Az Egyesült Államoknak erősítenie kell a szerepvállalását a Nyugat-Balkánon, amennyiben ellensúlyozni kívánja a térségben egyre növekvő kínai és orosz befolyást – hangsúlyozta az előző horvát elnök.
A horvát államfői tisztséget 2015 és 2020 között betöltő Kolinda Grabar-Kitarovic az Egyesült Államok mellett az Európai Uniót is bírálta, amiért nem halad megfelelő ütemben a régió integrációja.
„Amennyiben valóban meg akarsz akadályozni másokat abban, hogy politikai befolyást szerezzenek bizonyos területen, akkor magadnak kell fellépned” – emelte ki a Stanford Egyetem Hoover Intézete által szervezett szerdai beszélgetésen.
Csalódottságát fejezte ki a térség iránti „érdeklődés egyfajta hiánya” miatt, amit az elmúlt években tapasztalt Donald Trump és Barack Obama amerikai elnökök kormányzata részéről egyaránt.
"Túl lassú" integráció
Az Egyesült Államok és az Európai Unió is célként tűzte ki a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációját, részben azért, hogy így hozzanak stabilitást az 1990-es években súlyos etnikai konfliktusok sújtotta régióba.
Grabar-Kitarovic azonban úgy véli, hogy a folyamat „túl lassú” és olyan „vákuumot teremt, amelyet nem feltétlenül mindig jóakaratú harmadik erők töltenek be”. Utóbbi megjegyzéssel Oroszországra és Kínára utalhatott.
Példaként hozta fel, hogy a NATO nem a tagjai közé, hanem mindössze a békepartnerségi programjába vette fel Bosznia-Hercegovinát. Ez szerinte „szükségtelen késlekedést” jelent, amelyre az ellenfelek azt mondhatják, hogy a régió „nem elég jó” a Nyugat számára.
Ennek kapcsán a szomszédos Bosznia-Hercegovina stabilitásának fontosságát hangsúlyozta Horvátország biztonsága szempontjából.
Orosz és kínai nyomulás, nyugati érdektelenség
Washington és Brüsszel is kifejezte korábban aggodalmát a hatalmas nyugat-balkáni kínai beruházások, illetve a térségbeli orosz politikai befolyásolási tevékenység és dezinformációs hadjárat miatt.
A volt horvát elnök kijelentette, hogy Kína „nagyon okos” megközelítést alkalmaz a Nyugat-Balkán-politikájában. „Azt mutatják, hogy értékes partnernek tekintenek, s hogy tárgyalnak veled” – közölte, hozzátéve, hogy az amerikai Fehér Házba 2006 óta nem hívtak meg horvát vezetőt.
„Az az érzésünk, hogy ha nem vagy nagy ország, ha nem vagy problémás ország, vagy nem teszel le sok pénzt az asztalra, akkor nincs bejárásod a Fehér Házba” – fogalmazott.
Aláhúzta továbbá, az idejét sem tudja már annak, hogy utoljára mikor jelentett be nagyobb horvátországi beruházást egy amerikai vállalat.
„Határozottabb amerikai részvételt szeretnék látni, sokkal aktívabb szerepvállalást a térségben” – szögezte le.
Az Egyesült Államok tavaly ígéretet tett arra, hogy egymilliárd dollárt fektet az EU tizenkét kelet- és közép-európai tagországának gazdasági érdekeit összehangoló Három Tenger Kezdeményezés beruházási alapjába, amelynek célja a közlekedési, energetikai és infrastruktúra-fejlesztések támogatása.
Kolinda Grabar-Kitarovic lengyel kollégájával, Andrzej Dudával indította útjára 2015-ben a Három Tenger Kezdeményezést.
Todd Prince írása nyomán
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!
