Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Kérdőjelek az AstraZeneca vakcinája körül


Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem Covid-19 elleni kísérleti hatóanyagát az AZD1222-t rendezik egy római telephelyen 2020. szeptember 11-én.
Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem Covid-19 elleni kísérleti hatóanyagát az AZD1222-t rendezik egy római telephelyen 2020. szeptember 11-én.

Akik véletlenül kis adagot kaptak az AstraZeneca oltásából, azoknál jött csak ki 90%-os hatásfok - derült ki a legfrissebb adatok közzététele után. Akik teljes adagot kaptak, azoknál ez az arány jóval alacsonyabb.

Az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös kísérleti hatóanyaga lett az első, aminek a dokumentációját közzétették egy mérvadó szaklapban, írja Reuters.

Ennek alapján viszont még további tesztelésre és értékelésre lesz még szükség, mielőtt engedélyezni lehetne a szert. Így később kerülhet csak forgalomba is.

A brit-svéd AstraZeneca és Oxford Egyetem ‘vektorvakcina’ technológiát alkalmaz, szintúgy mint az orosz Szputynik V kísérleti hatóanyag.

A vakcina fő versenytársánál lényegesen olcsóbb, adagját 3 dollárosnak (nagyjából ezer forint) tervezik Európában, míg az orosz oltás várhatóan nagyjából háromszor ennyibe fog kerülni.

Miután lényegesen olcsóbb szállítani is, mint a Pfizer vagy Moderna más technológiájú, mRNS-re építő oltóanyagát, így a fejlődő világ számára elsősorban ez a fajta vakcina lehet majd inkább elérhető.

Bár az AstraZeneca novemberi bejelentése szerint 90 százalékos hatékonyságú a koronavírus ellen kifejlesztett oltásuk, ezt erősen árnyalják a most megjelent adatok.

Akik ugyanis mindkétszer teljes dózist megkapták, azoknál csak 62 százalékos volt a vakcina hatékonysága. A minta kis része, 6 százaléknyi tesztelő viszont

véletlenül először csak fél adagot kapott,

náluk viszont tényleg 90 százalék feletti volt a hatékonyság. Igaz, egyikük sem volt idősebb 55 évesnél. Az oltást két részletben adják be, a "nem tervezett" módon fél adagot kapó csoport pedig csak az első körben kapott kevesebbet a többieknél.

"A fő állítás ebben a jelentésben az, hogy a hatásossága 70 százalék körüli a teljes mintában, de világosan leírva, hogy ez mennyire bizonytalan" - mondta Stephen Evans epidemiológus, a London School of Hygiene & Tropical Medicince professzora.

"A statisztikai bizonytalanság miatt a hatásossága 55 és 80 százalék között lehet. A Pfizer és a Moderna oltásai 90 százalék feletti hatásosságúak, és egyértelműen eredményesebbek klinikai körülmények között" - tette hozzá.

Az AstraZeneca nem onkológai kutatási részlegének vezetője, Mene Pangalosz ennek ellenére reménykedik benne, hogy év végéig engedélyeztetni tudják a gyógyszerüket szerte a világon.

Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

Maradjon velünk!

  • Szabad Európa a mobilján: töltse le ingyenes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!

A stabil mobilkapcsolat érdekében a weboldal egyes funkciói az applikációban csak korlátozottan érhetők el.

XS
SM
MD
LG