Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

A kisebb adományozók névtelenek maradhatnak, de így is jogsértő lehet az új rendelet


Tüntetés a kormány civilpolitikája ellen a Norvég Alap kapcsán 2014-ben. Kartonpapír kezekkel jelezték: Stop a civilek elleni támadásoknak!

Egy rövid Facebook-posztban jelentette be a kormány, hogy módosítani fogják a nagy vitát kavaró rendeletet. A szakértők szerint az adományozók elbizonytalanításán túl az új szabályozás célja, hogy azt sugallja a választóknak: átláthatatlanul működnek.

Két nappal az életbelépése után Orbán Balázs államtitkár Facebook-posztban jelentette be, hogy módosítani fogják azt a kormányrendeletet, amelynek értelmében a civil szervezeteknek minden támogatójuk nevét nyilvánosságra kellett volna hozniuk.

Orbán azt írja, hogy a kormány úgy fogja módosítani a rendeletet, hogy az ötszázezer forintnál kevesebbet adományozók nevét nem kell majd nyilvánosságra hozni. A nagyobb támogatók viszont nem maradhatnak névtelenek. A kormány szerint ezzel az intézkedéssel az érintett szervezetek átláthatóságát javítják. „A jelentős anyagi erőforrással rendelkező szervezetek komoly befolyást tudnak gyakorolni a közéletre, így a részükre nyújtott pénzügyi támogatások átláthatóságának növelése közérdek” – érvel Orbán, azt is hozzátéve, hogy a kormány nem fogja szigorúbban szabályozni a civil szervezeteket, mint a pártalapítványokat.

Jelenleg ugyanis a pártok alapítványainak kötelező nyilvánosságra hozniuk azok nevét, akik ötszázezer forintnál nagyobb adománnyal járultak hozzá a működésükhöz. (Jogi személyektől, gazdasági társaságoktól és nem magyar állampolgároktól a pártok nem fogadhatnak el pénzadományt.)

Egy név nyilvánosságra hozatala azonban nem jelenti azt automatikusan, hogy az valóban növelné az átláthatóságot. A tavalyi pártalapítványi beszámolókból az például kiderült, hogy a Mi Hazánk kapta a legtöbb támogatást, és hogy egy Zámbori Zsolt nevű férfi egymaga kilencmillió forintot ajánlott fel a pártnak, de azt már a beszámolót elemző 24.hu sem tudta kideríteni, ki valójában az adományozó.

Orbán arról is írt bejegyzésében, hogy a közéletet befolyásolni képes civil szervezetek „átláthatóságának növelése közérdek, amit az Európai Bíróság a korábbi magyar szabályozás vizsgálata során is megerősített”. Ezzel az Európai Unió Bíróságának (EUB) ama döntésére utalt az államtitkár, amely kimondta: a magyar szabályozás ellentmond az unió szabályainak és az alapjogi chartának, mert a szabályozás sérti a tőke szabad áramlására vonatkozó jogot, a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat és az egyesülési szabadság elvét is, így a törvény „veszélyezteti a civil társadalom független szereplőként betöltött szerepét a demokratikus társadalmakban, aláásva az egyesülési szabadsághoz való jogukat, bizalmatlan légkört teremtve velük szemben, valamint korlátozva az adományozók magánéletét”.

Az EUB által szabálytalannak tartott magyar rendelkezés egyébként szintén tartalmazott egy olyan kitételt, hogy a civil szervezeteknek nyilvánosságra kell hozniuk azon személyek nevét, akik külföldről támogatják őket ötszázezer forintnál nagyobb összeggel. Ezért nem egyértelmű, miért számít arra a magyar kormány, hogy az új szabályozás átmehet az EUB szűrőjén. Mivel a módosított rendelet szövege még nem ismert, nem tudni azt sem, hogy csak azok nevét kell-e nyilvánosságra hozni, akik egy összegben adományoztak ötszázezer forintnál többet, vagy azok sem maradhatnak névtelenek, akiknek a kisebb támogatásai egy éven belül átlépik a félmilliós határt.

A 32 civil szervezetet tömörítő Civilizáció csoport közleménye szerint a kormány rendelete egyértelműen jogsértő, mert „[s]zembemegy a magyar és az uniós joggal és semmibe veszi az Európai Unió Bíróságának tavaly júniusi ítéletét. Egyaránt sérti az egyesülés szabadságához, a magán‑ és a családi élet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez való jogot, visszamenőleges hatályú és betarthatatlan, valamint elrettentheti az adományozókat a civil szervezetek támogatásától.” A közleményt, amely arra kéri a kormányt, hogy vonja vissza a rendeletet, már több mint kilencven szervezet írta alá.

Az, hogy a kormányrendelet kihirdetése után két nappal az államtitkár egy Facebook-posztban pontosítja a jogszabályt, azt mutatja, hogy alacsony színvonalú a jogalkotás, fogalmazott Demeter Áron, az Amnesty International Magyarország programigazgatója. Szerinte sok kérdés még nem tisztázott a rendelettel kapcsolatban. Példaként azt a részt hozza, amely kimondja, hogy ha az adományozó egy szervezet, akkor a mögött álló végső magánszemély nevét kell nyilvánosságra hozni. „Kinek a nevét kell feltüntetni, ha az Európai Unió egyik szervezetétől kapunk támogatást? Írjuk oda, hogy az adományozó Ursula von der Leyen?”

