülöttünk levő régióban stabilitás és béke legyen, ehhez járulunk hozzá.

Ez vezet a következő politikai szemponthoz: a humanitárius és a nemzetközi segélyezési politikánkat a migrációs politikánkhoz kapcsolva fogjuk fel. A határokon, amelyek nem csak a magyarországi, hanem a schengeni övezetnek is a külső határai, igazságos, de szigorú migrációs politikát folytatunk. Ehhez kapcsolódik az az elgondolás, hogy a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, nem a bajt idehozni. Ez nem csak egy elv, hanem ráfordítás alapján is kimutathatóan megemeltük a nemzetközi segélyezési tevékenységünk ráfordításait a migráció forrásrégióiban, elsősorban a közel-keleti, afrikai válságövezetekben. Ehhez kapcsolódik a Hungary Helps Programnak egy egészen egyedi vonása. Nem az egyedüli támogatási prioritásunk, de kiemelt, hogy a vallási üldöztetést szenvedő közösségek humanitárius segélyezését végezzük. Közöttük kiemelten, de nem kizárólagosan, a legüldözöttebb vallási közösségét, a keresztényekét.

Ezt az államtitkárság intézi vagy tágabban a Hungary Helps?

Magyarország kormányának több intézménye végez nemzetközi segélyezést. Ezt összefoglalóan, mintegy kommunikációs keretben nevezzük Hungary Helps Programnak. Ezen belül a programkommunikáció koordinációja mellett, a konkrét programok lebonyolítása terén az én államtitkárságomnak két feladata van. Az egyik az üldözött keresztények és más üldözött vallási csoportok megsegítése. A másik az általános humanitárius segítségnyújtás, amit például egy természeti vagy emberi katasztrófa után nyújtunk.

Mint például a mexikói templomépítés?

Az inkább fejlesztés, illetve úgynevezett rehabilitációs, helyreállítási támogatás. Ez a terület átfed a Külgazdasági és Külügyminisztériummal, akikhez a fejlesztési típusú és a rehabilitációs támogatások tartoznak.

Említette, hogy helybe viszik a segítséget. Milyen formában?

A főtevékenységünk humanitárius segítségnyújtás.

Tehát mondjuk gyógyszer?

Az is lehet, de mi még egy fiatal program vagyunk, ezért a jelenlegi kapacitásaink alapján elsősorban anyagi támogatást nyújtunk. Ha be lehet szerezni élelmiszert, gyógyszert, bármilyen humanitárius ellátást helyben, sokkal hatékonyabb, ha anyagi támogatást nyújtunk.

A támogatásaink négy típusba sorolhatóak. Ezek közül három tartozik szorosan a humanitárius segélyezéshez. Az egyik a katasztrófahelyzetek utáni gyors segélyezés, például egy terrortámadás után. A Srí Lanka-i húsvéti robbantásokkor pénzt adományoztunk, amellyel árva sorsra jutott gyermekek ellátását támogattuk. De ilyen volt legutóbb a bejrúti robbantás után nyújtott segítség, amiben nagyon jól vizsgázott a Hungary Helps Program, mert kevesebb, mint 24 óra alatt, elsőként tudtunk jelentős anyagi támogatást adni a helyreállításhoz és az életmentéshez a libanoni maronita egyház karitatív missziójának. Ez az első csoport, a gyorssegélyezés.

A másik a hosszútávú humanitárius segélyezés. Ennek az a célja, hogy a menekültlétre kényszerült közösségek tagjainak a megmaradását segítsük, mindig a legközelebb a szülőföldhöz. Ilyen például az iraki, szíriai, a nigériai belső menekült közösségek támogatása. Vagy a még a régióban maradt, például Szíriából Libanonba, Jordániába menekült, vagy Etiópiát környező országokból Etiópiába menekült emberek megsegítése. Egyrészt megint a humanitárius alapelv szerint, másrészt, hogy legalább a régióban meg tudjanak maradni, és egyszer visszatérhessenek a szülőföldjükre, ne kényszerüljenek migrációra Európa irányába. A harmadik és összegszerűen a Hungary Helps Program legnagyobb részét kitevő támogatás-típusunk az úgynevezett újjáépítési, rehabilitációs forma. Szerte a Közel-Keleten, illetve Afrikában számos lakóépületet építettek újjá magyar támogatásokkal az ottani partnereink. Klinikákat, iskolákat. Illetve - amit más nemzeti, állami humanitárius segélyezési program általában nem végez - az egyházi infrastruktúrát, templomok újjáépítését is támogatja Magyarország.

