Hónapokon át tartó mérlegelés és késlekedés után az Európai Bizottság kedden végül beterjesztette demokráciavédelmi csomagját, amelynek központi eleme „a harmadik országok nevében folytatott érdekképviseleti tevékenységek átláthatóságának erősítését” célzó javaslat.
A brüsszeli testület leszögezte, hogy a jogalkotási javaslat célja a transzparencia növelése a közösségen belül a külső szereplőktől származó finanszírozást illetően a jövő júniusi európai parlamenti választások előtt, de a bírálók szerint ezzel az EU a saját úgynevezett külföldiügynök-törvényét akarja megalkotni.
Mindezzel kapcsolatban már jó ideje folyik a munka. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke már tavaly szeptemberi évértékelő beszédében bejelentette, hogy effajta tervezeten dolgoznak. Eredetileg idén tavasszal mutatták volna be, a különböző civil szervezetek által megfogalmazott aggodalmak miatt végül nyárra tették át, pont az augusztusi intézményi szünet előttre, azonban még ekkor is úgy ítélték meg, hogy további mérlegelés szükséges.
A javaslatot így csak most terjesztették be, az év legsűrűbb brüsszeli hetén, az ukrajnai finanszírozással és a blokk bővítésével összefüggő, rendkívül fajsúlyos kérdésekkel terhelt EU-csúcs előtt. Akár még úgy is tűnhet, hogy az Európai Bizottság arra játszik, hogy a tervezet ne kapjon nagy figyelmet a különböző, egyéb aktuális témák mellett. Lehetséges, hogy az EU valójában rejteget valamit?
Ehhez kapcsolódóan: Kit nyilváníthat Moszkva „külföldi ügynökké”? Szinte minden újságírót
Az európai uniós illetékesek nem így gondolják. Szerintük nem kellene problémát jelentenie annak, hogy a civil szervezeteknek, egyetemeknek, lobbistáknak és tanácsadó cégeknek közzé kell tenniük minden, harmadik országból származó finanszírozásukat. Rámutattak, hogy az Egyesült Államok már a második világháborút megelőzően olyan törvényt léptetett életbe, amely regisztrációs kötelezettséget írt elő a lobbisták számára a szövetségi hatóságoknál. Egy szempontra fontos felhívni a figyelmet: az rendben lenne, ha valaki pénzt kap harmadik országból, azonban jelezni kellene, ha ez érdekképviselethez kapcsolódik, azaz ha a döntéshozatali eljárást kívánnák ebből befolyásolni.
A tisztségviselők leszögezték, hogy a javaslat semennyire nem csorbítaná a szólásszabadságot, és azzal érveltek, hogy bizonyos szereplők kihasználhatják az Európai Unió viszonylagos nyitottságát, különösen például Oroszország és Kína, amelyek bizonyíthatóan próbálkoztak már a választások és a közvélemény manipulálásával a blokkban. Egy másik példa a közelmúltból Katar, amely egy EP-képviselőnek és más személyeknek is komoly összeget fizetett a róla készülő jelentés befolyásolása és a vízumliberalizáció előmozdítása érdekében.
Egy EU-diplomata rámutatott, hogy nem kívánják elnémítani ezeket a hangokat, csupán fényt akarnak deríteni arra, hogy milyen pénz áll e tevékenységek mögött. Semmit nem fognak betiltani, ahogyan nem lesznek feketelisták (és ami azt illeti, fehér listák) sem.
Kvíz: Szuverenitásvédelem orosz mintára? Hogy működik a külföldiügynök-törvény Oroszországban?
Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni
A javaslat értelmében az érintett entitásoknak regisztrálniuk kellene a nemzeti nyilvántartásban abban a tagállamban, ahol aktívak, és információkat kellene közölniük magukról a tevékenységükre, valamint arra vonatkozóan, hogy annak során kinek az érdekében járnak el. Ez pedig minden EU-n kívüli országra érvényes lenne. Noha a nemzeti hatóságok további adatokat is bekérhetnének, nyilvánosan mindössze a fenti információk lennének elérhetők. Az érintetteknek be kellene mutatniuk regisztrációs számukat, amikor köztisztviselőkkel érintkeznek.
Ennek elmaradása esetén első körben pusztán figyelmeztetésben részesítenék a szabálysértőket, majd közigazgatási bírságot szabnának ki rájuk, de büntetőjogi következményekre soha nem kerülhetne sor, vagyis senki nem kerülhetne börtönbe, senkit nem bélyegeznének külföldi ügynöknek. Leginkább ez az utóbbi két elem az, amely a tervezetet megkülönbözteti más külföldiügynök-törvényektől, például az orosztól – jelentették ki brüsszeli bennfentesek.
Az aggályokat azonban valószínűleg nem fogják tudni egészen eloszlatni. Az EU több esetben felszólalt különböző külföldiügynök-törvények ellen, nemrég a boszniai Szerb Köztársaság és Georgia esetében is.
Ehhez kapcsolódóan: A tiltakozás hatására visszavonták a külföldiügynök-törvényt Georgiában
Hogyan őrizhetné meg az EU a hitelességét, ha olyasmit fogad el, amely akár távolról is hasonlít ezekre? – teszik fel a kérdést egyesek. Továbbá ott a félelem annak kapcsán is, hogy a jogszabályt a közösségen belüli erős emberek, mint Magyarországon Orbán Viktor vagy Szlovákiában Robert Fico, az ellenzékük ellen használhatnák fel.
Az Európai Bizottság abban bízik, hogy legalább utóbbi aggodalmakat eloszlathatják azzal, hogy „teljes harmonizációt” irányoztak elő, így a tagállamokra ugyanazok a szabályok vonatkoznának, nem lenne lehetőség az eredeti javaslat eltorzítására. Másképp fogalmazva: nehéz lenne bármely EU-tagnak is eltérnie a jóváhagyott előírásoktól. A testület reméli, hogy közösségi szinten fogják tudni harmonizálni az e téren néhány tagállamban már jelenleg is zajló jogalkotást.
De törvénybe ültethetik-e végül a javaslatot? A cél nyilvánvalóan az, hogy még a jövő évi EP-választások előtt végbemehessen. Ehhez a tagállami kormányokat tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek megállapodásra kell jutnia, a tárgyalások során pedig akár teljesen át is alakulhat a tervezet, ahogy persze az sem kizárható, hogy végső soron nem sikerült konszenzusos megoldásra jutni.
