Belarusz tekintélyelvű vezetője, Alekszandr Lukasenka szeptember 15-én orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal találkozik Szocsi üdülővárosban. A napirenden a szorosabb gazdasági együttműködés szerepel, miután a két ország egyre inkább elszigetelődik a Kreml Ukrajna elleni inváziója miatt.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szeptember 14-én erősítette meg a találkozó hírét, egy nappal azután, hogy az Európai Parlament határozatot fogadott el, amelyben bűntársnak nevezte Lukasenkát az Ukrajnában elkövetett orosz bűntettekben.
Bár Belarusz nem küldött katonákat, hogy csatlakozzanak Oroszország ukrajnai háborújához, megengedte Moszkvának, hogy felvonulási területnek használja az országot a 2022 februárjában indított teljes körű invázióhoz. Lukasenka gyakran találkozott Putyinnal a háború alatt. A szeptember 15-re tervezett alkalom a hatodik lesz Putyin és Lukasenka között 2023-ban.
Ehhez kapcsolódóan: Lukasenka: Ostobaság Varsó és a balti államok követelése a Wagner-csoport kivonásáról
Ám a két szövetséges májusban olyan dokumentumokat írt alá, amelyek lehetővé teszik orosz taktikai nukleáris fegyverek elhelyezését Belarusz területén. A Szovjetunió bukása óta most először kerülnek ilyen robbanófejek Oroszországon kívülre. A bejelentés azonnali kritikát váltott ki a világ kormányai részéről, a NATO „veszélyesnek és felelőtlennek” nevezte a lépést.
Lukasenka oroszországi látogatását egy nappal azután jelentették be, hogy az Európai Parlament elítélte Belarusz részvételét Oroszország Ukrajna elleni háborújában, és bűntársnak nevezte a Lukasenka-rezsimet „az Oroszország által elkövetett bűncselekményekben”.
Szeptember 13-án elfogadott állásfoglalásában az EP aggodalmának adott hangot „Belarusz súlyos politikai, gazdasági, katonai és kulturális alárendeltsége miatt” Moszkvának, és „Oroszország szatellitállamának” nevezte Belaruszt.
A 453 igen szavazattal elfogadott határozat egyúttal elítélte „több mint 2150 gyermek – köztük árvák – illegális átszállítását” Ukrajna Oroszország által megszállt területeiről Belaruszba, és felszólította a Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC), hogy fontolja meg elfogatóparancs kiadását Lukasenka ellen.
A Nemzetközi Büntetőbíróság márciusban adott ki elfogatóparancsot Putyin és Maria Lvova-Belova orosz gyermekjogi biztos ellen, azzal vádolva őket, hogy felelősek a gyermekek illegális deportálásáért Ukrajnából, ami háborús bűnnek minősül.
Az EP állásfoglalása elítélte az orosz taktikai atomfegyverek telepítését is belarusz területen, és a történteket „Belarusz atommentes státuszának nyilvánvaló megsértéseként” értékelte.
Ehhez kapcsolódóan: Akár blöff, akár nem, a Putyin által bejelentett atomfegyver-telepítés Belaruszba fokozza a kardcsörtetést
Belarusz üdvözölte a kapcsolatok szorosabbra fűzését Moszkvával, amióta a Nyugat megsemmisítő szankciókat vezetett be ellene azután, hogy a Lukasenka hatodik mandátumát biztosító, vitatott, 2020-as elnökválasztást követően kemény kézzel verte le a tiltakozásokat. Ezt még több büntetőintézkedés követte Minszknek az ukrajnai háborúban betöltött szerepe miatt.
Lukasenka június végén megmutatta lojalitását, amikor részt vett a Wagner magánhadsereg lázadásának befejezéséről szóló tárgyalásokon, és azt állította, hogy hozzájárult a zendülés megállításához azzal, hogy megállapodott Jevgenyij Prigozsin zsoldosvezérrel és Putyinnal a Wagner harcosainak befogadásáról Belaruszba.
