Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Egyre terjed a kokainfogyasztás az európai adatok alapján


Egy szerb bűnözői csoport 2022 novemberében Belgiumban lefoglalt, betontömbök közé rejtett kokainszállítmányának részlete
Egy szerb bűnözői csoport 2022 novemberében Belgiumban lefoglalt, betontömbök közé rejtett kokainszállítmányának részlete

Egyre népszerűbb, tisztább és reálértéken egyre olcsóbb is a kokain Európában – derül ki a European Drug Reportból –, a többek között Magyarországon lényegesen elterjedtebb ecstasytabletták MDMA-tartalma viszont átlagosan esett. Ömlenek az olcsó dizájnerdrogok Kínából és Indiából. Csak a jelentésben felmért főbb illegális termékcsoportok helyzetét mutatjuk be ebben a cikkben, az alkoholról, a koffeinről, a nyugtatókról és más legális kábítószerekről nem lesz szó.

Európán belül továbbra is lényegében mindenhol viszonylag könnyen elérhető az illegális kábítószerek széles választéka – áll a rendőrségi adatokból kiinduló, idei European Drug Reportban.

A jelentés ki is emeli, hogy ezek a termékek

  • szinte mindenhol elérhetők, emellett
  • szinte minden pszichoaktív potenciállal bíró anyagot felhasználnak kábítószerként, és
  • közvetlenül vagy közvetve mindenkit érintenek.

A tudatmódosító szerek használata lényegében az ősidők óta a társadalom minden rétegében jelen van. A jelenség kezelése összetett egészségügyi, szociálpolitikai és bűnüldözési gondolkodást, azaz drogstratégiát kíván.

Ön szerint Magyarország évek óta kábítószermentes?
Magyarország jellegzetessége, hogy a fenti szükséges elemekből lényegében egyet emel ki: a bűnüldözésre épül, ez a terület kapja messze a legtöbb pénzt, a tájékoztatás, a segítség vagy az ártalomcsökkentés szinte teljesen háttérbe szorul. A szabályozás színvonalát mutatja, hogy a 2013-ban elfogadott Nemzeti Drogellenes Stratégia célkitűzése szerint 2020-ra Magyarország kábítószermentessé vált. Ez nem sikerült, nem is volt értelmes cél, viszont új stratégia azóta sincs.

Az EU-ban élők csaknem harmada, vagyis több mint nyolcvanmillió lakos kipróbált már valamilyen tiltott kábítószert. Köztük kicsit több a férfi, a hatvan százalékuk.

A külföldről származó illegális kábítószereket más csempészárukhoz hasonlóan főleg a nagy logisztikai központokon keresztül hozzák be. Ezek Európában elsősorban a nagy tengeri kikötők.

Európán belül szinte minden fő kábítószertípust termelnek már. A szintetikus kábítószerek terén Európa a világpiacra is jelentős mennyiséget termel.

A jelentés szerint olyan sikeresen, hogy a közelmúltban már mexikói bűnözői csoportok is bekapcsolódtak a szintetikus kábítószerek Európai Unión belül történő előállításába.

A kábítószer-fogyasztási mintázatok is összetettebbé váltak, mivel bekerültek újabb gyógyszerek, illetve az egyre újabb pszichoaktív anyagok, dizájnerdrogok. A jelentés döntően a 2021-es összesített európai adatokra épül.

Kannabisz: fiatal férfiak kábítószere

A legnépszerűbb illegális kábítószer kitartóan a kannabisz, ráadásul egy évtizede nem foglaltak le belőle annyit, mint 2021-ben.

Az uniós országok között jelentős fogyasztási eltérések vannak. Franciaországban nagyjából minden második ember kipróbálta már, viszont Máltán minden huszonötödik. Termelőként Spanyolország lehet messze a legjelentősebb.

Az európai kannabiszhasználók jellegzetessége még, hogy nagyjából háromnegyedük férfi, és többségük 35 év alatti.

Ennél a szernél külön problémát jelent, hogy sokszor szintetikus kannabinoidokkal hamisítják, amelyek intenzívebb mérgezést okozhatnak.

Például a kis THC-hatóanyag-tartalmú ipari kender nagyon olcsó, és kinézetre hasonlít a kannabisznövényhez. Ez pedig erős ösztönzőt jelent az iparági szereplőknek, hogy inkább ezt adják el, szintetikus segédanyagokkal felerősítve.

