Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Covid-hatás: durvább betegségek terjednek az óvodások között a maszkhasználat miatt


Óvodásokat almával kínál az óvónő Nyíregyházán 2021. március 10-én. (Illusztráció)

Tömve vannak a gyermekorvosi rendelők, mert a bölcsődei és óvodai beszoktatáskor elkapott betegségek hosszabb, esetenként súlyosabb lefolyásúak. A járvány elleni védekezés egyik legfontosabb eszköze volt a maszkhasználat és a találkozások számának csökkenése, emiatt a két-három éves korosztály nem esett át az életkorának megfelelő apróbb megbetegedéseken a közösségbe kerülést megelőzően.

„Hat hónapos volt a kisfiam, amikor Magyarországot is elérte a koronavírus-járvány. Komolyan vettük a korlátozásokat, nem mentünk sehová. Még családon belül is kerültük a találkozást, csak az egyik nagymamával tartottuk a kapcsolatot” – mondta a Szabad Európának Kovácsné Tiszai Katalin.

Túltolt izoláció?

A budapesti anyuka szerint 2020 márciusában néhány alkalommal Dévény-tornára kellett vinni a gyereket, metróval utaztak. „Én maszkot hordtam, a fiam mózeskosarát pedig textilpelenkával takartam le. Nagyon vigyáztam, nehogy elkapja a koronavírust” – mondta. Katalin szerint utólag visszagondolva Balázska nem is nagyon volt beteg mindaddig, amíg kétévesen, idén szeptemberben el nem kezdte a bölcsődét.

A beszoktatás első hetében négy napig járt bölcsődébe, majd elkezdett köhögni és folyt az orra. Egy hétig betegeskedett, aztán folytatták a beszoktatást. De hétvége előtt újra elkezdett köhögni, ami fokozódott.

„Az orra is egyre jobban folyt, éjszaka nem tudott aludni, forgolódott, nehezen lélegzett. Az újabb betegség miatt most már két hétig volt otthon” – mondta a gyerek édesanyja. Az orvos szerint vírusos fertőzés, nincs rá gyógyszer, ki kell kúrálni. Katalin szerint nem ők az egyetlenek, nagyon sok gyerek hiányzik betegség miatt a bölcsődéből.

„Talán jobb lett volna többet közösségbe menni a járvány alatt, mert nem volt kitől elkapnia az alapbetegségeket. Most, hogy elkezdtük a bölcsődét, borzasztó látni, mennyire megbetegítik az egyes kórokozók. Nem heveri ki néhány nap alatt, nagyon el tudnak húzódni a vírusos fertőzések” – tette hozzá.

A bölcsőde vezetője sem látott korábban ilyet

Szeptemberben kezdte Benkő Flórián kétéves kislánya a bölcsődét Piliscsabán. Az első hónapban csupán egy hetet töltött bent, azt sem egybefüggően, mert mindig beteg volt. „Az évtizedes tapasztalattal bíró bölcsődevezető sem találkozott még ilyen betegséghullámmal. Volt olyan nap, amikor a tizenhét férőhelyes intézményben a lányomon kívül csak egy gyerek volt bent” – mondta az édesapa.

Flórián szerint a járvány alatt nagyon elszigetelten éltek, még a nagyszülőket sem látogatták, a gyerek alig volt közösségben. „A bölcsőde elkezdéséig csak egyetlen tipikus betegségen esett át a lányom, a háromnapos lázon. Szeptember óta a negyedszer beteg, amit a kistestvére és mi, szülők is elkaptunk” – mondta.

Flórián szerint az otthon lévő, állandóan beteg gyerek neki és a feleségének is megnehezíti a munkavégzést. (A magyar jogszabályok szerint csak akkor jár a bölcsődei ellátás, ha az anya is visszamegy dolgozni.)

„A gyerekek lépten-nyomon betegek, egyik fertőzésből esnek a másikba. Nem az a probléma, hogy nagyon betegek, hanem az, hogy sokáig, mert lassan gyógyulnak” – mondta a Szabad Európának Korausz Etelka pomázi gyermekorvos.

A szakember szerint nehezebben gyógyulnak a gyerekek, de mivel nincs olyan kutatási eredmény, amely egyértelműen a járvány miatti távolságtartásra vezeti ezt vissza, ezért óvatos. „A legjellemzőbb tünetek, amelyekkel felkeresik a rendelést, az elhúzódó köhögés, amelyet nátha is kísér, lázzal vagy anélkül” – mondta.

Póta György orvos, a Házi Gyermekorvosok Országos Érdekképviseleti Szakmai Egyesületének korábbi elnöke szerint természetes, hogy a bölcsőde és óvoda elkezdésekor mindenféle kórokozókkal találkoznak a gyerekek, mivel korábban otthon, védett környezetben voltak.

Póta György szerint egy óvodában évente átlagosan húsz-harmincféle vírusfertőzéssel találkozik a gyerek, amelyből hat-nyolc okoz tünetet, vagyis lesz tőle beteg.