Végül a negyedik típusú támogatás nem humanitárius segélyezés, hanem egy ösztöndíj program, amit nem csak üldözött, hanem más kisebbségben élő keresztény közösség fiataljainak is kínálunk Magyarországon, magyar egyetemeken azzal a céllal, hogy itt felvértezzék magukat tudással, és utána visszatérjenek hazájukba, és ott szolgálják közösségük megerősödését, újjáépítését.

A támogatásoknál kell helyi lebonyolító. Említette a bejrúti katasztrófa kapcsán a maronita egyházat. Tipikusan egyházakkal, egyházi szervezetekkel működnek együtt?

Megkülönböztet minket több más nyugati, állami humanitárius segélyezési programtól, hogy mi előszeretettel működünk együtt közvetlenül helyi karitatív, és azon belül is hitelvű szervezetekkel. Igyekszünk a köztes szereplőket a lehető legnagyobb mértékben kizárni a láncból. Így jobban ellenőrizhető a támogatás útja, másrészt – nem a tiszteletlenség hangján szólva – a nagy nemzetközi multilaterális programok támogatáskezelés címén elég sokat felhasználnak az adományból a saját programjuk fenntartására. Mi azt szeretnénk, hogy a magyar adófizetőknek a nemzetközi szolidaritás jegyében átadott pénze 100 százalékban hasznosulna, és a legsérülékenyebb közösségeknél hasznosulna.

Akkor az azt jelenti, hogy az ENSZ-szel sem működnek feltétlenül együtt?

Ezekben a típusú programokban, melyeket az államtitkárságom kezel, a partnereink a helyi karitatív, hitelvű és nem hitelvű egyházi szervezetek. Magyarország egyébként részt vesz ENSZ-programokban, de nem ez adja a sava-borsát a Hungary Helps Programnak, hanem a közvetlen, a magukat a közösségeket érintő támogatások. Ezek során nagyon fontos a viszonyunk a helyi hatóságokkal és a kormányzattal. Igyekszünk mindenütt megnyerni a kormányzatok bizalmát. Mi, magyarok sem fogadjuk el, ha ellenőrizhetetlenül, mindenfajta rejtett agendával támogatnak Magyarországon civil támogatásokon keresztül akár politikai ügyeket. Mi transzparensek vagyunk, bemutatjuk az adott kormányzatnak, hogy mit támogatunk, mire adjuk. De nem vonjuk be őket a támogatások lebonyolításába.

A magyar ősökkel bíró venezuelaiak kimentésében részt vettek?

Nem.

Tudom, a részletekről nem beszélhet: és a tavaly Thaiföldről kihozott pakisztáni keresztények mentésében?

Ebben sem. A mi elsődleges feladatunk a humanitárius segélyezés. Ezen kívül van a szakhatósági feladatunk. Amennyiben ezek az említett ügyek menedékkérelmi aspektussal bírtak, akkor bevontak minket. Azért fogalmazok általánosságban, mert az ilyen eljárások során a személyi adatok védelmet élveznek, ennél konkrétabbat törvényi jogszabályok alapján nem mondhatok.

A pakisztáni keresztényeket a máltaiak gondozták. A keresztény menekültek integrációs programjában részt vesz az államtitkárság, vagy inkább külföldön segít?

Az államtitkárságunk támogat menekült integrációs programokat: a Jezsuita Menekültszolgálattal van együttműködésünk már több éve. Alapvetésünk az, hogy nem támogatjuk a migrációt, de akinek az élete védelemre szorul, betartja a törvényeket, ennek folytán menekült vagy oltalmazott státuszt nyer el Magyarországon, azt már csak szolidaritásból is támogatjuk, hogy integrálódjon. Hasznos és fontos program a Jezsuita Menekültszolgálaté.

