Az Egyesült Államok gazdasági szankciókkal sújtott három bolgár oligarchát és több tucat olyan vállalatot, amelyek az ő tulajdonukban vagy ellenőrzésük alatt állnak. A büntetőintézkedések kiváltó oka az érintettek jelentős szerepe a bulgáriai korrupcióban.
A washingtoni Pénzügyminisztérium június 2-án szankciókat hirdetett meg Deljan Peevszki volt parlamenti képviselő, Vaszil Bozskov vezető üzletember és Ilko Zseljazkov volt nemzetbiztonsági tisztségviselő ellen az egész világra kiterjedő Magnitsky-törvény alapján. Büntetőintézkedésekkel sújtott 64, velük állítólagosan kapcsolatban álló szervezetet is.
Három évtizede küzd a korrupcióval
A NATO és az Európai Unió tagállama, Bulgária a kommunizmus több mint három évtizeddel ezelőtti megdöntése óta szenved a burjánzó korrupciótól. Ez az EU legszegényebb országa, és rendszeresen az uniós sor alján kullog a korrupcióérzékenység és a médiaszabadság tekintetében.
„Az Egyesült Államok kiáll minden bolgár mellett, aki a korrupció gyökeres kiirtására törekszik azzal, hogy elszámoltatni próbálja a korrupt tisztségviselőket, akik aláássák a bolgár gazdaság működését és az ország demokratikus intézményeit – fogalmazott nyilatkozatában Andrea Gacki, a Pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonkezelő Hivatalának igazgatója. – Ezek a döntések a Magnitsky szankcióprogram keretében azt mutatják, hogy mindenhol elkötelezettek vagyunk a korrupció elleni küzdelem mellett.”
Belépés megtiltva, vagyon zárolva
A globális Magnitsky-törvény megtiltja a belépést az Egyesült Államokba mindenkinek, aki a szankciók hatálya alatt áll. Emellett zárolja minden, amerikai földön fellelhető vagyonukat, beleértve tengerentúli dollárszámláikat is, és megakadályozza, hogy amerikai cégekkel, szervezetekkel üzleteljenek.
Ettől függetlenül a Külügyminisztérium beutazási tilalmat rendelt el Alekszander Manolev, Petar Haralampiev és Kraszimir Tomov volt bolgár tisztségviselők ellen korrupcióban való részvétel miatt.
Ők hárman gazdasági miniszterhelyettesként, a külföldön élő bolgárokért felelős állami ügynökség igazgatójaként, illetve főtitkáraként szolgáltak. Közvetlen családtagjaiknak is tilos a beutazás az Egyesült Államokba.
A szankciók valamivel több mint egy hónappal előzik meg a július 11-re tervezett előrehozott parlamenti választásokat, és árthatnak a volt kormányzópártról, a GERB-ről kialakult képnek. Az ellenzéki vezetők már megragadták a hír által kínált alkalmat, hogy bírálják a pártot és Bojko Boriszov volt miniszterelnököt, június 2-án pedig Szófiában tüntetésen követelték a legfőbb ügyész lemondását.
A bábmester
Peevszkit, aki a bolgár média nagy részét irányította, köztük újságokat és televízióadókat is, az ország egyik legnagyobb hatalmú emberének tartják.
A parlamentben a jobbára etnikai törökökből álló Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPS) pártot képviseli.
Bolgár ellenzéki tisztségviselők azzal vádolták meg Peevszkit, hogy ő ellenőrizte a kulisszák mögül a GERB pártot, beleértve a minisztereket és Boriszov kormányának bíróságait is.
Marshall Harris, az amerikai külügyminisztérium volt tisztviselője, aki most lobbistaként két szófiai üzletembert képvisel Washingtonban, Bulgária „fő oligarchájának” és „fő bábmesterének” nevezte Peevszkit abban az anyagban, amelyet tavaly terjesztett a kongresszus tagjai elé.
Kenőpénz és befolyással üzérkedés
Ügyfelei azzal vádolták Peevszkit, hogy a legfőbb ügyész hivatalának segítségével igyekezett lefoglalni a vagyonukat.
A Pénzügyminisztérium közleményében azt közölte, hogy Peevszki „rendszeresen korrupcióba bonyolódott, befolyással üzérkedés és kenőpénz felhasználásával igyekezett megvédeni magát a nyilvános vizsgálattól, és gyakorolni az ellenőrzést a bolgár társadalom kulcsfontosságú intézményei és ágazatai felett”.
A közlemény szerint Peevszki arra törekedett, hogy befolyásolja a 2019-es önkormányzati választásokat azáltal, hogy a politikusoknak pozitív médiavisszhangot biztosít, ha cserébe megvédik őt a bűnügyi nyomozásoktól.
A média nagy része az övé volt
A Riporterek Határok Nélkül szervezet szerint Peevszki tulajdonában állt akkoriban Bulgáriában a nyomtatott sajtó mintegy nyolcvan százaléka, de magáénak mondhatott televíziós magánhálózatokat és weboldalakat is.
