Jelentős akadályokba ütközik a Kreml célja, hogy akár háromszázezer embert is mozgósítson az ukrajnai harcokra. Még ha sikerül is, nem biztos, hogy ez megakadályozza, hogy Oroszország további területeket veszítsen, vagy elveszítse a háborút – vélik elemzők.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptember 21-én jelentette be a részleges mozgósítást, amelynek azonnal meg kell kezdődnie.
Minderről a nemzethez intézett beszédében, közel nyolc hónappal azután szólt, hogy nagyszabású inváziót indított Ukrajna ellen, amelyről úgy vélte, hogy néhány napon belül térdre kényszeríti Kijevet.
Ehelyett most annak hatására kezdik postázni a behívókat, hogy az ukrán erők keleten sikeres ellentámadást indítottak, ami nyilvánvalóvá tette Oroszország állománybeli és egyéb katonai hiányosságait a több száz kilométeres fronton.
A mozgósítás „meghosszabbíthatja az oroszok képességét arra, hogy valamilyen módon fenntartsák a háborút, de nem változtatja meg az események általános pályáját és kimenetelést” – mondta Michael Kofman katonai elemző, az amerikai székhelyű CNA agytröszt Oroszország-tanulmányok programjának vezetője egy szeptember 21-i online vitában.
Rob Lee katonai szakértő, az amerikai székhelyű Foreign Policy Research Institute (Külpolitikai Kutatóintézet) Eurázsia Programjának vezető munkatársa szerint a mozgósítás néhány hónapra megoldhatja a létszámproblémát, de nem jelent hosszú távú megoldást.
„Még mindig úgy gondolom, hogy Ukrajnának jelentős előnye van a jövőre nézve” – mondta.
Putyin szerint a részleges mozgósítás a katonai tartalékosok tagjaira korlátozódna, különösen azokra, akik harci tapasztalattal vagy különleges képességekkel rendelkeznek.
Még aznap egy interjúban Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter azt mondta, hogy a hadsereg szakaszosan akár háromszázezer tartalékos besorozását célozhatja meg.
A tartalékosok szeptember 20-án kapták meg az értesítést, hogy jelenjenek meg a hónap végén kezdődő kéthetes kiképzésen.
„Képzeletbeli számadat”
Elemzők azonnal kétségbe vonták, hogy Oroszország képes lesz-e ilyen nagy létszámú haderőt a közeljövőben besorozni, kiképezni, ellátni és felszerelni.
Mark Hertling, az amerikai hadsereg európai erőinek korábbi parancsnoka egy tweetben azt írta, hogy rendkívül nehéz lenne háromszázezer embert mozgósítani, míg Kofman fiktív számként utasította el.
Dara Massicot, a RAND Corporation nevű, konzervatív, washingtoni székhelyű védelmi agytröszt katonai elemzője szerint az orosz védelmi minisztérium azért hagyta évekig lezülleni mozgósítási rendszerét, mert valóban arra számított, hogy nem kell ismét nagyszabású szárazföldi háborút vívnia.
„Ezt a mozgósítást nem fogják tudni jól végrehajtani. A rendszer strukturálisan képtelen kezelni” – írta egy tweetben.
Oroszországban több mint kétmillió volt sorköteles és szerződéses katona van tartalékban – papíron – a Háborútudományi Intézet szerint.
Ugyanakkor közülük csak kevesen esnek át aktívan kiképzésen vagy vannak felkészítve a háborúra. Az Egyesült Államokban a katonai tartalékosok tagjainak havi gyakorlaton és egy kéthetes éves kiképzésen kell részt venniük.
Eközben Kofman szerint természetes határa van annak, hogy Oroszország egyszerre hány katonát tud Ukrajnába vezényelni.
„Nem számít, hogy hány katonát mozgósítanak – bármennyi is legyen a szám, amit elképzelünk –, az orosz hadsereg valójában eléggé korlátozott a hadszíntéren fenntartható és irányítható csapatok számát illetően” – mondta Kofman.
Elbaltázott invázió
Putyin utasította Oroszország legjobb erőinek egy részét, hogy február 24-én szállják meg Ukrajnát, nyilvánvalóan abban a hitben, hogy felszabadítóként üdvözlik majd őket – ez egyike a számos mélyen téves várakozásnak, amelyek a rossz hírszerzési anyagokból és más tényezőkből fakadtak.
