Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Ábrákon mutatjuk: Második külügyminiszterré vált Novák Katalin


Novák Katalin Kijevben 2022. november 26-án
Novák Katalin Kijevben 2022. november 26-án

Csak Szijjártó Péter külügyminiszter végez komolyabb nemzetközi diplomáciai tevékenységet Novák Katalinnál – derül ki összesítésünkből. Áder János hasonló aktivitása a töredéke volt utódjának, de Orbán Viktoré sem mérhető a köztársasági elnökéhez.

„Orbán Viktor tisztában van vele, hogy Giorgia Meloni mozgástere mennyire szűk európai szinten. Az olasz gazdaság nagyon rá van utalva az uniós pénzekre, ezért Meloni nem folytathat különutas politikát egyelőre. Hogy később mi lesz, majd meglátjuk. Addig is Novák Kataliné a feladat, hogy azért fennmaradjon vele a jó viszony” – a miniszterelnök tágabb környezetéhez tartozó egyik forrásunk jellemezte így a magyar–olasz kapcsolatok aktuális állását, az illető feladata a Fidesz nemzetközi kapcsolatrendszerének erősítése.

Ha – mint azt alábbi ábráink is megmutatják majd – megfigyeljük, hogy a tavaly május 14-i beiktatása óra eltelt szűk tíz hónapban hány országba utazott, hány külföldi állami vezetőhöz látogatott el, vagy fogadott ilyeneket a köztársasági elnök, látni fogjuk, hogy Novák Katalin elnöki tevékenységének nagyon hangsúlyos része a nemzetközi diplomácia.

Áder János, az otthon ülő

Ez különösen látványos, ha összevetjük azzal, hogy elődje mit végzett ezen a téren. Megnéztük, hogy Áder János a beiktatása utáni tíz hónapban hány magas szintű külföldi vezetővel tárgyalt, milyen nemzetközi dipomáciai tevékenységet végzett.

Ebből világosan kitűnik, hogy jelentősen kevesebbet ahhoz képest, amit Novák Katalin csinál, még ha a korábbi elnök második ciklusában egy kicsit aktívabbá is vált. (Valószínűleg párhuzamosan azzal, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök kezdett elszigetelődni nemzetközi szinten.)

Novák Katalin nemcsak mennyiségében, de minőségében is más szint nemzetközi diplomáciai szempontból, mint Áder János. A köztársasági elnök tavaly május 14-i hivatalba lépése után (beiktatási beszédében olyan határozottan ítélte el az Ukrajna elleni „putyini agressziót”, amit kormánypolitikustól korábban nemigen lehetett hallani) három nappal már Varsóban járt Andrzej Duda lengyel elnöknél.

Kármentő missziók

Az út azért is volt fontos, mert az oroszbarát gesztusok miatt a magyar–lengyel kapcsolatok ekkorra már komoly válságba jutottak, sem Orbán Viktornak, sem Szijjártó Péternek nem volt esélye arra, hogy lengyel partnerével találkozzon bilaterális keretek között.

Az ezt követő hetekben Novák Katalin több olyan négyszemközti megbeszélést is folytatott, amely nagyon fontos lehetett a magyar álláspont elmagyarázásában a háborút illetően: elég csak a Petr Fiala cseh kormányfővel, Egils Levits lett köztársasági elnökkel, Robert Golob szlovén kormányfővel vagy Klaus Iohannis román elnökkel lezajlott találkozóira gondolni.

Nem kell hangsúlyozni a tavaly novemberi ukrajnai látogatást és a találkozását Volodimir Zelenszkij elnökkel. Ez annak fényében külön is fontos, hogy a közeljövőben sem várható, hogy Orbán Viktor hasonló gesztust tesz a kijevi vezetés felé, még úgy sem, hogy múlt héten Brüsszelben az uniós csúcson megtörtént a – testbeszédből ítélve – kölcsönösen eléggé kényszerűnek tűnő kézfogás a magyar kormányfő és az ukrán elnök között.

A „jobbik én”

Ez a tendencia azóta is változatlan: a jelek szerint kialakult egy jó rendőr-rossz rendőr felállás, Szijjártó Péter külügyminiszter nyíltan kritizál egyes, velünk szövetséges államokat vagy éppen Ukrajnát, és utazik el egy Ukrajna elleni új orosz támadás kezdetekor a Putyin-szövetséges Belaruszba, míg Novák Katalin megpróbál szelídebb arcot adni a magyar diplomáciának.

Novák Katalin diplomáciai tevékenysége ráadásul tartalmában is merőben más, mint elődjéé. Áder János alapvetően protokolláris eseményeken vett részt – összesítésünkbe még olyan külföldi útjait is beleszámoltuk, amelyek semmilyen diplomáciai értékkel nem bírtak, mint például egy gyermekzenekar koncertjének a meghallgatása vagy a részvétel a csíksomlyói búcsún.

A volt elnök bilaterális megbeszélései jelentős részét Budapesten folytatta, de hiába találkozott valóban nehézsúlyú szereplőkkel, mint például Abdel Fattáh esz-Szíszí egyiptomi elnök, Li Ko-csiang kínai miniszterelnök vagy Recep Tayyip Erdoğan török kormányfő, velük Orbán Viktor is tárgyalt előzetesen, így a Sándor-palotában már csak a puszta protokoll zajlott.

