Az amerikai külügyminisztérium szombaton azt közölte a Szabad Európával, hogy Mike Pompeo egy jogtalanul bebörtönzött belarusz-amerikai kettős állampolgárságú politikai szakértő szabadon engedését követelte.
„A külügyminiszter felszólította a belarusz kormányt, azonnal tegye lehetővé, hogy az ok nélkül bebörtönzött, amerikai állampolgárságú Vitalij Skliarovot szabadon elhagyhassa Belaruszt. Emellett a külügyminiszter megismételte: támogatják a belarusz nép harcát a demokráciáért” – mondta Mike Pompeo szóvivője.
Vitalij Skliarovot, aki Barack Obama volt elnök és Bernie Sanders szenátor, demokrata elnökaspiráns kampánycsapatásban is dolgozott, júliusban börtönözték be, amikor meglátogatta Belaruszban élő családját.
Azóta a börtönből már kiengedték, de megtiltották, hogy elhagyja az országot, amíg véget nem ér a sokak szerint koholt vádak alapján indított büntetőpere.
Egy megbeszélés másik olvasata
Szombaton a belarusz állami tévécsatorna, a BeITA az amerikai beszámolótól meglehetősen eltérően tudósított a Pompeo-Lukasenka-egyeztetésről. A belarusz elnök állítólag azt mondta az amerikai külügyminiszternek, hogy az országban elkezdődött a „nemzeti párbeszéd”.
Ez valószínűleg a folyamatban levő alkotmánymódosításra utal, amit Aljakszandr Lukasenka a tiltakozások lecsillapítására indított el, miután augusztusban vitatott körülmények között nyerte el ismét az elnöki címet.
A választások eredményét az Egyesült Államok és az Európai Unió nem fogadja el. Az Aljakszandr Lukasenka ellen induló Szvjatlana Cihanouszkaja nem sokkal a választások után elhagyta Belaruszt, miután őt és családját megfenyegették.
„Általánosságban a konfliktusok békés és nyugodt lezárását támogatjuk, beleértve a határainkon túlról elindult konfliktust” – idézte Aljakszandr Lukasenkát az állami televízió.
A BeITA szerint Aljakszandr Lukasenka azt is mondta a tárgyalásokon, hogy Belarusz és fő szövetségese, Oroszország kész „közös választ adni a külső fenyegetésekre.” Ez megfelel a hivatalos retorikának, amely szerint az augusztusi választás óta tartó, több százezer ember részvételével zajló tüntetéseket külföldről gerjesztik.
Az amerikai-belarusz kapcsolatok az elmúlt években folyamatosan javultak, ennek látványos jele volt Mike Pompeo külügyminiszter minszki látogatása februárban. Az augusztusban kirobbant politikai válság, és a tüntetések elleni erőszakos fellépés miatt azonban Washington szankciókkal büntette a belarusz kormányt, Aljakszandr Lukasenka pedig az amerikaiakat és szövetségeseiket vádolta a tiltakozások szervezésével.
Letartóztatások, kínzások
A tüntetések kezdete óta több mint 12 ezer embert tartóztattak le Belaruszban, közülük több százat megkínoztak a fogságban. Szombaton legkevesebb 9 nőt tartóztattak le, akik a korábbi hétvégékhez hasonlóan felvonultak a fővárosban, Lukasenka távozását követelve.
Aljakszandr Lukasenka mindeddig nem volt hajlandó tárgyalni az ellenzék vezetőjévé előlépett Szvjatlana Cihanouszkajával, ezért az ellenzék vasárnapra adott ultimátumot: ha aznap nem jelentik be az új, szabad választások kiírását, országszerte sztrájkokkal és tüntetésekkel bénítják meg az államot.
A belarusz vezető ehelyett csak az alkotmány módosítását vetette fel, ezt azonban az ellenzék csak időhúzásnak tekinti, miközben a karhatalom leszámol a tiltakozókkal.
A demokratikus jog nem adottság
Szombaton a dán miniszterelnök fogadta Szvjatlana Cihanouszkaját. A találkozó után Mette Frederiksen megismételte, hogy támogatja a belarusz ellenzéket, mint mondta, a demokratikus jogokat sosem lehet adottnak tekinteni, és a „Belaruszban zajló népfelkelés emlékeztet arra, hogy még sok a teendőnk ezen a téren, még Európán belül is.”
