Antony Blinken amerikai külügyminiszter a boszniai szerb szakadárok vezetőjének politikáját Vlagyimir Putyin orosz elnökéhez hasonlította, miután Milorad Dodik lépéseket tett az ellenvélemények és az LMBTQ-jogok visszaszorítására.
Blinken szerda este Twitteren azt írta, hogy „Milorad Dodik támadásai az alap- és szabadságjogok ellen a Boszniai Szerb Köztársaságban azt mutatják, hogy a politikus Putyin elnök tekintélyelvű útján jár”.
A Bosznia Szerb Köztársaság Bosznia ottani szerbek által irányított felének neve. Dodik az entitás elnöke és vezető politikusa, aki többször kiállt Bosznia felbomlása mellett, és összetűzésbe került nyugati tisztségviselőkkel a balkáni országban.
Ebben a hónapban Dodik kormányát azért bírálta az Egyesült Államok és az Európai Unió, amiért erőltette, hogy egy új törvény tegye újból bűncselekménnyé a rágalmazást és a sértegetést, amit sokan a szólásszabadság és a független média elleni támadásnak tekintenek.
Ehhez kapcsolódóan: Miért jó Magyarországnak beállni a boszniai szerbek szélsőségesebb csoportja mellé?
Dodik a következő hónapokra olyan jogszabályt is bejelentett, amely megtiltja az LMBTQ-aktivisták bejutását az óvodákba, iskolákba és egyetemekre. Ez alig néhány nappal azután történt, hogy huligánok csoportja LMBTQ-aktivistákra és újságírókra támadt Banja Lukában, a Boszniai Szerb Köztársaság közigazgatási központjában.
A határozottan oroszbarát Dodik visszautasította a nyugati bírálatokat, és azt mondta, hogy a Boszniai Szerb Köztársaság megszakítja kapcsolatait az Egyesült Államok és Nagy-Britanniai boszniai nagykövetségével. Elvetette, hogy szükség lenne amerikai támogatásra, és kifogásolta Washington boszniai elkötelezettségét, beleértve a folyamatos pénzügyi támogatást is.
„Jobb lett volna, ha egyetlen dollárt sem adnak, ha nem keverednek bele ennyire” [az itteni ügyekbe] – írta csütörtökön Twitteren.
Washington és London szankciókat vezetett be Dodikkal és közeli munkatársaival szemben, amiért a pusztító etnikai konfliktust követően aláásták a nyugati erőfeszítéseket a megbékélés és a demokrácia előmozdítására Boszniában. Dodik gyakran utazott Moszkvába, és ott találkozott Putyinnal.
Blinken azt mondta, hogy az Egyesült Államok nagykövete, „Michael Murphy továbbra is mindent megtesz a demokratikus és virágzó jövőért, amit Bosznia-Hercegovina minden polgára megérdemel”.
Az 1992–95-ös etnikai háború akkor robbant ki Boszniában, amikor a szerbek lázadást indítottak, hogy elszakadjanak az ország főként muzulmán vallású bosnyákjaitól és a horvátoktól. Több mint százezer ember halt meg a konfliktusban, mielőtt az Egyesült Államok közvetítésével 1995-ben létrejött a békemegállapodás.
Az egyezmény Boszniát két egységre osztotta, amelyeket közös intézmények tartanak össze. Az ukrajnai háború óta egyre nő a félelem attól, hogy Oroszország megpróbálhat bajt szítani Boszniában és a Balkán más részein, hogy elterelje a figyelmet teljes körű ukrajnai inváziójáról.