Hogyan monitoroznak? Vannak kint embereik? Vagy a magyar diplomáciai testületek jelentéseire támaszkodnak? Vagy csak sajtófigyelés szintjén monitorozzák, hogy éppen hol erős a keresztényüldözés?

Az összes említett forrásból figyeljük az eseményeket. Egyrészt a magyar diplomáciai testülettel vagyunk közös munkában, hiszen kormányzati szerv vagyunk. Magyarországnak nemzeti politikájává vált, hogy az üldözött keresztényeket és más üldözött vallási csoportokat megsegítjük. Ezt szolgálja a diplomáciai karunk is. Ezenkívül együttműködünk olyan nemzetközi emberjogi szervezetekkel, akik ezeket monitorozzák. A programunk legnagyobb értéke, legfontosabb kapacitása, hogy arra törekeszünk, hogy a lehető legszorosabb, legélőbb kapcsolatot építsük ki az üldözött keresztény egyházi vezetőkkel. Gyakorlatilag napi kapcsolatban vagyunk a Közel-Kelet összes jelentős egyházi vezetőjével, és bővül a kör a szubszaharai afrikai keresztény egyházi vezetőkkel, egyházi szervezetek, intézmények képviselőikkel. És bővítjük Ázsia másik részén is ezt a kapcsolatrendszert.

Ez azt jelenti, hogy bármilyen felekezetű keresztény ügyeivel foglalkoznak?

Ökumenikus a megközelítésünk. Sőt, nem csak üldözött keresztény egyházaknak és közösségeknek segítettünk, hanem iraki jazidi közösségnek is. Sőt, üldözött muzulmán közösségnek is, a Bangladesbe menekült mianmari rohingja közösségnek.

Hogyan segítettek nekik?

Egy bangladesi menekülttáborban helyi karitatív szervezeteknek nyújtottunk támogatást a tábor csatornavíz elvezetésének kialakításában, és egészségügyi ellátási támogatást is adtunk.

A munkájuknak sok diplomáciai része van. Ebből a szempontból könnyíti vagy nehezíti a munkájukat, hogy nem a külügy alá tartoznak?

A Külügyminisztériumon belüli munkánk folytán lenne létjogosultsága, hogy abban a minisztériumban dolgozzunk, de megfelelő helye van a programunknak a Miniszterelnökségen belül. Már csak azért is, mert nemzetközi segélyezési tevékenységet a kormány szinte összes minisztériuma végez. Nem csak a Külgazdasági és Külügyi Minisztérium a nemzetközi fejlesztési tevékenységgel, hanem például az Agrárminisztériumnak is vannak öntözési projektjei, az Emberi Erőforrások Minisztériumának is egészségügyi támogatásai. Sőt, a belügyminisztérium alá tartozó Országos Katasztrófavédelem is nyújt segítséget természeti katasztrófák esetén. Ennek a logikai helye megtalálható a Miniszterelnökségen, mint a csúcsminisztériumban. Ezenkívül van egy nagyon fontos politikai, sőt már-már identitáspolitikai üzenete annak, hogy az üldözött keresztények megsegítése és a Hungary Helps Program nemzeti ügyünké vált. Megvan a külvilág felé is az üzenete, hogy ez a miniszterelnök úr személyéhez kapcsolódik, és a hozzá tartozó központi kormányzati szervezetnél található. Egyik tehát a politikai üzenet, a másik a központi koordinációs szerepkör.

Milyen típusú keresztényüldözésekkel foglalkoznak? Egy állam részéről történő szisztematikus üldözéssel, vagy olyan szisztematikus keresztényüldözéssel, amely felett szemet huny az állam, vagy egyedi esetekkel, amelyeket azadott állam nem vizsgál ki kellően?