A Pénzügyminisztérium szerint Zseljazkov Peevszki „frontembereként” szolgált, ő kivitelezte a különböző megvesztegetési terveket.
Peevszki nem kommentálta a szankciókat.
Hriszto Ivanov, a Demokratikus Bulgária, a GERB-bel és a DPS-szel szemben álló, nyugati beállítottságú párt társalapítója azt mondja, Boriszov kormánya kudarcot vallott a korrupciós nyomozásokkal.
Nem olyan okos, mint gondolja
„Sem Bozskov, sem Peevszki nem magától tűnt fel a színen. Peevszkit a DPS nevelte, a GERB és Boriszov táplálta” – mondta Ivanov a párt honlapján tett nyilatkozatában.
Peevszki decemberben felbérelte a BGR Csoportot, egy nagy washingtoni lobbitársaságot, hogy segítsen neki „az ügyeiben az Egyesült Államokban” – tudhatjuk meg a lobbitevékenységeket nyilvántartó dokumentumokból.
Elképzelhetőnek tartotta, hogy az Egyesült Államok szankciókkal sújtja, ezért eladta médiabirodalmát, levetette magát a DPS listájáról az áprilisi parlamenti választások előtt, és eltűnt a bolgár politikai színtérről. Állítólag Dubajban él.
„Lépésről lépésre kiderül, hogy nem is volt olyan okos, mint gondolta” – mondta Harris az RFE/RL-nek adott interjúban, miután az Egyesült Államok bejelentette a szankciókat.
Harris szerint a szankciók „nemzetközi biztosítékot” adhatnak az ellenzéknek arra, hogy alaposan a mélyére nézzen a Peevszkit illető korrupciós vádaknak. „Ez az embereknek felhatalmazást ad (a vizsgálódásra), és enyhíti a félelmüket.”
A szerencsejátékok cárja
Bozskov Bulgária egyik leggazdagabb embere, vagyonát az ország szerencsejáték-iparában szerezte. Tavaly korrupciós vádak közepette elmenekült Bulgáriából Dubajba.
Ez év elején megalakította a Bolgár Nyár politikai pártot, amely áprilisban a szavazatok csaknem három százalékát kapta, de nem jutott be a parlamentbe. A Bolgár Nyár ott van aközött a 64 szervezet között, amelyeket szankciókkal sújtott az amerikai Pénzügyminisztérium.
A Pénzügyminisztérium szerint Bozskov „több alkalommal is megvesztegetett kormánytisztviselőket”, köztük annak a most megszüntetett állami bizottságnak a volt elnökét, amely a szerencsejátékkal foglalkozott.
Az üzletember naponta 6200 dollárt fizetett a volt elnöknek azért, hogy vonja vissza versenytársai szerencsejáték-engedélyeit – derítette ki a bolgár ügyészek nyomozása.
Befolyást biztosító csatorna orosz politikai vezetőknek
A Pénzügyminisztérium azzal is megvádolta Bozskovot, hogy ez év elején pénzt adott egy volt bolgár tisztviselőnek és egy bolgár politikusnak, hogy segítsenek „létrehozni egy csatornát az orosz politikai vezetők számára a bolgár kormánytisztviselők befolyásolására”.
Az oligarcha nem kommentálta a szankciókat.
Hatás a választásokra
A szankciók hatással lehetnek a júliusi választásokra, amelyeket azután írtak ki, hogy az áprilisban parlamentbe került pártok nem tudtak új kormányt alakítani.
Emilia Zankina bolgár politikai elemző az RFE/RL-nek elmondta, hogy a Bozskov elleni szankciók fokozhatják pártja vonzerejét „azoknak a fiatal választóknak a körében, akik kiszolgáltatottak a populista varázsnak”.
Ő maga arra nem számít, hogy a DPS-re – amely történelmileg a szavazatok 8–13 százalékát képes megszerezni – hatással lesz az ügy.
Taszíthat az amúgy is lejmenetbe kapcsolt volt kormánypárton
Genoveva Petrova, a szófiai Alpha Research ügyvezető igazgatója úgy vélekedett az RFE/RL-nek, hogy a szankciók árthatnak a GERB-nek, és ez még „csak a történet kezdete”.
Szerinte ha további részletek derülnek ki, és összefüggést mutatnak Peevszki állítólagos korrupciója és Boriszov kormánya között, annak „jelentős hatása lehet” a párt júliusi eredményeire.
A GERB népszerűsége lejtmenetben van azóta, hogy tavaly nyáron kirobbant a korrupciós botrány, és Szófiában több ezer ember hetekig tiltakozott miatta.
A GERB nyerte az áprilisi parlamenti választást 26 százalékkal, de ez volt a legrosszabb eredménye, amióta 15 évvel ezelőtt megalakult.
