A kínai fiatalok jelentős része másként gondolkozik a világról, mint a szülei, nagyobb hatással van rájuk a nyugati kultúra. Sokuknál azonban célba találnak a Kínai Kommunista Párt üzenetei, míg másokat inkább csak a tagsággal járó előnyök késztetnek a csatlakozásra.
A Reuters brit hírügynökség megszólaltatott egy 28 éves sanghaji nőt, aki rendszeresen eszik a KFC gyorsétteremlánc egységeiben, régóta nézi a Gossip Girl amerikai sorozatot, imádja Nike Air Jordan cipőit és támogatja a #MeToo mozgalmat. Ugyanakkor hű tagja a pártnak is.
„Az emberek azt gondolják, hogy a pártszlogenek üresen csengenek, mert túl »dicsőségesek«. Ha azonban félreteszed a fiataloknál gyakori lázadó szellemet, ezek a szlogenek valójában iránymutatások az önfejlesztéshez” – hangsúlyozta Lectrice.
Elemzők szerint az alapításának századik évfordulóját csütörtökön ünneplő KKP Hszi Csin-ping elnök alatt most van hatalma csúcsán a koronavírus-járvány okozta válságot követő gazdasági fellendülés és az ország nemzetközi pozícióinak erősödése közepette.
Névtelenséget kérve többen is azt mondták, hogy az egyre individualistább társadalomban meglehetősen régimódinak, elavultnak tartják a párt üzeneteit és kollektivista eszméit.
Egyre több fiatal találja azonban feloldhatónak ezt az ellentmondást a kínai sikerek felett érzett nacionalista büszkeség és a tagság jelentette lehetőségek révén – közölték szakértők.
„Azért léptem be a pártba, mert akarok egy platformot, ahol a társaimmal társadalmi ügyekben cselekedhetünk” – emelte ki a filozófiából doktoráló Lectrice, aki korábban önkéntes munka keretében párkapcsolati erőszakot elszenvedő nőket segített, illetve több támogató cikket írt a Kínában is megjelenő #MeToo mozgalomról.
„Káros” társadalmi aktivizmus
A hatóságok az elmúlt években a feminista ügyek több szószólóját őrizetbe vették, valamint erősen cenzúrázni kezdték az ilyen üzeneteket. Ez jól mutatja Peking általános intoleranciáját a társadalmi aktivizmussal szemben.
Lectrice ezeket az aktivistákat „túl szélsőségesnek” tartja, akik, véleménye szerint, nemcsak a nők jogaiért küzdenek, hanem a párt ellen is.
Hszi az utóbbi évtizedben tovább szilárdította a párt szerepét a társadalomban, meghiúsítva azon korábbi nyugati reményeket, amelyek szerint az erősödő kínai középosztály végül majd erodálni fogja a KKP hatalmát a távol-keleti országban.
A hivatalos adatok szerint tavaly rekordszámú új tagja lett a Kínai Kommunista Pártnak, 2,43 millióan csatlakoztak, és ennek mintegy nyolcvan százaléka 35 éven aluli volt. Ez az ütem idén tovább gyorsult, az első hat hónapban már átlépte a 2,3 milliót a belépők száma, így a tagság létszáma meghaladta a 95 milliót. A csatlakozási procedúra normális körülmények között két-három évig tart.
Pozitív propaganda
Hszi Csin-ping hatalomra kerülése véget vetett annak a nagyjából egy évtizedes, politikailag viszonylag nyílt időszaknak, amikor a pártnak kevésbé központi szerepe volt Kínában.
Miközben a másként gondolkodók tere drámaian beszűkült Hszi alatt, Peking felkorbácsolta a KKP-párti propagandát, ami erősödő nacionalizmushoz vezetett, különösen a huszonévesek körében.
„Pozitív propagandának vannak kitéve, hogy milyen nagyszerű is az ország” – mondta Zsang Ming, a Renmin Egyetem nyugalmazott politológiaprofesszora, akinek bejegyzéseit gyakran törlik a közösségi oldalakon az internetes cenzorok.
A KKP ismételt felemelkedése szakértők szerint megerősítette azt a percepciót a társadalomban, hogy a párttagság karrierszempontból fontos, és úgy általában véve is nagyban megkönnyíti az ember életét.
Magánbeszélgetések során sok fiatal elismerte, hogy azért lépett be a pártba, hogy könnyebben jusson munkához, különösen a nagyvárosokban, például Pekingben, ahol a közigazgatási állások anyagi biztonságot jelentenek és egyszerűsítik a tartózkodási engedély megszerzését.
„Sok kortársam azért csatlakozott, hogy előnyhöz jusson, amikor állásra jelentkezik” – közölte egy Nagy-Britanniában élő kínai doktorandusz, hozzátéve, hogy ő azért lépett be tíz évvel azelőtt, hogy a hátrányos helyzetben lévőket szolgálja.
„Dicsőség és megerősítés”
Amikor a most harmincéves Vivian gimnazistaként belépni készült a pártba, apja azt mondta neki, hogy egyetlen gyerekeként azt várja tőle, hogy áldozza fel az életét, ha a párt úgy kívánja, és ez elbizonytalanította.
„Aztán arra gondoltam, hogy mennyivel jobb lehetőségeim vannak, mint a nagymamámnak, aki analfabéta volt és palacsintát árult az utcán, és hogy nekem is cselekednem kell, ha azt akarom, hogy a gyerekeimnek jobb életük legyen, mint nekem” – mondta.
Vivian a középiskola után lépett be végül a KKP-be, és most marxizmust tanít egy dél-kínai egyetemen.
„Csak a legjobb jegyeket szerző hallgatók csatlakozhatnak a párthoz, így dicsőségként és megerősítésként tekintek erre” – fogalmazott.
