A július hosszú idők óta az első hónap, amikor a Szabad Európa által figyelt termékek egyikének sem emelkedett az ára, az élelmiszerek esetében egyre több terméké csökken. Olcsóbb lett a beszerzés, és sokkal kevesebbet költünk, ezért az üzletek elkezdtek versenyezni a vásárlókért.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint júniusban a fogyasztói árak átlagosan 20,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Jó hír ugyanakkor, hogy az infláció havi alapon 0,3 százalékos csökkenést mutat.
Az élelmiszerek közel harminc százalékkal drágultak múlt hónapban éves alapon. A háztartási energiáért 34, míg az üzemanyagért több mint húsz százalékkal kellett többet fizetni, mint tavaly júniusban.
Olcsóbb a bevásárlás
„Az élelmiszerárak drágulása a várakozásoknak megfelelően mérséklődött” – mondta Suppan Gergely, az MBH vezető elemzője. A szakember szerint az élelmiszerárak esetében az idényáras élelmiszerárak szezonálisan megfigyelhető csökkenése is hozzájárult az egyre szélesebb körű árcsökkentés hatásaihoz, ami a következő hónapokban is folytatódhat az alapanyagárak és a termelési költségek esése miatt.
„Az év második felében bázishatások és az élelmiszertermékekre bejelentett egyre szélesebb körű árcsökkentések miatt az infláció meredek mérséklődésére számítunk” – mondta Suppan Gergely.
Hangsúlyozta, hogy a nemzetközi nyersanyag-, termény- és energiaárak és a szállítási költségek jelentősen, többségében már a 2021-es szintre estek vissza az utóbbi hónapokban, így újabb külső ársokkra nem kell számítani.
Ehhez kapcsolódóan: Infláció az EU-ban: egy teljes kört ver Magyarország az utána következőre
Suppan szerint a várakozásoknál gyorsabban is lehúzhatja az inflációt a forint erősödése, ami már a tartós fogyasztási cikkeknél határozottan megfigyelhető.
Szintén lefelé mutató kockázatot jelent, hogy a következő hónapokban az átalánydíjat fizető háztartások esetében is megjelenhet az alacsonyabb fogyasztás energiaszámlákra gyakorolt csökkentő hatása, ami a fogyasztói árindexben a háztartási energiaárak további mérséklődéséhez vezethet.
„Az ár-bér spirál kialakulása megfigyelhető egyes szolgáltatói ágazatokban, ami lassíthatja az infláció mérséklődésének ütemét, azonban októbertől már így is egy számjegyű inflációra számítunk, ami az év végére hat százalék közelébe mérséklődhet” – tette hozzá. Az elemző szerint az idei átlagos infláció 17,5 százalék lehet.
Akcióznak a boltok
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője azt emelte ki a KSH adatközléséből, hogy az infláció szerkezete kedvezőbb irányba változott.
A dezinfláció mögött szerinte négy elem húzódik meg, ám ezek közül is egyértelműen kiemelkedik az élelmiszerek inflációja, ami jelentősen fékeződött éves alapon, köszönhetően egyrészt a magas bázisnak, másrészt annak, hogy havi szinten 0,4 százalékkal csökkentek az árak. Ezen belül is elsősorban a feldolgozott élelmiszerek áresése volt meghatározó.
„A kiskereskedelmi forgalom összezuhanása, az élelmiszer-kereskedelem két számjegyű visszaesése tehát egyértelműen segíti az infláció fékeződését. Egyre erősebb a verseny a kereskedelmi egységek között az összességében zsugorodó lakossági elkölthető jövedelemért” – tette hozzá.
Szintén érdemben fékezte a fő inflációs mutatót az energiaszámlák csökkenése a fűtési szezon végeztével. Virovácz szerint a külföldi dezinfláció és a stabil forint (júniusban) segítette a tartós fogyasztási cikkek drágulásának fékeződését és ezen keresztül a teljes inflációs mutató lassulását.
Ehhez kapcsolódóan: Kivezeti a kormány az árstopot, változik a babaváró hitel és a csok
„Ami némileg ellentételezte az infláció fékeződését, az a szolgáltatások folytatódó drágulása, ahol az éves bázisú mutató tovább erősödött 14,4 százalékra. Emellett az üzemanyagok havi alapú drágulása is emelte a fő inflációs mutatót” – mondta.
Virovácz szerint a júniusi adatok fényében biztosnak tűnik az év végi egy számjegyű inflációs mutató. Az év egészére 18 százalékos átlagos inflációt jósol az elemző, aki szerint a tartósan magas inflációs környezet veszélye még nem hárult el.
Itt a saját lista
A Szabad Európa 2021 szeptembere óta figyeli egy húsz tételt tartalmazó, a szerkesztőség által összeállított bevásárlólistával az árak alakulását ugyanabban az üzletben.
Júliusban folytatódott az előző hónapban lendületet kapó árcsökkenés. Egy liter tejért már csak 339 forintot kellett fizetni a júniusi 445 forint helyett. Olcsóbb lett a burgonya is, kilónkénti ára 450 forintról 389-re mérséklődött, ahogy a banán is 699-ről 649-e, igaz, ennek elsősorban szezonális hatása van.
A kenyér és a vaj ára szinte bezuhant, előbbi 899 forintról 649-re, míg utóbbi kétszáz forinttal lett olcsóbb, már 799 forintért meg lehetett venni. Az általunk figyelt fogkrémmárka ára is csökkent: a júniusi 1729-ről ebben a hónapban 1499 forintra.
Ha a benzin kétforintos áremelkedését nem számítjuk, akkor július hosszú idők óta az első hónap, amikor az általunk figyelt termékek egyikének sem emelkedett az ára.
Ezek a hivatalos adatok
A KSH mérése szerint az élelmiszerek ára 29,3 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább az édesipari lisztesárué (53 százalék), a kenyéré (48,6 százalék), a tejtermékeké (41,4 százalék), a tojásé (40,1 százalék), a vajé és vajkrémé (35,6 százalék), a péksüteményeké (33,3 százalék), a száraztésztáé (30,4 százalék), a tejé (26,7 százalék) és a sajté (23,3 százalék).
A háztartási energia 34,3 százalékkal drágult, a szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 18,7, ezen belül a szeszes italoké 24,4 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 6,1, ezen belül az új személygépkocsikért 14,5, a fűtő- és főzőberendezésekért 13,9 százalékkal kellett többet fizetni.
Az állateledelek ára 47,6, a mosó- és tisztítószereké 36,9 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 20,2 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 14,4 százalékkal emelkedett, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 27, az üdülési szolgáltatás 21, a lakásjavítás és -karbantartás 18,5, a taxi 18,2 százalékkal került többe.