Az ukrán erők heves ellenállást tanúsítottak, súlyos veszteségeket okozva az orosz hadseregnek. Augusztus elején, még az ukrán ellentámadás előtt a Pentagon egyik tisztviselője hetven-nyolcvanezerre becsülte a halálból vagy sebesülésből eredő orosz katonai veszteséget.
Oroszország nyáron úgy próbált friss erőket toborozni, hogy a rövid távú szerződést aláíró önkénteseknek az országos átlagot jóval meghaladó havi fizetést ajánlott.
A kampány nem vonzott jelentős számú önkéntest, ami azt mutatja, hogy az oroszok nem érdeklődnek az ukrajnai harcok iránt. Ez Kijev e havi előrenyomulását követően arra késztette Putyint, hogy a hónapok óta tartó habozás után mozgósítást rendeljen el, bár ezt részlegesnek minősítette.
Miközben az állam évek óta szorítja a csavarokat az ellenvéleményeket megfogalmazókkal szemben, és az invázió óta még keményebben szorít, Moszkvában, Szentpétervárott, Jekatyerinburgban és más városokban szórványos tüntetések robbantak ki. Putyin bejelentését követően az utcán tiltakoztak, egyesek arra szólították fel, hogy maga menjen harcolni. A hatóságok több mint 1300 embert vettek őrizetbe.
Sok orosz fiatal hagyta el az országot az invázió óta, és szeptember 21-én még többen igyekeztek távozni. A repülőjegyek ára a kereslet növekedésével az egekbe szökött.
„Orosz férfiak ezrei – apánk, testvéreink és férjünk – kerülnek a háború húsdarálójába – mondta a Veszna, egy orosz ellenzéki mozgalom, amely tiltakozásra szólított fel. – Miért fognak meghalni? Miért fognak sírni az anyák és a gyerekek?”
Alacsony morál
Bár a mozgósítás az elkövetkező hónapokban segíthetne Oroszország létszámproblémájának kezelésében, a hadsereg szenved a hivatásos katonák, vezetők és kiképzők hiányától, valamint az alacsony moráltól – mondták a szakértők.
„Amikor a létszámról beszélünk, nemcsak a mennyiség fontos, hanem az is, hogy mennyire jól képzettek a katonák, mennyire van meg a kohézió, milyen a morál – mindezek a nem kézzelfogható dolgok befolyásolják, hogy mennyire hasznosak az egységek” – mondta Lee.
„Ezt a háborút egyre inkább az ukrán oldalon lévő önkéntesek fogják vívni, akik motiváltak és akikben magas a harci morál. Orosz oldalon egyre nagyobb arányban lesznek olyanok, akik nem akarnak ott lenni” – mondta.
Az ukrán sorkatonákat és önkénteseket a brit erők szakmai képzésben részesítik, és „ez idővel egyre fontosabbá válik” – mondta.
Sok orosz tisztet, aki tartalékosokat képez ki, az év elején a frontra küldtek helyettesítésre vagy további, átdobott erők vezetésére, mindez pedig kérdéseket vet fel azzal kapcsolatban, hogy ki fogja felkészíteni és vezetni az újonnan mozgósított embereket – mondták elemzők.
Massicot szerint az orosz hadseregnek hónapokig vagy akár egy évig is eltarthat, amíg olyan jól kiképzett páncélosegységet hoz létre, amelynek esélye van a második világháború óta Európában zajló legnagyobb háborúban.
„Ez csak a kezdet”
Lee szerint a haderőből évekkel korábban kikerült egykori sorkatonák két hét kiképzés után nem lesznek olyan helyzetben, hogy sokat tudjanak tenni, ha nem rendelkeznek már fejlett készségekkel.
„Egy lövészárokban ülni és lőni valakire? Ezt meg tudják csinálni. De hogy támadó műveleteket hajtsanak végre? Nehezen fognak boldogulni” – mondta.
Mivel Putyin hatalmának megtartása a tét ebben a háborúban, és úgy tűnik, hogy a jelenlegi szakaszban Ukrajna tartja a lendületet, nem biztos, hogy Putyin megáll a jelenlegi, részleges mozgósítás bejelentett határszámánál – mondták elemzők.
Putyin mozgósítási rendeletének egy részét visszatartották a nyilvánosság elől, ami tovább erősíti a gyanút, hogy bármikor kiszélesíthető.
„Ez a mozgósítási szakasz lehet, hogy csak a kezdete a további mozgósításnak – mondta Kofman. – Oroszországban mindenki érti, hogy benne lehet a következő hullámban, és hogy ez csak a kezdet.”