„Nem tudjuk, mi történt abban a két napban, ami miatt a kormány úgy döntött, változtat az eredeti szövegen. De ettől függetlenül a szabályozás lényege ugyanaz marad.” Demeter úgy látja, hogy a rendeletnek „nincs köze az átláthatósághoz”, és ha az ötszázezer forintnál kevesebbet adományozók névtelenek is maradhatnak, sok támogatót még távol tarthat.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a Szabad Európa megkeresésére azt mondta, hogy szerinte a rendelet valódi célja az lehet, hogy „a kormány ismét arról beszélhessen, hogy valami gond van a civil szervezetek átláthatóságával, amit most rendbe tesznek. A 2017-es külföldi támogatásokról szóló törvény kapcsán is azzal indokolták a szigorítást, hogy »így végre majd tudni lehet, kik támogatják például a Transparencyt«. Az átlagember, aki ezeket a kijelentéseket hallja a tévében, nem tudja, hogy a lejáratáson túl az a szabályozás sem írt elő semmi olyat, ami segítette volna a civil szervezetek átláthatóságát. Alapvetően most is kommunikációs lufiról van szó, de ennek olyan hatása is lehet, hogy elrettent támogatókat.”

Azzal Demeter is egyetért, hogy politikai kommunikációs eszközként működhet a rendelet: „változó intenzitással, de a kormánysajtóban folyamatosan jelen van annak sugalmazása, hogy egyes civil szervezetek a háttérhatalom részeként a magyar kormány ellen dolgoznak. A legújabb nemzeti konzultációban is három kérdés vonatkozik a »Soros-szervezetekre«.”

Ligeti szerint ráadásul nem csak a politika kereszttüzébe kerülő civil szervezetek támogatóit tarthatja vissza a rendelet. Ugyanis ha a nyilvánosság előtt fel kell vállalni, akkor egy alkoholbetegeteket segítő alapítvány támogatása is kellemetlen lehet valakinek, aki saját maga vagy rokona miatt támogat ilyen szervezetet.

Ligeti úgy véli, azzal, hogy ötszázezer forint alatt továbbra is lehet névtelenül adományozni, az adatvédelmi aggályok okafogyottá válhatnak, mert ezt a megoldást a pártok támogatásáról szóló törvény esetében sem találták jogsértőnek. A TI-Magyarország jogi igazgatója ugyanakkor azt is elmondta, hogy az ő adományozóik túlnyomó többsége pár ezer forinttal támogatja a szervezetet, így ha életbe is lép a szabályozás, az a Transparency működésében nem hoz majd érdemi változást.

Demeter viszont azt mondta a Szabad Európának, hogy ha valóban módosul a kormányrendelet az ötszázezres limittel, attól még fennállnak azok a jogsértések, amelyeket a Civilizáció közleményében soroltak fel a rendelet megjelenése után. „Azt, hogy az ötszázezer forint feletti külföldi adományozók nevét nyilvánosságra kell hozni, tartalmazta a 2017-es civiltörvény is. Ezt aztán részben épp azért törölte el a kormány, mert az Európai Unió Bírósága kimondta, hogy nem lehet ilyen módon nyilvánosságra hozni az adományozók nevét.”

Az Amnesty programigazgatója szerint indokolt a pártalapítványok külön szabályozása, így az is érthető, ha a pártalapítványok nagyobb támogatói nem maradhatnak anonimok. „A pártok és alapítványaik közhatalmi szervek. Igaz, hogy civil szervezetek is képesek lehetnek a közélet befolyásolására, de az ő céljuk nem a közhatalom megszerzése. Mi sem törünk közhatalomra.”

A rendelettel és az Orbán Balázs által bejelentett módosítással kapcsolatban pénteken és hétfőn is küldtünk kérdéseket a Miniszterelnökségnek, de megkeresésünkre nem reagáltak.

A múlt héten életbe lépett rendelet értelmében az egyesületeknek és alapítványoknak beszámolóikban ezentúl fel kell tüntetniük minden adományozójukat. Ez azt jelenti, hogy a civilek támogatóinak listája a kormányhoz kerül, és akár nyilvánosan is elérhető lehet. A rendelet ugyanis személynevek átadására kötelezi a szervezeteket akkor is, ha vállalattól vagy másik szervezettől érkezik az adomány.

A kormányrendelet azt is előírja, hogy mindenképpen neveket kell felmutatni, akkor is, ha cégtől vagy egyéb szervezettől érkezik a pénz. Ilyen esetben azt kell jelölni, hogy ki áll az adományozó mögött, cégek esetében például a legalább 25 százalékban tulajdonos személyek vagy a tényleges irányítók nevét kell megadni.

A civil szervezetekről szóló törvény értelmében a nem szabályos beszámolót leadó szervezeteket pénzbírsággal lehet büntetni.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője a Media1-nek viszont azt mondta, hogy az Alkotmánybírósághoz fognak fordulni az új rendelet miatt. Az alapvetően adományokból működő tényfeltáró oldal főszerkesztője azt is hozzátette, hogy nem fogják betartani az új szabályozást, nem fogják átadni azoknak a nevét, akik kisebb összegekkel támogatták őket. A nagyobb támogatók listája pedig eddig is nyilvános volt.

XS
SM
MD
LG