Ehhez kapcsolódóan: nézze meg elemzésünket Orbán Viktor útjairól.

Ráadásul Áder János viszonylag nagy arányban találkozott parlamenti elnökökkel, ezek pedig szintén inkább ceremoniális események voltak, nem bírtak valós politikai tartalommal. Ehhez képest viszont komoly jelentősége lehet annak, ha Novák Katalin elmegy Prágába Petr Fialához, vagy Bukarestbe Klaus Iohannishez. Még akkor is, ha a tudósítások szerint tavaly nyáron hiába kérte arra a cseh kormányfőt, hogy járjon közben a Magyarországnak szánt uniós források folyósítása érdekében.

Novák Katalin ráadásul külön képet is közölt arról, hogy Bécsbe vonattal, Belgrádba autóval – nem nagy konvojban – utazott, ami érdekes ellenpontja is lehet annak, hogy Orbán Viktor és Szijjártó Péter még egészen közeli utakra is igénybe veszi a hadsereg repülőgépeit. Igaz, Szlovéniába a köztársasági elnök is az egyik honvédségi Airbus-szal ment. A Népszava szerint egyetlen alkalmat kivéve – amikor menetrend szerinti járatra foglaltak jegyet Novák Katalinnak – minden alkalommal a honvédség gépeit vette igénybe légi útjaihoz.

Már Fidesz-vezetőként is

Nagy Attila Tibor független elemző lapunknak nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Novák Katalinnak a Fidesz elnökségi tagjaként a párt külügyeinek intézése volt a reszortja, így részt vett az Európai Néppártból (EPP) való távozás előtt azokon a politikai megbeszéléseken, amelyeknek a Fidesz és az EPP viszonyának tisztázása volt a céljuk, ennek keretében tartottak találkozót az úgynevezett trojka tagjaival, akiknek az lett volna a feladatuk, hogy a Fidesz tagságának felfüggesztését követően értékeljék a magyar pártot, az EPP-ben való maradás lehetőségeit.

Ám – mint ismert – a Fidesznek nem sikerült az EPP-ben maradnia (vagy éppen nem kívánt maradni), és távozott onnan. Mint Nagy Attila Tibor emlékeztetett, az erről szóló levelet éppen Novák Katalin írta meg.

„Lényegileg Novák Katalin hasonló tevékenységet végez, mint a párt elnökségében, csak most magas közjogi rangot – köztársasági elnöki posztot – kapott hozzá az Országgyűléstől 2022 tavaszán. A Fidesz-kormány külpolitikai tevékenységét egészíti ki a köztársasági elnök, a jelekből ítélve szoros egyeztetésben a kormánnyal, pontosabban a miniszterelnökkel és a külügyminiszterrel” – mondta Nagy Attila Tibor.

Szerinte azt, hogy a köztársasági elnöknek nincs igazán önálló külpolitikai irányvonala a magyar kormányéhoz képest, alátámasztja tárgyalópartnereinek személye, a tárgyalások után és előtt tett nyilatkozatai.

Ehhez kapcsolódóan: amikor Szijjártó Péter annyit utazik, hogy ezzel a évente a Holdra is eljutna.

Nagy Attila Tibor úgy véli, az önálló külpolitikai karakter hiányára jó példa Novák Katalin Željka Cvijanovićtyal folytatott januári tárgyalása: „Cvijanović ugyan jelenleg Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja, de korábban az elszakadással folyamatosan kacérkodó Szerb Köztársaság (Republika Srpska) elnöke, miniszterelnöke volt, mint ilyen, Milorad Dodik szövetségesének számított. Dodik neve viszont nem cseng jól európai uniós körökben, Orbán Viktor mégis barátkozik vele. Novák tehát – bár retorikájában nem vesz olyan éles euroszkeptikus vonalat, mint a kormányfő, de elég az is, hogy – szóba áll Dodik egyik szövetségesével.”

Nagy Attila Tibor szerint további példa az Oroszországhoz való viszonyulás: „Első ránézésre Novák határozottan elítélte a putyini agressziót, ellátogatott Kijevbe is. Második ránézésre viszont már azt látjuk, hogy Kijevben nem bilaterális tárgyalásokon vett részt Zelenszkij ukrán kormányfővel, és nyilvánosan legalábbis eddig nem követelte, hogy Magyarország is csatlakozzon az energiaszankciókhoz, vagyis hogy Magyarország ne kérjen mentességet. Novák nem állt ki amellett sem, hogy Magyarország Ukrajnának fegyvereket szállítson – itt is igazodik a hivatalos kormányvonalhoz, még ha eufemisztikusan is képviseli.”

  • 16x9 Image

    Kósa András

    Kósa András a Szabad Európa főmunkatársa. 2001 óta újságíró, az elmúlt bő húsz évben volt a Magyar Hírlap, a Magyar Nemzet, a Hír Televízió és a Népszava munkatársa. Ezenkívül dolgozott a hvg.hu politika rovatának vezetőjeként és a tulajdonosok által 2022 augusztusában megszüntetett azonnali.hu főszerkesztőjeként is.

  • 16x9 Image

    Németh Dóra

    Németh Dóra a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének infografikusa, grafikusa. Korábban a Pesti Hírlap munkatársa volt, számos könyv, weboldal grafikai tervezésében, illusztrálásában működött közre. 

XS
SM
MD
LG