Mintha tennének arra, hogy mit írnak a büntetőjogban
A fogyasztási minták alapján a felnövekvő európai korosztályokat kevésbé hozza lázba, hogy a rekreációs célú kannabiszhasználat hol mennyire tűrt vagy milyen súlyosan büntethető.

A kannabisz piaci átlagára évek óta szinte változatlan, reálértéken így évről évre olcsóbb, a lefoglalt termékek alapján az átlagos hatóanyag-tartalom 2011-hez képest viszont csaknem megháromszorozódott.

Kokain: egyre inkább sláger

A kokain az egyik legdrágább illegális kábítószer, ennek ellenére már a második legnépszerűbb törvénysértő drog Európában.

Az albán gyökerű Kompania Bello Európa egyik legnagyobb kokaincsempész bandája volt, 2020-ban csaptak le rájuk, egy főre Magyarországon is

Már 2020-ban is rekordmennyiséget foglaltak le belőle Európában, de a 2021-es év újabb történelmi rekordot hozott.

A kokain a legnagyobb mennyiségben Dél- és Közép-Amerikából érkezik Európába, legtöbbször teherhajókon, konténerekbe rejtve. Különösen a világ legnagyobb kikötői közé tartozó Antwerpenben és Rotterdamban foglaltak le sok kokaint 2021-ben, jellemzően legális áruk mellé rejtve.

A jelentés ugyanakkor megjegyzi, hogy átrakodási, tranzitközpontként egyre jelentősebb például a Nyugat-Balkán szerepe.

Elég jól kiépülhetett már a termékre az európai másodlagos kokaingyártás, több tucat szakosodott extrakciós üzemet, laboratóriumot lepleztek le 2021-ben, köztük 14 vágó- és csomagolóüzemet.

Erről bővebben itt olvashat: Nem újdonság már az európai kokainfeldolgozó üzemek létezése

Általában porként (kokainsó formájában) használják a viszonylag gazdagabb rétegek. Európában kevésbé jellemző az olcsóbb, crackváltozat, aminél szódabikarbónával vagy lúggal vegyítik.

A jelentés szerint egyébként az európai szegényebb rétegek kokainproblémáit különösen nehéz felderíteni, mert az érintettek sokszor alkohol- és ópiátproblémáktól is szenvednek.

A kokainnál is megfigyelhető, hogy a kínálat lényegesen jobban nőtt a keresletnél. Pontosabban a termék tisztasága és elérhetősége jelentősen nőtt az elmúlt években, miközben átlagára nominálisan is alig változott.

MDMA, amfetamin: exportra is megy

Az MDMA – vagy ismertebb kiszerelésében az ecstasytabletta – fogyasztása is erős maradt. Itt ráadásul az unión belüli gyártás is olyan erős, hogy rengeteg unión kívüli országba is innen exportálják ezt a szintetikus kábítószert.

Főleg Hollandiában és környékén lehetnek a nagyobb gyártók. Ezek a termékek ott is illegálisak, bár kisebb mennyiség esetén nem szokták megbüntetni az érintetteket.

Szájer Józseftől is csak elvették az ecstasyját
2020 decemberében Szájer József fideszes EP-képviselő a világsajtóba is bekerült azzal, hogy egy ereszcsatornán át próbált menekülni egy, a járványügyi szabályok miatt tiltott brüsszeli melegszexpartiról, de a helyi rendőrök elfogták. A képviselő hátizsákjából pár ecstasytabletta is előkerült. Szájer azt mondta, nem tudja, hogy került oda, nem az övé. A képviselőnél talált kábítószert elvették, de nem indítottak eljárást ellene.


Emellett Csehország és környéke is hagyományosan számottevő gyártója a terméknek, ahogy a térség lakossága is jelentősebb fogyasztó, mint más EU-s országoké. Nemrég egyébként Magyarországon is több tonna, MDMA-gyártáshoz szükséges alapanyagot foglaltak le.

Ennél az illegális kábítószernél is megfigyelhető, hogy nominálisan keveset változott az ára az utóbbi években.

Hatóanyagát tekintve viszont e termékek átlagos MDMA-tartalma az elmúlt két évben egyértelműen csökken.

Az ENSZ korábbi mérései alapján egyébként öt éve Magyarországon tartalmazta a legtöbb MDMA-t az ecstasytabletta, átlagosan 158 milligramm volt a mért tablettákban.

