Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Két év börtönt kaphatnak a fiatal belarusz újságírók, amiért tüntetésről közvetítettek


Katsziarina Andrajevát és Daria Csultszovát „a közrend megbontását célzó nyilvános esemény szervezés"-e miatt akarják elítélni.

Akár két év börtönt is kaphat az a két fiatal belarusz újságíró, akik tavaly egy kormányellenes tüntetést közvetítettek. Emberi jogi szervezetek politikai fogolynak tekintik a két bebörtönzött újságírót.

Egy belarusz ügyész két év börtönt kért arra a két újságíróra, akik a Belszat lengyel tévécsatornának dolgoznak. Alina Kaszjancsik ügyész egy minszki bíróságon indítványozta, hogy a két újságírót, Katsziarina Andrajevát és Daria Csultszovát ítéljék el „a közrend megbontását célzó nyilvános esemény szervezése” miatt.

Tudósítottak egy tüntetésről, börtönbe kerülhetnek
please wait

No media source currently available

0:00 0:01:03 0:00

Tüntetésről közvetítettek

A két fiatal újságírónőt november 15-én fogták el, amikor egy Raman Bandarenkára emlékező minszki tüntetésről tudósítottak. Raman Bandarenkát tavaly egy csapat maszkos ismeretlen súlyosan megverte, akikről a Vjaszna jogvédő csoport azt állítja, összefüggésbe hozhatók a belarusz belügyminisztériummal. A férfi később belehalt a sérüléseibe.

A megvádolt újságírók azt mondják, hogy csak a munkájukat végezték, amikor tudósítottak az eseményről. Belarusz jogvédő szervezetek Katsziarina Andrajevát és Daria Csultszovát politikai foglyokként tartják számon és követelik a szabadon engedésüket, valamint a vádak ejtését.

Tavaly kezdődött a tiltakozáshullám az országban

Belaruszban tavaly nyáron kiterjedt tiltakozás kezdődött az országot közel három évtizede vezető Aljakszandr Lukasenka autoriter rendszere ellen, miután a belarusz vezető bejelentette, hogy elsöprő győzelmet aratott, és megkezdi a hatodik elnöki ciklusát 2020 augusztusában.

A választást a belarusz tiltakozók szerint elcsalták, és az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok sem ismerte el azt legitimnek. A 66 éves Lukasenka egyre nagyobb nemzetközi nyomás alatt áll, a nyugati országok, köztük az Egyesült Államok, Kanada, és az Európai Unió, nem hajlandók őt elismerni Belarusz törvényesen megválasztott vezetőjének.

A nyugati országok szankciókat vezettek be Lukasenka és más vezető belarusz tisztségviselők ellen, mivel vélhetően szerepük volt a választások elcsalásában és a tüntetők elleni erőszakban. A HRW jelentése szerint csak november közepéig több mint 25 ezer embert vettek őrizetbe a belarusz hatóságok.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

XS
SM
MD
LG