„A távolságtartás miatt tavaly ősszel alig találkoztam köhögős, náthás, lázas gyerekkel, pedig normál esetben naponta tucatnyi ilyen esettel van dolgom. Megdöbbentő volt látni, hogy a koronavírus-járvány miatti távolságtartás olyan hatással járt, hogy eltűntek a banális, vagyis a normál vírusfertőzések” – mondta.

Idén ősszel azonban teljesen más vírusgenerációval találkoztak a gyerekek az óvodákban és bölcsődékben. „Olyan mérhetetlen számban jelentek meg a köhögős, náthás vírusfertőzések, amilyet korábban nem tapasztaltam” – mondta az orvos. Póta György szerint a szülők nem értik, miért gyógyulnak ilyen lassan a gyerekek, miért esnek vissza harmadszor is.

„Ez nem visszaesés, hanem újabb és újabb víruscsoportok, csak most hiányzik a gyerekekből az a természetes védettség, amely korábban lehetővé tette, hogy csak minden harmadik vagy negyedik fertőzést kapjanak el” – hangsúlyozta a szakember.

Póta György szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közel harminc vírusfertőzésből nem hat-nyolc alkalommal produkálnak tüneteket a gyerekek, hanem jóval többször. Míg korábban egy bölcsődei vagy óvodai beszoktatás úgy nézett ki, hogy egy hétig járt a gyerek, majd egy hetet otthon volt betegség miatt, most eltolódtak az arányok: három-négy nap közösségi létet kéthetes „betegszabi” követ.

„Harmincéves praxisom alatt voltak elhúzódó járványok és néhány kemény hét ősz elején, de nem emlékszem olyan két hónapra, mint idén szeptember-október, amikor ilyen sok szülő panaszkodott arra, hogy lassan gyógyul meg a beteg gyermeke” – mondta.

Az orvos önmagán is megtapasztalta, mit jelent az, ha egy szezonban elmaradnak a szezonális vírusfertőzések. Miután tavaly alig volt beteg gyerek a rendelőben, az immunrendszere is elszokott a vírusok folyamatos jelenlététől.

„Nagyon jó az immunrendszerem, hiába dolgoztam korábban reggeltől estig beteg gyerekekkel, sosem kaptam el a fertőzést. Az elmúlt egy-másfél évben sokkal kevesebb beteg gyereket láttam el, de szeptember óta, amióta beindult a nagyüzem, már kétszer voltam náthás. Egy év kihagyás után az én szervezetem sem ismerte fel a kórokozókat” – mondta.

Póta György fontosnak tartotta elmondani, hogy aktív gyermekorvosként a saját megfigyeléseit tudja megosztani, és csak egy későbbi kutatás derítheti ki, hogy a koronavírus-járvány miatti távolságtartás hogyan hatott a más jellegű megbetegedésekre.

Tanulságosnak nevezte ugyanakkor az elmúlt időszakot, hogy maszkhasználattal és távolságtartással az egyszerű vírusfertőzések nagy része kivédhető lenne, és nem lenne annyi beteg.

Több a súlyosabb eset is

Miközben a szülők és a gyermekorvosok azt tapasztalják, hogy elhúzódik a betegségek lefolyása, a kórházakban is nagyobb a forgalom: többen szorulnak ellátásra, vagyis a súlyosabb esetek száma is megnőtt.

„Az otthoni izoláció, a közösségi távolságtartás és a maszkhasználat miatt az elmúlt másfél-két évben sokkal kevesebb fertőzésnek voltak kitéve a gyermekek, mint hasonló korú társaik a koronavírus-járványt megelőzően” – mondta a Szabad Európának Velkey György, a Bethesda Gyermekkórház főigazgatója.

A szakember szerint minden ősszel elindul egy hurutos fertőzéses időszak, amikor a légúti vírusok és a baktériumok erőteljes antigéningert jelentenek. Ha a gyerekek közösségben vannak, ezek a vírusok elérik őket. Velkey György szerint most azonban nagyobb számban vannak olyanok, amelyekkel még nem találkoztak a gyerekek.

„Mi is észleljük a kórházban, hogy nagyon sok gyerek érkezik az ambulanciánkra, több a szokottnál, és vannak, akiket fel kell vennünk az osztályra. A hörgőcskék gyulladását okozó RSV-vírusok nagyobb arányban érik el a csecsemőket, mint korábban. Emellett az influenzaszerű megbetegedések is gyakrabban jelentkeznek” – tette hozzá.

  • 16x9 Image

    Wiedemann Tamás

    Wiedemann Tamás a Szabad Európa budapesti irodájának újságírója. 2007 óta ír gazdasági témájú cikkeket. Dolgozott a Magyar Hírlapnál, Napi Gazdaságnál, Magyar Nemzetnél és a G7-nél. 2009-ben a Robert Bosch Alapítvány és a Berliner Journalistenschule össztöndíjasa volt Berlinben.

XS
SM
MD
LG