Ez több okból is veszélyes. Egyrészt ha egy gyengébb termékhez szokott fogyasztó nincs tisztában azzal, hogy a magyarországi kábítószer valószínűleg másfélszer erősebb, gyorsan súlyosan túladagolhatja magát. Másrészt ezeket a tablettákat nem gyógyszergyári színvonalú homogenizáló gépekkel készítik, hanem mondjuk betonkeverővel.

Erre is utalhatott, hogy öt éve a szórást tekintve Magyarországon 70–250 mg közti hatóanyag-tartalmat mértek. Szlovákiában már 40–409 mg közti MDMA-tartalmú tablettákat mértek be.

A szintén szintetikus stimulánsnak számító amfetamingyártásról egyelőre nem volt részletes adat, de nagyjából stabil lehetett a kínálat, tekintve hogy az előző évekhez hasonlóan 2021-ben is nagyjából száz illegális amfetamingyártó üzemet lepleztek le az EU-n belük.

Dizájnerek

Sok és sokfajta olyan új pszichoaktív anyag érkezett az EU-ba a jelentés szerint, amelyek nem vagy nem mindenhol tartoznak a nemzetközi kábítószer-ellenőrzési megállapodások hatálya alá.

Ezek új vegyületek, gyakran a fogyasztók sem tudják, mit vesznek, viszont jellemzően nagyon olcsók. Sokszor ráadásul legálisak is, mivel a szabályozás nem tud lépést tartani a jellemzően Kínából és Indiából érkező, neten is rendelhető új anyagokkal.

Magyarországon is kialakítottak egy párhuzamos drogpiacot ezek a szerek, letarolva a vidéket és a fővárosi hajléktalanok jelentős részét. Minderről alább olvashat bővebben.

Csak szintetikus kannabinoidokból 24 új fajtát regisztrált az EU jelzőrendszere 2022-ben, szintetikus katinonokkal, ópiátokkal és egyebekkel együtt 41 új kábítószertípust. Összesen 930 új pszichoaktív szert monitoroz a szervezet 2005 óta.

Az ópiátokat tekintve Európában lényegesen kisebb ez a probléma, mint az USA-ban. Itt nem a durva fájdalomcsillapítók okozzák a legsúlyosabb gondot, hanem a heroin. Viszont a szer használata a kontinensen megy ki a divatból, egyre kevesebben élnek vele, idősebbek használják, és idősebben is kezdik el.

A szintetikus ópiátokból is kevesebb érkezik az EU-ba, bár a balti országokból veszélyes új szintetikus fentanilszármazékokat is jelentettek. Ezek már csak azért is veszélyesek, mert az ópiátok okozzák a halálos túladagolások durván háromnegyedét az EU-ban.

Egy másik felmérésből egy nagyon szűk és nem is véletlen minta a Budapesten bevizsgált fecskendőkön talált szermaradványoké. A korábban említett kábítószereket a fogyasztók elsősorban nem befecskendezve használják Európában

Az olyan egyéb, ismertebb kábítószerek mint az LSD, a hallucinogén gombák, a ketamin, a GHB vagy nevetőgáz (dinitrogén-oxid) általánosan kevéssé elterjedtnek minősíthetők Európában a rendelkezésre álló adatok alapján.

Ez egyrészt azért van, mert kevesebb erőforrás áll rendelkezésre ezek monitorozására. A jelentés szerint azonban országonként eltérően, illetve egyes kisebb közösségekben gyakoribbá válhatott az ilyen típusú szerek használata.

  • 16x9 Image

    Németh Dóra

    Németh Dóra a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének infografikusa, grafikusa. Korábban a Pesti Hírlap munkatársa volt, számos könyv, weboldal grafikai tervezésében, illusztrálásában működött közre. 

  • 16x9 Image

    Szalai Bálint

    Szalai Bálint a Szabad Európa budapesti szerkesztőségének újságírója. Nyolc évig dolgozott az akkor leglátogatottabb híroldalnak számító Indexnél. Egyéb elismerések mellett 2015-ben megkapta a Gőbölyös Soma-díjat. A 2018/19-es akadémiai évben az Arizona Állami Egyetem Fulbright-program Humphrey-ösztöndíjasa volt. 

XS
SM
MD
LG