Az az alapállásunk, hogy nem akarunk egyetlen keresztény közösséget vagy más vallási üldöztetést szenvedő közösséget sem magára hagyni. Ugyanakkor látni kell, hogy az eszközeinknek van egy határa. Nem általános emberi jogi, hanem elsősorban humanitárius program vagyunk. Ott avatkozunk be, ott tudunk segítséget nyújtani, ahol a keresztényellenes diszkriminációhoz vagy üldöztetéshez humanitárius szükséghelyzet társul. Mi nem vagyunk az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa, hogy egy államtitkárságból alapvető emberi jogi kérdéseket változtassunk meg. A mi missziónk az, hogy életeket mentsünk. Elsősorban olyan helyzetekben, amikor jellemzően szélsőséges, erőszakos szervezetek, terrorista szervezetek által gerjesztett fegyveres konfliktusokban, adott esetben népirtásban humanitárius szükséghelyzet merül fel.

És az adott állam nem segít kellőképpen, vagy nem tud, mert gyenge?

A: Vagy gyenge, vagy nincs képessége. Nagyon sok esetben ezek bukott államok, vagy nincs bennük készség a segítségre.

A vallásszabadság az első generációs, az alapvető szabadságjogok egyike. Emberi jogi alapokon dolgoznak, ez az alapvető ideológiai megközelítésük?

Igen. Nem vagyunk egyedülállóak abban, hogy egy ország kiválaszt egy prioritást a segélypolitikájában, és nem az egész világot próbálja megmenteni. A kanadai humanitárius politika kiemelt prioritása egy feminista humanitárius politika. Ők a segélyezésüket úgy állítják be, hogy a nehéz helyzetben, humanitárius válsághelyzetben, üldöztetésben, diszkriminációval sújtott nőket, közösségek női tagjait próbálják támogatni szerte a világban. Mi azt választottuk magunknak, hogy a vallási üldözötteket, a legnagyobb lélekszámban üldözött vallási csoportokat, a keresztényeket támogatjuk humanitárius eszközökkel. Ezen kívül a magyar diplomácia részt vesz az általános vallásszabadsággal is foglalkozó emberi jogi, nemzetközi kezdeményezésében.

Magyarország nagyon sokszor hangsúlyozza az állami szuverenitás jelentőségét, amikor nyugaton támadják például a sajtószabadság megsértésére hivatkozva. Mennyire veszik önök, illetve a magyar kormány figyelembe más államok szuverenitását a vallásszabadság megsértése terén?

A szuverenitás tisztelendő érték. Erre építjük mi is a nemzetpolitikánkat, ehhez igazodva őrizzük szuverenitásunkat a világban. Ugyanakkor vannak az általános emberi jogi alapelvek, amelyek megsértése ellen az egyetemes emberi konszenzus alapján fel kell lépni. Miután nem vagyunk világhatalom, Magyarországnak eszköze, lehetősége, tere ilyen területen elsősorban a különböző nemzetközi kezdeményezésekbe és szövetségbe való becsatlakozásokkal, az abban való aktivitással érhető el. Emiatt nagyon fontos az, hogy az idén februárban, Washingtonban megalakult nemzetközi vallásszabadság szövetségnek mi voltunk az elsőként belépő európai tagja, és a másodikként belépő külföldi ország. Magyarország becsülettel kiveszi a részét ezekből a nemzetközi kezdeményezésekből. Abban pedig utat mutat és egyedülálló, és más kormányzatokat is inspirált, hogy a humanitárius segélyezés eszközével igyekszik megerősíteni azoknak a közösségeknek a helyzetét, illetve szolgálni a megmaradását, melyeknek erőszakos cselekményekkel korlátozzák a vallásszabadságát.

Mit tudnak akkor például tenni Iránban, ahol az iráni népakaratot megjelenítő parlament törvénye szerint a muzulmán hit elhagyása bűncselekmény?

Irán esetében, mint az összes ilyen ország esetében, ahol felmerül a vallásszabadság korlátozása, közvetlen kapcsolatban vagyunk az ottani egyházi vezetőkkel: történelmi és protestáns egyházak vezetőivel is. Ebből az országból humanitárius igény nem merült fel még keresztény emberektől. Ennek folytán a Hungary Helps Program támogatotti körébe nem vettük be az ottani keresztényeket, mert nem volt igény. Azzal tisztában vagyunk, hogy Iránban is, mint sok más, elsősorban muzulmán, de nem csak muzulmán többségű országban akár a szokásokban, akár a hivatalos polgári jogrendbe építve a lelkiismereti szabadságot korlátozza az, hogy keresztény emberek ugyan gyakorolhatják a hitüket, de nagyon szigorú blaszfémia, illetve megtérés elleni törvények lehetnek életben. Ezek ellen, miután ez általános emberi jogi terület, Magyarország hatást, véleményt kifejteni csak a nemzetközi kezdeményezésekben, multilaterális szinten tud.

