Csaknem 23 millió afgán szenved majd „heveny élelembizonytalanságban” a tél beköszöntével az aszály, a viszály, a koronavírus-járvány és a gazdasági válság együttes hatása miatt, amelyet a tálibok hatalomátvételét követő káosz tovább súlyosbított – figyelmeztetett két ENSZ-ügynökség október 25-én.
Mintegy 3,2 millió, öt év alatti afgán gyermek alultáplált. A Világélelmezési Program (WFP) és az Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezet (FAO) közös közleményében arra hívta fel a figyelmet, hogy az amúgy is instabil ország a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságával néz szembe.
Egy nemzet akkor tekinthető segélyfüggőnek, ha a GDP legalább tíz százaléka külföldi segélyből származik. A Világbank szerint Afganisztán esetében ez az arány a negyven százalékot is eléri.
Sok afgán eladja mindenét, hogy élelmiszert vásároljon
Az új tálib kormányzatot gátolják abban, hogy hozzáférjen a tengerentúli eszközökhöz, a külföld ugyanis most méri fel, hogyan kell bánni a keményvonalas csoporttal. Ez oda vezetett, hogy a közalkalmazottak és más munkavállalók bérét visszatartották – emlékeztet a BBC.
„Több mint öt hónapja nem kaptam meg a fizetésemet – mondta egy tanár a BBC-nek. – Az élet nehéz. Bármit eladok, ami otthon van. Eladjuk az állatainkat, kivágjuk a fáinkat, hogy eladhassuk azt is.”
„Az emberek elszegényedtek – mondta egy másik férfi Kandahárban. – Tegnap láttam egy nőt, aki a helyi szállodában a kukából gyűjtötte a maradék ételt. Megkérdeztem tőle, miért teszi, és azt mondta: nincs más megoldás, élelmet keres a gyerekének.”
Migráció vagy éhezés?
Szeptemberben a WFP arra figyelmeztetett, hogy az afgán családok mindössze öt százalékának van ennivalója nap mint nap. Az olyan alapvető élelmiszerek ára, mint az étolaj és a búza, az egekbe szökött.
„Ezen a télen afgánok milliói lesznek kénytelenek választani a migráció és az éhezés között, hacsak nem tudjuk fokozni az életmentő segítséget – mondta David Beasley, a WFP ügyvezető igazgatója. – Afganisztán most a világ egyik legsúlyosabb humanitárius válságát éli át – ha nem is a legrosszabbat –, és az élelembiztonság szinte összeomlott” – tette hozzá.
„Megkezdődött a visszaszámlálás a katasztrófáig, és ha nem cselekszünk most, teljes katasztrófával kell szembenéznünk.” Afganisztán – amely azért harcol, hogy maga mögött hagyjon egy két évtizedes konfliktust – az elmúlt évtized legrosszabb tele előtt áll, miután a tálibok augusztusban megdöntötték a nemzetközileg támogatott kormányt.
Kabulban gyerekek halnak éhhalált
A hazara etnikai kisebbség politikai vezetője, az afganisztáni parlament egykori képviselője arról számolt be, hogy nyolc árva gyermek holttestére bukkantak Kabul nyugati részén. A Facebookon október 24-én közzétett nyilatkozatában Mohammad Mohákik azt írta, a gyerekek körülbelül három hete haltak meg Kabul 13. kerületében, egy helyi mullah és a környék lakói temették el őket. A mullah, Mohammad Ali Bamiani részletekkel szolgált a gyerekek haláláról. Elmondta, hogy a legidősebb körülbelül nyolcéves, a legfiatalabb pedig egy másfél éves kisbaba.
„Senkijük sem volt – mesélte Bamiani. – A szüleik meghaltak, és nincsenek közeli rokonaik.” Bamiani beszámolt arról, hogy bement a házba, ahol a gyerekek holttestét megtalálták. Szerinte „annyira éhesek voltak, hogy a lábukat sem tudták kinyújtani”. Afganisztán tálibok vezette kormánya egyelőre nem kommentálta a haláleseteket. Az ENSZ arra figyelmeztetett, hogy Afganisztán súlyos humanitárius válsággal néz szembe, beleértve a tömeges éhezést, ha hamarosan nem kap segítséget.
Kalilzed és Biden egymást hibáztatja
Zalmáj Kalilzed, aki először beszélt nyilvánosan azóta, hogy leköszönt az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottjának posztjáról, azt mondta, hogy az Egyesült Államok nem gyakorolt elég nyomást Afganisztán elnökére, hogy ossza meg a hatalmat a tálibokkal.
A CBS televízión október 24-én sugárzott interjújában Kalilzed kétségét fejezte ki az Egyesült Államok jelenlegi kormányának döntése miatt is, amellyel elengedte azokat a feltételeket, amelyeket ő tárgyalt le a kivonulási egyezményhez Donald Trump elnöksége idején a keményvonalas iszlamista csoporttal. Joe Biden elnök bírálatot kapott az Egyesült Államok afganisztáni kivonulásának kaotikus jellege és a tálibok gyors és váratlan hatalomátvétele miatt is a huszonegy évig tartó nyugati jelenlét után a háború sújtotta országban.
Biden viszont nagyrészt a Kalilzed által a tálibokkal Katarban hónapok alatt tető alá hozott megállapodást hibáztatta, mondván, az megkötötte a kormány kezét, amikor január 20-án hivatalba lépett. A Washington és a tálibok között 2020. február 29-i megállapodás kövezte ki az utat az Egyesült Államok előtt hadereje kivonásához Afganisztánból. A megállapodásba nem vonták be Asraf Gáni elnök kabuli kormányát. Kalilzed szerint azonban az egyezség egy „feltételek alapján álló csomag”, amely magába foglalta a tálibok és Kabul közötti végleges tárgyalásokat, valamint az állandó tűzszünetet is.
