Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Elérkezett a drágább lakáshitelek korszaka


Eladó lakást hirdető felirat egy budapesti erkélyen

A bérek és a lakásárak emelkedésével párhuzamosan a felvenni szándékozott hitelösszegek is nőnek. Jól járt, aki fix kamatozású hitelt vett fel, mert a jegybanki kamatemelések hatására drágulásnak indultak a hitelek.

Júniusban indította el a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelési ciklusát. Kedden volt a harmadik alkalom, hogy a jegybank emelt az alapkamat mértékén. Ezúttal is 30 bázisponttal növekedett az index, így az alapkamat már 1,5 százalékra nőtt a májusi 0,6 százalékról. Ez azért lényeges, mert az alapkamat emelése a hiteltörlesztőkben is megjelenik majd, hiszen a hitelek annál drágábbak, minél magasabb a jegybanki alapkamat mértéke.

Fordulópont a hiteleknél

A hitelek árát a BUBOR (Budapesti bankközi forinthitel-kamatláb) mutatja, amely a kereskedelmi bankok bankközi hitelkihelyezési rátájának az átlagát jelöli. A BUBOR a változó kamatozású betétek és hitelek árazásánál jelent hivatkozási, vagyis referenciaszintet, a bankok ez alapján árazzák be termékeiket.

Aki most tervez kölcsönkérni a banktól, már drágábban vehet csak fel hitelt, és azoknak is növekedhet a törlesztőrészletük, akik változó kamatozású hitelt igényeltek, és most van a fordulójuk. Az MNB adatai szerint 2020 végén a hitelállomány 59 százaléka volt fix kamatozású, míg 41 százaléka változó kamatozású.

„Utóbbiak esetében azok, akiknek most fog átárazódni a hitelük, számíthatnak arra, hogy emelkedni fog a törlesztőrészletük” – mondta a Szabad Európának a Bank360 szakértője. Forrás Dávid szerint egy átlagos, 8-10 millió forintos, változó kamatozású jelzáloghitel esetében, amelynek egy százalékkal emelkedik a kamata, néhány ezer forinttal nőhet meg a havi törlesztőrészlet, az emelkedés mértékét ugyanakkor nagyban befolyásolja a hátralévő futamidő. Minél hosszabb idő van még hátra a törlesztésből, annál nagyobb lehet az emelkedés a törlesztőrészlet arányában.

A fizetés számít a leginkább

Minden bank maga határozza meg, mennyiért, vagyis milyen áron kínál hitelt az ügyfeleknek. Forrás Dávid szerint nem teljesen személyre szóló az árazás, általában néhány kategória van, ahová besorolják az ügyfeleket, aszerint hogy mekkora kockázatot jelentenek a pénzintézet számára.

Minél kockázatosabb egy ügyfél, annál drágábban fog hitelezni a bank. A legfontosabb, amit a bank megnéz, a kölcsönt igénylő fizetése. Leginkább ez dönti el, mennyi lesz a hitel ára. A havi törlesztők összege természetesen attól is függ, milyen hosszú a kölcsönszerződés futamideje.

„Azonos kamatok esetén minél hosszabb a futamidő, annál alacsonyabb a törlesztő, a hitel teljes visszafizetendő összege viszont annál magasabb lesz, lévén tovább lesz a hitelfelvevőnél a bank pénze, tehát több kamatot fog fizetni” – mondta a szakértő. A bankok az olcsóbb ajánlatokért cserébe azt is kérni szokták, hogy hozzájuk utalják a béreket, vagyis hogy az ügyfél számlavezető bankot váltson.

Nem mindegy, hol fekszik az ingatlan

Egy pénzintézet meg is tagadhatja az ügyfél hitelkérelmét. Forrás Dávid szerint ez olyan településeken fordulhat elő, ahol nem elég likvid az ingatlanpiac. „Ezek jellemzően kistelepülések. Ha egy bank úgy látja, hogy az adott területen kevés az adásvételi tranzakció, előfordulhat, hogy nem fogadja el fedezetnek a szóban forgó ingatlant” – mondta.

A Bank360 lakáshitel-kalkulátorának adatai alapján azt lehet mondani, hogy az érdeklődés a koronavírus-járvány előtti szinten van. „Az idei január–áprilisi időszak nagyon forgalmas volt, sokan kerestek megfelelő kölcsönt, nyárra azonban kissé visszaesett a forgalom. Ez szezonspecifikus, hiszen ilyenkor sokan nyaralnak” – mondta Forrás Dávid.

Egyre nagyobb hitelt kérünk

A szakértő szerint a Bank360 saját adatiból az is látszik, hogy nőtt a felvenni szándékozott hitelek összege. Míg 2021 januárjában átlagosan 16,6 millió forintos kölcsönöket kerestek az ügyfelek, addig júniusban már 18,2 millió volt az átlagos kölcsönösszeg. Ezzel párhuzamosan az átlagos futamidő is nőtt, a januári 215 hónapról 218 hónapra. „Az ügyfelek átlagos bére is emelkedett, azt tapasztaltuk, hogy a megadott fizetések átlaga ebben az időszakban 350 ezerről 380 ezer forintra nőtt” – mondta a szakértő.

A hitelfelvételi kedvnek jót tettek az állami ösztönzők. A jegybank adatai szerint míg az idei első negyedévben a jelzáloghitelek 15,1 százaléka volt támogatott kölcsön, a második negyedévben ez az arány már 19,7 százalékra nőtt. „Ha az összes hitelt nézzük, a tavalyi 2,5 százalékról nyolc százalékra nőtt a lakásfelújításra felvett kölcsönök aránya, ami több mint háromszoros bővülés” – mondta Forrás Dávid. Ebben nagy szerepe lehetett az állami otthonfelújítási programnak.

Hatalmas különbségek vannak

A szakértő szerint amennyiben azok az elemzői várakozások teljesülnek, miszerint az MNB tovább emeli a kamatot, a hitelek további drágulására lehet számítani. „Ha valaki biztosra akar menni, érdemes legalább tízéves fix kamatozású hitelt felvennie, hogy a következő években ne kelljen a törlesztőrészletek változásától tartania” – mondta a szakértő.

A pénzintézetek ajánlatai között jelentős különbségek vannak. Forrás Dávid szerint vannak bankok, amelyek a legkedvezőbb árral versenyeznek az ügyfelekért, vannak ugyanakkor olyan szereplők is, akik abban bíznak: a cégük brandje van olyan erős, hogy a magasabb ár ellenére is sok ügyfél őket választja.

Úgy gondolja, hogy a hitelfelvétel előtt érdemes összehasonlítani a bankok ajánlatait, különböző hitelösszegekre és futamidőkre ugyanis más-más pénzintézetek hitelei lehetnek a legkedvezőbbek. „Egy személyi kölcsön esetén pár tízezer forintos különbségért nem szoktak az ügyfelek bankot váltani, de egy jelzáloghitelnél már több millió forintos különbségek is lehetnek a teljes visszafizetendő összeg tekintetében, amiért már érdemes meggondolni a bankváltást” – tette hozzá.

XS
SM
MD
LG