Minden ország pragmatikus külpolitikát folytat, de ezt Magyarország deklarálja is. Ez a pragmatikus külpolitika jelent-e nehézséget az önök munkájában, ami alapvetően értékvezérelt munka?

A humanitárius segélyezés területén nem fordult elő velünk olyan, hogy egy másik olyan állam érzékenysége miatt, ami egyébként fontos és jó diplomáciai partnerünk, ne tudtunk volna humanitárius segítséget nyújtani keresztény vagy bármilyen közösségeknek. Ebből a szempontból nem okozott gondot. Ha általában véve a vallásszabadság védelméről van szó: vannak olyan nagyon fontos diplomáciai partnereink, akiknek esetében a nemzetközi közvélemény előtt, nemzetközi szervezetekben felmerül a vallásszabadság korlátozásának a vádja, illetve vélelmezése. Szemben más országokkal, akik ilyenkor nyomásgyakorlással, konfliktussal próbálnak hatást gyakorolni az adott országra, rendszerint teljes mértékben eredmény nélkül, nekünk több esetben segít a tiszteletteljes és a nyitott diplomáciai kapcsolat. El tudtuk így érni a diplomáciai kapcsolatok fenntartása mellett, hogy egy adott keresztény közösség szabadsága, helyzete javulhatott tárgyalásos úton.

Igaz ez Kínára?

Kína esetében azt elsődleges diplomáciai folyamatot követjük, amely a kínai keresztények helyzetét javíthatja, illetve a vallásszabadságukat garantálja, ez pedig a Szentszék és Kína együttműködése. Mi nem próbálunk a pápánál „pápábbak” lenni, úgyhogy bizakodva figyeljük a folyamatokat, amelynek nagyon fontos lépése volt a kínai állam és a Szentszék között megkötött átmeneti együttműködés, ami optimizmusra ad okot.

Az igaz, amit több, a területen dolgozó szakembertől hallottam, hogy Magyarország nem fogad be Kínából menekülteket?

Erre már csak a személyi adatvédelem miatt sem áll módomban válaszolni, de az idegenrendészeti főigazgatóságnak van adatközlése azzal kapcsolatban, hogy egy évben hány embert fogadnak el és melyik országokból. Az ezen felüli tájékoztatást nem engedik meg a jogszabályok.

Hány szakvéleményt adtak ki összesen? Ez azt is mutatja, hogy az ideérkező menekültek közül hányan hivatkoztak vallásüldözésre.

Ez a szám évről-évre változik. 2019-ben 23 ilyen szakvéleményt adtunk ki.

Tudok olyan esetről, ahol kikérték az önök véleményét, hogy az adott országban, Egyiptomban létezik-e keresztényüldözés. Önök azt mondták, hogy igen, mégsem kapta meg a kérelmező a státuszt. Mit tudnak ilyenkor tenni?

Egyiptom esetében az a szakvéleményünk, hogy létezhet keresztényüldözés. Ez az az eset, amikor az állam nem üldözi a keresztényeket, nem diszkriminálja, de nem állami szereplők, például szélsőséges csoportok kifejezetten vallási alapon támadnak keresztény közösségeket.

  • 16x9 Image

    Kerényi György

    Közel 30 éves újságírói pályája során hét médiumot alapított vagy vett részt az indításában: köztük kalóz, roma és két börtönrádiót, valamint mainstream újságokat. Volt a Kossuth Rádió főszerkesztője, és 3 évet dolgozott a szlovák közszolgálati média magyar adójánál, a Pátria Rádiónál. 10 évig tanított az ELTE médiatanszékén.

XS
SM
MD
LG